Pandóra szelencéje? Egy francia bíróság szélesre tárta az ajtót a gázaiak előtt
Először kaptak menekültstátuszt Franciaországban az az ENSZ palesztinokat segélyező hivatala (UNRWA) által nem védett gázai menedékkérők. Precedens értékű bírósági döntés született, amire akár 200 ezer gázai is hivatkozhat mostantól.
Franciaországban először fordult elő, hogy a Nemzeti Menekültügyi Bíróság (Cour nationale du droit d’asile, CNDA) menekültstátuszt ítélt meg a Gázai övezet egy olyan lakosának és gyermekének, akik nem tartoztak az UNRWA védelme alá – írja a jns.org. A bíróság július 11-én kihirdetett határozata szerint a kérelmező gázai édesanya és kiskorú fia az izraeli hatóságok részéről „nemzetiségük miatti üldöztetésnek” voltak kitéve, így jogosultak a 2003-ban bevezetett menekültstátuszra. A döntés azért számít mérföldkőnek, mert eddig a Gázai övezetből érkező palesztinok közül csak azok kaphattak tényleges menekültstátuszt, akik az UNRWA által regisztrált menekültek voltak – a többiek számára Franciaország csak kiegészítő védelmet nyújtott, ami gyengébb oltalmat jelent, például csak négyéves tartózkodási engedélyt a menekültek tíz évre szólója helyett – tudósít a Le Figaro. A mostani ítélet szembement a francia Menekültügyi Hivatal (OFPRA) tavalyi döntésével is, amely még nem ismerte el személyes üldöztetés áldozatának a kérelmezőt, bár elismerte, hogy Gázában „rendkívüli intenzitású fegyveres konfliktus” zajlik. Az OFPRA akkor csak oltalmazotti státuszt adott nekik, de a bíróság most ennél magasabb szintű védelmet biztosított az anya és gyermeke számára, teljes menekültstátuszt megítélve.
A CNDA döntésének indoklásában részletesen kifejtette, miért tartja a jelenlegi gázai helyzetet üldöztetésnek. A bíróság rámutatott, hogy az izraeli hadsereg „háborús módszerei” Gázában „elég súlyosak ahhoz, hogy üldöztetésnek minősüljenek”, így a konfliktus civilekre gyakorolt hatása alapján a menedékkérők jogosultak a Genfi Egyezmény szerinti menekültstátuszra. A testület külön kiemelte, hogy Izrael az övezet jelentős részét ellenőrzése alatt tartja, és a hadműveletek nyomán nagyszámú civil áldozat és sebesült, köztük sok nő és gyermek van. Emellett széles körben megsemmisült a civil infrastruktúra – például víz- és áramellátó létesítmények, kórházak, iskolák –, továbbá lakosságcsoportok kényszerültek elhagyni otthonaikat, és az izraeli blokád a humanitárius segélyek eljutását is akadályozza, aminek következtében „az élelmiszerbiztonság válságos szintre jutott Gáza teljes lakossága számára”. A bíróság megállapította, hogy ezek a módszerek az egész gázai civil lakosságot válogatás nélkül sújtják, és ismétlődő jellegük, valamint „súlyosságuk” miatt üldöztetésnek tekinthetők.
Mindezt a CNDA összekapcsolta a menekültstátusz egyik hivatalos feltételével is. A Genfi Egyezmény értelmében akkor jár menedékjog, ha az üldöztetés bizonyos okok – faj, vallás, nemzetiség, politikai vélemény vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás – valamelyike miatt történik. A bíróság esetünkben a „nemzetiség miatti” üldözést állapította meg – fogalmaz a patinás francia hírlap hozzátéve, bár Franciaország nem ismeri el Palesztinát önálló államként, a bíróság kimondta, hogy a gázai palesztinok „ rendelkeznek egy nemzetiség jellemzőivel”, mivel egységes kulturális, etnikai, nyelvi identitásuk, közös földrajzi és politikai eredetük van. Magyarán a bíróság szerint a Gázában élő palesztinok felfoghatók egy önálló nemzetiségi csoportként, amely ellen az izraeli hadműveletek nemzetiség ellen irányuló üldözésnek minősülnek. Ennek kimondásával a CNDA a kérelmező anyának és kisfiának menekültstátuszt ítélt meg.
Az ítélet értelmében mostantól nemcsak az UNRWA által menekültként nyilvántartott gázai palesztinok (azaz az 1948-as arab–izraeli háború menekültjeinek leszármazottai) részesülhetnek teljes menekültstátuszban Franciaországban, hanem azok is, akik eddig nem tartoztak az UNRWA oltalma alá. Fontos megjegyezni, hogy Gáza lakosságának mintegy 80 százaléka UNRWA-menekültnek számít – ők eddig is jogosultak voltak menekültstátuszra, amennyiben az UNRWA védelmét „nyomós okból” el kellett hagyniuk. Az új precedens főként a maradék mintegy 20 százalékot érinti, vagyis a Gázában élő palesztinok körülbelül egyötödét, akik nem voltak UNRWA által regisztrálva. Ez a gyakorlatban több százezer főt jelenthet: a Gázai övezet 2 milliós népességéből nagyjából 400 ezren tartoznak ebbe a kategóriába. Kritikusok figyelmeztetnek, hogy akár 200 ezer ilyen gázai is megjelenhet mostantól potenciális menedékkérőként Franciaországban, hivatkozva erre a precedensre.
A döntés lehetséges hatásainak megítéléséhez fontos látni, hogy jelenleg viszonylag kicsi palesztin diaszpóra él Franciaországban. Egy 2023 végén megjelent riport szerint mindössze kb. 6000 palesztin származású ember él az országban, többségük már meg is szerezte a francia állampolgárságot. Többségük Párizsban koncentrálódik, de például a dél-franciaországi Toulouse környékén is jelentős közösségük van. Új menedékkérőként – legalábbis eddig csak elenyésző számban jelentek meg palesztinok: 2024 első kilenc hónapjában kevesebb mint 200 fő folyamodott menedékjogért palesztin területekről, a teljes 142 ezer fős menedékkérő-számnak csupán töredékét téve ki. A mostani döntés nyomán ezek a személyek – és a jövőbeni hasonló menedékkérők – teljes menekültstátuszhoz juthatnak, ami erősebb jogokat és hosszabb távú tartózkodást biztosít. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy belássuk, ez hamarosan változni fog.
