Szinte elkerülhetetlen volt a tragédia, sokkoló esetek Ukrajnában
Bujkált, kiiratkozott a lakcíméről, de így is utolérték. Sebestyén József tragédiája nem egyedi – csak idő kérdése volt, hogy egy magyar név kerüljön a brutális ukrán kényszersorozások áldozatainak listájára.
Szűkszavú gyászhír, csendes temetés Beregszászon – ez jutott Sebestyén Józsefnek élete végén. A 45 éves, kétgyermekes kárpátaljai magyar férfi brutális kényszersorozás után halt meg. A hivatalos ukrán katonai források szerint tüdőembólia végzett vele, és sérülésnyomokat nem találtak rajta. De mint ahogy arra egyre többen – barátok, szemtanúk, egykori bajtársak – felhívják a figyelmet, a férfit a besorozása után megverték, ezután azonnal rosszul lett. A kórházba szállítása előtt készült felvételeken fájdalomról panaszkodott a mentőknek.
Sebestyén József sorsa nem egyedi, legfeljebb annyiban az, hogy halála után ekkora nyilvánosságot kapott. Ukrajnában ugyanis a toborzás egyre agresszívebb lett az utóbbi hónapokban, az sem ritka, hogy a toborzóközpontokban haláleset történik, így sajnos csak idő kérdése volt, hogy egy honfitársunk neve is felkerül a kényszersorozás közben elhunytak listájára.
A beszámolók alapján a toborzók bevett módszere lett a „vadászat”, és akit elkapnak, gyorsan egy furgonban találja magát, rosszabb esetben jön az erdő és a gumibot. Menekülni nincs hová, a hatóságok rájöttek, hogy túl sokan próbálják elhagyni az országot, ezért drónokkal, helikopterekkel, szögesdróttal védik az EU felé vezető határt. Igaz, így sem csökken azok száma, akik a Tiszán vagy teherautóba bújva próbálnak meg kiszökni. Egyesek álcahálóba öltözve indulnak útnak a Kárpátokon át – egyetlen céljuk, hogy ne kerüljenek a frontra.
Mindeközben a hivatalos felmérések azt mutatják, hogy az ukrán lakosság döntő többsége kitart amellett, hogy a háborút folytatni kell a győzelemig. Egy, a Razumkov Intézet által 2025. március elején végzett felmérés szerint az ukránok 74 százaléka hisz abban, hogy országuk megnyeri a háborút, bár ez az arány csökkenő tendenciát mutat (2024 szeptemberében még 83 százalék volt). A győzelem fogalmát a megkérdezettek különböző módon értelmezik, de közel egyharmaduk a teljes területi integritás visszaállítását tartaná igazi győzelemnek – írja a Kárpátinfó.net.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) rendszeres mérései szerint 2022-ben stabilan 70 százalék felett volt azok aránya, akik „ameddig csak kell” hajlandóak voltak kitartani, de még 2024 decemberében is 57 százalékon állt ez a mutató, vagyis az ukrán adatok szerint még mindig többségben vannak azok, akik akár hosszú távon is vállalják a háború folytatását.
A valós helyzet persze sokkal rosszabb. A hadseregben már 5 százalék felett van a dezertálási ráta, ami a történelmi tapasztalatok alapján a teljes összeomlás előhírnöke. A hátországban pedig annyira megelégelte a lakosság a kényszersorozásokat, hogy az utcákon egyre nyíltabban tör felszínre az ellenállás. A Területi Katonai Sorozóhivatalok munkatársai nem egyszer már nemcsak a rejtőzködő férfiak ellenállását, hanem a feldühödött civilek támadásait is kénytelenek kezelni. A sorozási igazoltatásokból egyre gyakrabban lesz dulakodás, sőt, fizikai agresszió, lőfegyverhasználat, de már robbanószerkezet is előkerült.
Május 26-án Cserkasziban egy utcai igazoltatás során a sorozóbizottság embereit nem fogadta kitörő lelkesedés. A helyiek egy csoportja rátámadt a toborzókra, akik végül kénytelenek voltak elhagyni a helyszínt. A rendőrség néhány órán belül négy embert – három férfit és egy nőt – garázdaság gyanújával őrizetbe vett. Az eset azonban messze nem egyedülálló.
Poltáva megyében, Kremencsuk városában egy másik, immár szervezetten fellépő csoport támadott meg két toborzótisztet. A támadók paprikasprayt és gázpisztolyt is bevetettek, a katonai nyilvántartó központ járművét pedig megrongálták. Bár a rendőrség másnap két gyanúsítottat előállított, a támadás világosan mutatja, hogy a lakosság egyre kevésbé tűri a toborzók jelenlétét.
Ráadásul ez már a második hasonló incidens volt a városban: március 19-én egy 48 éves férfi éles lőfegyverrel sebesített meg egy sorozótisztet.
Lviv megyében, Novij Rozdil városában nyolc fiatal férfi támadt rá a helyi sorozóiroda egyik munkatársára. Az áldozat, egy háborús veterán, súlyos bordasérülésekkel került kórházba. A rendőrség négy elkövetőt már azonosított – ellenük csoportos garázdaság miatt indult eljárás, ami akár öt év börtönbüntetést is jelenthet.
Harkiv megyében már a sorozótiszt élete is veszélybe került: az autója mellett elrejtett robbanószerkezet lépett működésbe, a detonáció következtében a katona egyik kezét amputálni kellett. A hatóságok terrorcselekményként vizsgálták az esetet, mivel alapos a gyanú, hogy a merénylet célzottan a sorozási tevékenység megbénítását szolgálta.
Április elején Ivano-Frankivszk megyében is akadt egy bizarr incidens: egy férfi, akit katonai szolgálatra akartak kötelezni, nemcsak megtagadta az igazoltatást, de dulakodásba keveredett, majd megharapta az egyik katona lábát.
