Manipuláció Isten ujjával

– Mi a legális módja annak, hogy egy szervezet, párt vagy egyesület felhasználja valamelyik zenekar dalát? Létezik valami előírás vagy szabály?

– Elméletileg engedélyt kell kérni rá. Számtalan példát hozhatok fel arra, hogy valaki fel szeretné dolgozni a Kormorán egyik dalát, vagy egyszerűen csak elő akarja adni a maga módján és a maga stílusában, és akkor megkeres engem. Legtöbbször a Kell még egy szó kottáját, alapjait kérték, kérik tőlem kórusok, előadók, de van még több mint tíz dalunk, amelyek szintén gyakran szerepelnek a kérésekben, mert nagyon szereti őket a közönség. Én mindenkinek ellenszolgáltatás nélkül odaadom az alapokat, illetve a kottát. Ez a személyes hozzáállásom azokhoz, akik el akarják énekelni a dalaimat.

– Most pedig ezt a bizonyos dalt annak erős nemzeti érzelmei miatt használta fel a Tisza párt, úgy téve, mintha hazafias politikai erő volna. Nem mellesleg Magyar Péter erdélyi zarándoklata is ezt szerette volna sugallni…

– A politika a hatvanas évektől kezdve próbálta birtokba venni a rockzenét. John Lennon munkásságát mélyen tisztelem, az ő dalain nőttem fel. Nehéz eldönteni például, hogy Imagine című legendás szerzeménye ösztönös zenei megnyilatkozás-e, vagy egy különös ideológiát szolgáló üzenet. Biztos vagyok abban, hogy Lennon eredetileg egy költőien idealista dalnak szánta, de a politika elragadta tőle és felhasználta saját céljaira.

– Azt írta közleményében, hogy „Magyar Péter és a Tisza Párt munkatársai vagy szimpatizánsai sunyi, alattomos módon propagandacélból, a TikTok felületén felhasználják az Isten ujja megérintett című szerzeményemet”. Erre a számra egyébként a Kormorán közönsége himnuszként tekint.

– Furcsa helyzet alakult ki belőle, amilyennel még sohasem találkoztam. Egyszerűen megfogalmaztam a felháborodásomat, el akartam mondani, amit erről az egészről gondolok. Nem hittem, hogy ilyen mély és heves mocskolódás keletkezik a közlemény nyomán, hogy nyomdafestéket nem tűrő, alpári gyűlölködésbe torkollik az ügy az interneten. Bántják zenésztársaimat, egyszerűen csak azért, mert van, aki székely, van, aki felvidéki vagy vajdasági! Szerencsétlen, vacak, falunapi zenekarnak nevezik a Kormoránt… A falunapi jelzőre azért éppenséggel büszke is vagyok, mert a vidék velünk van, egy-egy koncertünkön kórusban éneklik a dalainkat. Nem csupán az Isten ujja megérintett-et, de például a Kell még egy szót is, azt már ballagáson, temetésen, ünnepeken is. Nemcsak itthon, hanem Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken.

– Mint klasszikus zenész Mozart G-dúr fuvolaversenyével diplomázott. A Kormorán sokkal népszerűbb volt a hetvenes-nyolcvanas években Nyugaton, mint itthon, a rendszerváltás után pedig az egyik legmeghatározóbb együttes lett idehaza, önálló műfajt teremtett a rock és a folk házasságával. És most kétakkordos zenészek és híveik támadják… Ez zavarja?

– A családomat, a rokonaimat, a barátaimat zavarja. Akkoriban egy generáció, értem ez alatt például az Egyetemi Színpad, a Várklub vagy például az Ifjúsági park közönségét, megérzett valamit a Kormorán muzsikájában. Nem zeneelméleti dolgokra gondolok, hanem valamire, amit magyar léleknek hívunk.

– Ezzel élt vissza a Tisza?

– Ami történt, manipuláció, mert a Kormorán dalai mindenkihez szólnak. A Tisza Párt követőihez is, nyilván ők is éneklik a dalainkat. Ezt használták ki alattomos módon. Ha kérték volna, sem engedélyezem a felhasználást! Nem a káoszt teremtő politika a zenénk lényege, hanem az őszinte nemzeti lelkület. Az, ami a dalban is benne van: jó magyarnak lenni, jó volt eddig is, és jó lesz ezután is. Akármilyen karmesternek nem adom el a lelkem. Abban a világban, ahol én muzsikálok, ott van felkészült, igazi karnagy… Remélem, érthető vagyok!

