Hazánk jól szerepel a bűnügyi statisztikákban
Itthon, biztonságban
Magyarország Európa és a világ legbiztonságosabb országai, úti céljai közé tartozik, a budapesti utcákon jóval kisebb eséllyel történik velünk baj, mint bárhol Nyugat-Európában. Ezt a tételt egy sor statisztikával igazoljuk, ahogy azt is, hogy bevándorlás megállítása kulcskérdés hazánk biztonsága szempontjából.
„A világban egyre nő azon helyek száma, ahol a rend és a biztonság többé már nem adottság, hanem kivívandó állapot” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök június végén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztavatásán. Hazánk ezzel szemben európai és világszinten is a legbiztonságosabb országok közé tartozik, rendre jól szerepel a közbiztonsággal kapcsolatos felméréseken.
A HelloSafe portál idén 193 országot értékelt 35 különböző szempont alapján. Az elemzés öt kulcsterületre koncentrált: a természeti katasztrófák kockázatára, a társadalmon belüli erőszak mértékére, a fegyveres konfliktusok jelenlétére, az egészségügyi infrastruktúra színvonalára, valamint az adott ország militarizáltságára. Az index összeállításához olyan megbízható források adatait használták fel, mint a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A végső értékelés egy pontszám lett, amely 0 és 100 között mozog: a 0 a lehető legbiztonságosabb, míg a 100 a legveszélyesebb úti célt jelöli.
A lista élén Izland végzett 18,23 ponttal, szorosan követi Szingapúr (19,99 pont), Dánia (20,05), Ausztria (20,31) és Svájc (20,51). A top tízbe bekerült még Csehország (21,19t), Szlovénia (21,44), Finnország (21,81), Írország (22,49), valamint Magyarország is, amely a tizedik helyen végzett 22,87 pontos eredményével. Ez alapján hazánk a világ tíz legbiztonságosabb országa közé tartozik az utazók számára.
Az Európai Unió több országában általánosságban egyre komolyabb problémát jelent a növekvő erőszak és a szervezett bűnözés. Az Európai Parlament Kutatószolgálatának friss, 2025. februári jelentése szerint a rivális bűnbandák közötti fokozódó versengés miatt egyre gyakoribbak a súlyos incidensek. Különösen aggasztó, hogy mind több fiatalt – köztük kiskorúakat – hálóznak be a bűnszervezetek vagy szélsőséges csoportok. Svédország például már törvényt is hozott arról, hogy szükség esetén 15 év alatti gyerekeket is lehallgathassanak, miután elképesztő mértékben nő a robbantásos bűncselekmények száma, januárban például harminc volt (éves összegzést egyelőre nem találtunk). A lőfegyver által okozott egy főre jutó halálesetekben Európában pedig csak Albánia és Montenegró előzi meg Svédországot.
Az Eurostat adatai szerint az uniós polgárok tíz százaléka tapasztalt bűncselekményt, erőszakot vagy rongálást a lakókörnyezetében. A legmagasabb arányt Görögországban mérték (20,9 százalék), utána Hollandia (16,7), Bulgária (15,6), Franciaország (14,7), Spanyolország (13,6) és Belgium (12,5 százalék) következik. Magyarország ennél jóval biztonságosabb képet mutat: nálunk mindössze 6,1 százalék jelezte, hogy tapasztalt ilyesmit a lakókörnyezetében.
Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa – jelentette ki a kormányfő nemrég egy parlamenti vitában, emlékeztetve, hogy a bűncselekmények száma Magyarországon 2009-hez képest negyven százalékkal csökkent. „Egyetlen kategóriában van emelkedés, az a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények száma” – mondta, hozzátéve, hogy most ez ellen folytatnak hadjáratot. A drogprobléma távolról sem csak hazánkat érinti, erre hamarosan részletesebben is kitérünk.
