A generatív mesterséges intelligenciák fejlesztői minden idők legnagyobb szerzői jogsértését követik el a chatbotjaik és egyéb termékeik betanítására használt adatok internetről való összegereblyézésekor. Minden tartalmat kérés és kérdés nélkül ellopnak, amit csak találnak a világhálón, és azzal próbálnak kibújni a felelősségre vonás alól, hogy a termékeik nem képesek egy az egyben visszaadni a lopott információkat. Amit tesznek, az fair használat, ahhoz hasonlítható, mint amikor az emberek jogvédett könyvekből tanulnak – olvasható az Origo oldalán.

Hirdetés
Fotó: shutterstock.com

Az Európai Parlament döntéshozóiban természetesen kétségek merültek fel a magyarázat helytállóságát illetően, így az MI-ipar szabályozásával kapcsolatos törvényalkotás előkészítéseként tanulmányt rendeltek a generatív mesterséges intelligencia és a szerzői jog vonatkozásában.

A tanulmány készítői megerősítették, hogy a jelenlegi szerzői jogi törvények nincsenek felkészítve annak a helyzetnek a kezelésére, amit az MI-cégek létrehoztak. Emiatt a szerzői jogokkal rendelkezők nem képesek fellépni a szellemi tulajdonaikat jogdíj fizetése nélkül, üzleti célból felhasználó vállalkozások ellen.

Ez nagyon jó hír az MI-ipar számára, de a tanulmány készítői szerint a cégek fent említett jogi védelme nem állja meg a helyét, a rendszereik nem olyanok, mint a könyvekből tanuló diákok.

„Ugyan gyakran azt sugallják, hogy az MI-rendszerek az emberekhez hasonló módokon tanulnak – például könyveket olvasnak vagy festményeket tanulmányoznak –, ám ez jogilag félrevezető analógia. Az EU-s szerzői jogi törvények alapján a tanulmány úgy találta, hogy ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét. A védett tartalmakon való tanításukkor a generatív MI-s modellek jellemzően másolatokat készítenek a bennük található konkrét kifejezésekről, feldolgozzák azokat. Ez túlmutat azon, amit a törvény kivételben lehetővé tesz a kutatáshoz és elemzéshez hasonló tevékenységek esetén”

– olvasható benne.

A tanulmány készítői szerint az MI-alapú rendszerek nem értik meg olyan módon a feldolgozott adatokat, mint az emberek.

Ahogy Luciano Floridi filozófus megfogalmazta: az MI tényleges megértés nélkül cselekszik, statisztikai mintákat követ, nem pedig az információk valódi értelmével lép kapcsolatba. Ez a különbség jogi értelemben számít

– áll a jelentésben.

A tanulmány azt javasolja az Európai Parlament számára, hogy létre kellene hozni a szerzői jogi törvényben egy különleges kivételt a generatív MI tanításának a legalizálására.

Mindeközben viszont elidegeníthetetlen jogot kell adni a szerzői joggal rendelkezők számára, hogy méltányos díjazást kérjenek a cégektől, ha azok felhasználták a jogvédett tartalmaikat a termékeik tanítására.

A javaslat végső soron azt, hogy gyakorlatias okokból meg kell engedni az MI-cégeknek az internetes tartalmak tömeges feldolgozását, de a szabad rablás nem megengedhető, fair módon kompenzálniuk kell az uniós jogtulajokat.