– Mintha azért a túloldalon is vezényelne valaki.

– Egy magamutogató, jellemtelen, narcisztikus álzenész, aki nem a zeneművel, hanem önmagával van elfoglalva. És aki emiatt el fog tűnni a történelem süllyesztőjében. Ez a világ rendje. Össze sem lehet hasonlítani egy olyan karnaggyal, aki ismeri a partitúrát, szerves egységben látja a művet, képes vezetni a zenekart, valamint érti a műhöz kötődő hagyományrendszert, filozófiát.

– A narcisztikus karmester meg tudja szólaltatni azt a zenekart, amelyet Kárpát medencei magyarságnak hívunk?

– Aligha. Aki itt él, abban benne van a magyar lélek, még akkor is, ha amúgy szásznak, szerbnek, svábnak vagy cigánynak született. Nehéz meghatározni ezt az érzetet, de például egy falunapon óhatatlanul találkozol vele. Azt írják egyes kommentelők, hogy áruló, szemét tróger vagyok. Csak azt nem tudom, kit árultam el. Sokszor elmondtam: minden magyarnak, tehát a magukat magyarnak érző embereknek muzsikálok még Ausztráliában is. Most árulóznak, noha nekik is magyar a lelkük, de félrevezették őket. Ha elmész az orvoshoz, és elmondja, mi a bajod, van, hogy nem vagy hajlandó tudomásul venni. Úgy látom, a Tisza-tábor is tudja, hogy nem működne majd az új rendszer, mégis elhiszik, hogy maga lesz a paradicsom.

– Miután hitet tett nyilatkozatában a regnáló kormány nemzeti politikája mellett, a hasonlóképpen gondolkodó Muri Enikővel és Nagy Feróval közös platformra helyezték. Mennyire erős ez az elkötelezettség Koltay Gergely részéről?

– Vannak, akik beszálltak az O1G mozgalomba anélkül, hogy átgondolnák, honnan indult és hogyan épült fel ez az ország 2010-től fogva. Legtöbbjük a rendszerváltoztatás után született. Orbán Viktor az utóbbi évszázadok talán legkiemelkedőbb magyar politikusa. Adjon még hasonlót nekünk az ég! Sajnos a kultúra nagy része viszont a balliberális oldal kezében maradt. Egyelőre ezzel kell együtt élni.

– A Kormorán értékközvetítő szerepét és szívós kitartását senki sem vonja kétségbe. De vajon folytat-e valaki hasonló nemzetőrző munkát? Vannak-e fiatalok, akik követik a Kormoránt?

– Több zenekart is fel tudnék sorolni, nemcsak itthon, hanem Felvidéken, Délvidéken és természetesen Erdélyben is. Álljon itt elsőként testvér együttesünk, a TransylMania neve.

– Kérdjük ezt azért, mert a progresszivitás ideológiája épp a kultúrán keresztül igyekszik megfogni a fiatalokat… Hová fejlődött a Kormorán-féle folkrock mint műfaj, akár úgy is, mint az értékek őrzője?

– Szépen lassan betüremkedett a magyar könnyűzenébe. Alakultak zenekarok, amelyek folytatják, amibe mi annak idején belefogtunk. A kezdet kezdetén a rock-, de a népzenészeknek sem tetszett, amit kitaláltam, napjainkra azonban teljes mértékben elfogadottá vált. Gyönyörű tisztasága és egyszerűsége miatt. Ez a népzene és a népköltészet sajátossága. Egyetlen dallamban, egyetlen mondatban mond el mindent a világról. Az Isten ujja megérintett című szerzemény is egy népdal dallamára készült.

– A Csík zenekar is megjárta, Quimby-feldolgozására, a Most múlik pontosan című dalukra egy nemzetgyalázó, provokatív szörnyszülött tátogott a pride-on. Gyakorlat lesz ebből az eljárásból?

– Tudok róla, és teljes joggal tiltakozott a Csík zenekar. Ennél jobban nem is alázhatták volna meg az együttest. Elhatárolódom ettől a politikai kampánystílustól, követelem, hogy ne használják fel a dalainkat effajta célokra! Az a csapda az egészben, hogy a Tisza szavazói is szeretik a dalainkat, ezek az ő dalaik is voltak, amíg be nem köszöntött a politikai zűrzavar. Wass Albert Üzenet haza című versében írja, ami munkásságom lényege. „Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad. Számomra ez két sor életem végégig tartó tanulság.