Alexis Goosdeel, az EU Kábítószer-ellenőrzési Ügynökségének leköszönő vezetője szerint a kontinensen soha nem volt még ilyen mértékű drogokhoz köthető erőszak. A kokain- és stimulánscsempészet az utóbbi években látványosan megerősödött, és már nemcsak a déli országok, hanem az északi kikötők – például Antwerpen – is a kereskedelem központjaivá váltak. A kábítószercsempészek jelenléte már Brüsszel belvárosában is érezhető: előfordultak fegyveres összetűzések alig két kilométerre az Európai Parlament épületétől.
2023-ban rekordmennyiségű, 419 tonna kokaint foglaltak le Európában – ezzel már hét egymást követő évben dőlt meg a korábbi csúcs. Belgium vezeti a listát 123 tonnával, majd Spanyolország következik 118, Hollandia pedig 59 tonnával. Ez a három ország adta a teljes lefoglalt mennyiség 72 százalékát.
Goosdeel arra is figyelmeztetett, hogy a stimuláns típusú szerek – mint a kokain – egyre komolyabb közegészségügyi kockázatot jelentenek, hiszen ezek ellen nincs hatékony gyógyszeres kezelés. Úgy látja, 4-5 éven belül jelentősen nőhet a kezelést igénylő esetek száma, miközben az egészségügyi rendszer még nincs felkészülve erre.
Eközben a bűnszervezetek a közösségi médiát is egyre nagyobb mértékben használják toborzásra, sokszor fiatal, Európába nemrég érkezett illegális bevándorlók körében. Sokuknak nincs korábbi bűnözői múltja, mégis extrém erőszakos viselkedést mutatnak, és nemritkán videóra veszik vagy fotókon dokumentálják, amit elkövetnek – majd meg is osztják ezeket az interneten.
Magnus Brunner, az EU belügyi és migrációs biztosa a jelentés ismertetésekor ígéretet tett arra, hogy még keményebben fellépnek a drogkartellek ellen. A hangsúlyt a pénz útjának követésére, az illegális vagyonok elkobzására és a szervezett bűnözés pénzügyi hátterének felszámolására helyezik.
Az Eurostat hivatalos bűnügyi statisztikái is megerősítik a romló trendet: 2023-ban másfél százalékkal nőtt a szándékos emberölések száma az EU-ban 2022-höz képest. A legnagyobb emelkedést Németországban és Franciaországban mérték.
A szexuális bűncselekmények, köztük az erőszakos közösülések száma is tovább emelkedett, akárcsak a vagyon elleni bűncselekményeké: a lopások 4,8, a rablások 2,7, a betörések pedig 4,2 százalékkal gyakoribbak voltak, mint egy évvel korábban.
A Numbeo legújabb, Európára vonatkozó bűnözési indexe is sok mindent elárul a közbiztonság megítéléséről. A lista élén brit és francia városok sorakoznak: Bradford, Marseille, Coventry és Birmingham a legrosszabbak között szerepelnek. A tízes listába bekerült még Nápoly, Grenoble, Montpellier, Liége, Nantes és Párizs is. Budapest ezzel szemben csak a 92. helyen áll.
A nyugati sajtó hajlamos szemérmesen elhallgatni, de a fentiek alapján világos, hogy összefüggés van a növekvő bűnözés és aközött, mekkora az adott országra irányuló illegális migrációs nyomás az elmúlt tíz évben, illetve hogy az évtizedek alatt betelepülő bevándorlók integrációja mennyire volt sikeres. Nyugat-Európában – és erre kirívó példa Franciaország és az Egyesült Királyság – mára párhuzamos társadalmak alakultak ki, az integráció pedig lényegében kudarcot vallott. Svédországról is elmondható, hogy a hatóságok elvesztették az ellenőrzést a bandák egymás közti háborúskodása felett, aminek gyakran vétlen járókelők, köztük gyerekek is áldozatul esnek. Az Egyesült Királyságot pedig óriási pedofilbotrány rázta meg az elmúlt években, miután kiderült, hogy a hatóságok évtizedeken keresztül szemet hunytak afelett, hogy bevándorlóbandák – zömmel pakisztániak – tinédzser lányokat zsákmányolnak ki szexuálisan.
Az európaiak maguk is tapasztalják, hogy a bevándorlás és a közbiztonság romlása közt összefüggés van. A Századvég 2024-es felmérése szerint az európai polgárok meghatározó többsége úgy érzi, hogy országában a bevándorlás következtében nőtt a bűnözés (65 százalék) és gyakrabban fordulnak elő vallási vagy kulturális konfliktusok (63 százalék). Ezenfelül az európai megkérdezettek 55 százaléka – a migráció következményeként – nem érzi magát biztonságban a hazájában. Azon válaszadók aránya, akik szerint a migráció következtében nőtt a bűnözés, Magyarországot leszámítva valamennyi uniós tagországban meghaladja azokét, akik ezt nem tapasztalták.
Hanyatlik az oktatás Európában
A legtöbb európai ország súlyos problémákkal küzd az oktatás terén. A tanárhiány, az elöregedő pedagógustársadalom, az alacsony fizetések, valamint a koronavírus-járvány utóhatásai egyszerre nehezednek az iskolákra, miközben a tanulók teljesítménye is csökken. A problémák strukturális jellegűek és évről évre súlyosbodnak.
Az Európai Bizottság 2023-as jelentése szerint 24 tagállamban van tanárhiány, ami leginkább a reál tárgyakat érinti. Az alacsony bérek, az egyre növekvő adminisztratív terhek, a karrierlehetőségek hiánya és a társadalmi megbecsülés csökkenése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kevesebben válasszák a tanári hivatást. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben a tanárok mindössze nyolc százaléka volt 30 évnél fiatalabb, miközben 40 százalékuk 50 év feletti. Ez pedig előrevetíti, hogy a probléma évről évre égetőbb lesz.
A tanárhiány Németországban különösen súlyos, ahol becslések szerint jelenleg 30-40 ezer a betöltetlen tanári állás. Az elöregedés Németországot is érinti: az 1960-as évek elején született tanárok hamarosan tömegesen vonulnak nyugdíjba, így 2030-ra már több mint 80 ezer állás maradhat betöltetlenül. A tanárképzés sem kínál megoldást, jelenleg a német egyetemistáknak mindössze hét százaléka tanul pedagógusnak, közülük is sokan más irányban helyezkednek el később. A koronavírus-járvány után újabb teher nehezedett az oktatásra: ukrajnai háború miatt több mint 200 ezer ukrán gyerek érkezett Németországba, őket be kell vonni az iskolai oktatásba, ami kutatások szerint akár 13 500 új tanárt igényelhet. Ez a probléma egyébként a lengyel oktatási rendszert is terheli.
A társadalmi bizalom is megingott: a Deutsche Telekom Alapítvány megbízásából készült felmérés szerint a német lakosság 80 százaléka úgy véli, hogy a politika nem fordít elég figyelmet az oktatásra. Az iskolák fizikai állapota is siralmas: omladozó falak, használhatatlan mellékhelyiségek, bezárt tornatermek, a digitális eszközök vagy a wifi hiánya jellemzi az ország oktatási intézményeit.
Nem meglepő, hogy a 2022-es PISA-felmérés – amelyet az OECD végzett el 81 országban, köztük 22 EU-tagállamban – súlyos visszaesést mutatott ki a 15-16 éves tanulók teljesítményében. A 2018-as adatokhoz képest az olvasás területén átlagosan 10, matematikából pedig közel 15 ponttal csökkent az átlagos teljesítmény. Ez utóbbi háromnegyed évnyi tanulásnak felel meg, és háromszor nagyobb visszaesés, mint amit bármely korábbi időszakban mértek.
A hanyatlás különösen jelentős volt Lengyelországban, Norvégiában, Izlandon és Németországban, ahol 25 vagy több ponttal romlottak a matematikaeredmények. Általánosságban a diákok közel 30 százaléka nem éri el az alapvető készségeket matematikából, olvasás és természettudományok terén pedig 25 százalékos ez az arány. A hátrányos helyzetű diákok ötven százaléka teljesít alul matematikából.
A PISA-felmérések szerint Európa már most is lemaradásban van az ázsiai országok mögött. Amennyiben a fenti tendenciák folytatódnak, jóvátehetetlenül leépülhet a kontinens versenyképessége.
Nyomás alatt az európai egészségügy
A legtöbb európai ország egészségügyi rendszerében a szükségesnél kevesebben dolgoznak, és ők is egyre idősebbek és leterheltebbek. A koronavírus-járvány rávilágított a terület sebezhetőségére, azóta egyre nagyobb az elégedetlenség, gyakori a munkabeszüntetés az alacsony fizetések és rossz munkakörülmények miatt. Németországban 2022 augusztusában tartottak országos sztrájkot, az Egyesült Királyságban pedig hónapokon át bénították meg tiltakozások az egészségügyi rendszert, de bőven említhetnénk francia példákat is.
A WHO 2023 szeptemberében közzétett regionális jelentésében arra figyelmeztetett, hogy ha nem történik gyors politikai beavatkozás, az egészségügyi ellátás kulcsterületei akár össze is omolhatnak. Húsz uniós tagállamban orvoshiány, tizenötben pedig ápolóhiány áll fenn. Az EU-ban körülbelül 1,2 millió orvos, ápoló és szülésznő hiányzott a rendszerből az általánosan elfogadott minimális követelményekhez képest. A demográfiai nyomás ráadásul kettős: a lakosság öregedik, az ellátási igényei nőnek, míg az egészségügyi dolgozók jelentős része szintén a nyugdíjhoz közeledik. Az EU-ban az orvosoknak több mint egyharmada, az ápolóknak pedig negyede 55 év feletti.
Egyre több ország támaszkodik külföldön képzett egészségügyi dolgozókra. A világjárvány első két évének visszaesése után 2022-ben 17 százalékkal nőtt a külföldön képzett orvosok és 72 százalékkal az ápolók beáramlása az európai országokba 2019-hez képest. 2023-ban Norvégiában, Írországban és Svájcban az orvosok több mint 40 százaléka szerzett más országban képesítést, míg Írországban az ápolók több mint fele. Bár ez gyors enyhülést hozhat a munkaerőhiányra, hosszú távon veszélyes lehet, mivel kiürítheti a küldő – gyakran alacsonyabb jövedelmű – országokat, ahol már most is súlyos az egészségügyi dolgozók hiánya.
Németországban a háziorvosi praxisokat sújtja leginkább az új generáció hiánya: csak 2023-ban 150 praxis zárt be, a következő három évben pedig várhatóan 5-8 ezer jut erre a sorsra. A legtöbb német orvos önálló vállalkozóként dolgozik, így a teljes működési költséget – az asszisztensek bérétől az orvosi műszerekig – maguknak kell fedezniük. Egyre kevesebben hajlandók ilyen körülmények között belépni a szakmába.
Európai szinten egy másik aggasztó trend az egészségügyi infrastruktúra fokozatos leépülése. Az uniós tagállamokban a kórházi ágyak száma 2012 és 2022 között több mint 170000-rel csökkent, ami hétszázalékos visszaesés. Ha az adatsort a lakosságszámhoz viszonyítjuk, akkor az arány még rosszabb: míg 2012-ben 100000 főre 563 ágy jutott, 2022-re ez 516-ra csökkent – mínusz nyolc százalék. A csökkenés mértéke országonként eltérő: Finnországban 51, Hollandiában pedig 39 százalékos visszaesést mértek ebben az időszakban. Az okok között szerepelnek a technikai fejlesztések, amelyek lehetővé tették a járóbeteg-ellátás szélesebb körű alkalmazását, valamint a kórházi tartózkodás rövidülését. Ezek az előrelépések azonban nem ellensúlyozzák a személyzeti és strukturális hiányosságokat.
A WHO figyelmeztet: ha nem történik azonnali és széles körű politikai beavatkozás, az európai egészségügy egyre kevésbé lesz képes ellátni alapvető feladatait. Az egészségügyi dolgozók védelme, támogatása és az utánpótlás biztosítása nemcsak szakpolitikai kérdés, hiszen a tét a túlélés.
Így élünk mi című összeállításunk további cikkei itt olvashatók.
