Orbán Viktor: Lázadás indul!

Ezt a csendes, mondhatni informális felvételt bizonyítja az a megdöbbentő kereskedelmi megállapodástervezet is, amelyet Nagy István agrárminiszter szerint a tagországok megkérdezése nélkül készített elő Ursula von der Leyen és stábja, és amely halálbiztosan fekteti két vállra az uniós gazdálkodókat, de mindenekelőtt a kelet-közép-európai térség termelőit. Cseh Tibor, a Magosz főtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke elmondta, hogy ha létrejön ez a szerződés, akkor az új kvótarendszer meghatározása szerint Ukrajna irányából például hatszor annyi méz érkezhet majd az unióba, mint eddig, természetesen továbbra is vámkötelezettség és mindenféle élelmiszer-biztonsági vizsgálat nélkül. Említsük meg azt is, hogy a cukor behozatala az ötszörösére, a tojásé a háromszorosára emelkedhet, a kukoricáénak pedig nem lesz korlátja, hiszen a vámtétele továbbra is nulla maradna. Az Európai Bizottság (EB) azzal próbálja megnyugtatni a tagállamokat és gazdálkodóikat, hogy az ukrajnai behozatal csupán 15-20 százalékkal növekedne, és nem az uniós termelők, hanem a dél-amerikai, illetve marokkói, etiópiai stb. importnak teremtene konkurenciát.

Cseh Tibor szerint még az is a kukorica kérdéséhez kapcsolódik, hogy az ukrán etanolexport megtörné a magyarországi gyártás igencsak kedvező európai helyzetét is. Nem titok, hogy egészen elöl állunk az etanolgyártók sorában, a hazai kukoricatermés egyharmada ipari célokra megy, főleg a magyarországi etanolcégek dolgozzák fel. Ráadásul Von der Leyen asszony és környezete cinikus módon azzal érvel, ha megköttetik egy ilyen jellegű szabadkereskedelmi megállapodás az unió és Ukrajna között, akkor az nagy befektetési lehetőségeket kínálna például a magyar vagy a lengyel befektetőknek. Miközben pontosan tudja, hogy a 43 millió hektárnyi ukrajnai termőterületből 17 milliót felvásároltak többek között amerikai bejegyzésű gigavállalatok, 16 milliót pedig előfinanszírozási szerződésekkel és más trükkökkel, strómanokkal, alvállalkozókkal tartanak a kezükben.

Semmibe vész

Cseh Tibor világít rá arra, hogy ami történik, annak a gyökerei 2014-ig nyúlnak vissza. A Janukovics-rendszer bukása után született egy kereskedelmi megállapodás az unió és Ukrajna között, amely összesen közel negyven terményt és élelmiszeripari terméket érintett. A behozatali mennyiségeket kvóták szabályozták. A kontraktus 2016-ban lépett életbe, és érvényben is volt egészen a háborúig, 2022-ig. Már dörögtek a fegyverek, amikor az év májusában Brüsszel úgynevezett szolidaritási folyosókat nyitott az ukrán export, főként a gabonakivitel számára. Az Európai Bizottság eltörölte az ukrajnai termékek kvótáját, vámkötelezettségét és gyakorlatilag az élelmiszer-biztonsági bevizsgálását is. Nem foglalkozott a termények-termékek GM jellegével és az előállításukhoz használt – az EU-ban már húsz éve betiltott – vegyszerekkel sem. A szolidaritási folyosókon érkező gabona 90 százaléka eredeti céljától eltérítve a szemfüles kelet-közép-európai kereskedők kezébe került, felborítva a gabona, de például a méz, a tojás, a baromfihús térségbeli, aztán összeurópai piacát is.

Egyes államok, így Magyarország, Lengyelország nemzeti hatáskörben védekeztek a dömping ellen, Brüsszel pedig minden évben meghosszabbította az ukrajnai termények és termékek beszállítási kedvezményeit. Nemrég azonban úgy döntött, és lényegében erről szól az Ukrajnával kötendő kereskedelmi tervezet is, hogy határozatlan időre liberalizálja a behozatalt, nem foglalkozva azzal, hogy nyugati családi gazdaságok 40 százaléka – többek között a piaci viszonyok felborulása miatt – befejezte a tevékenységét. Azaz csődbe ment.

Csak egy jegyzet

A fáma szerint az Ukrajnának nyújtott kedvezmények és könnyítések 2028-ig szólnak, mezőgazdaságuknak addigra alkalmazkodnia kell az uniós normákhoz. Ezt Brüsszel ellenőrzi majd, legalábbis ezt ígéri. De ez történt a génmódosított terményeket érintő korlátozásokkal is, Ukrajna ígéretet tett a tiltások bevezetésére, megteremtette hozzá a megfelelő jogszabályt, dokumentációkat tett az asztalra, mintha minden rendben volna, de a valóságban vígan alkalmazták továbbra is a GM-technológiát az idegen óriáscégek. Ahogy semmilyen nyomás sem nehezedik Brüsszel részéről az ukrán vezetésre a kisebbségek jogainak visszaállítása kapcsán, úgy a GMO terén is elfordítja a fejét Von der Leyen asszony és sleppje, mint ahogy elfordítja majd az élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi kérdésekben is, ha Ukrajnáról lesz szó. Feltűnő, hogy a zöldek semmilyen módon sem vizsgálják az ukrán termelési viszonyok környezetvédelmi aspektusait, vegyszerhasználatát stb. Hogy a háború sajnálatos környezetromboló hatásairól már ne is beszéljünk.

Nemrég tanácskoztak és közös petíciót szerkesztettek a térségbeli országok, végszóra Románia is aláírta. Az egyeztetést Nagy István agrárminiszter tartotta kézben, egyúttal bejelentette, hogy Magyarország fenntartja nemzeti szinten hozott korlátozásait. Vannak azonban országok, amelyek nem érdekeltek az ellenállásban. Például Spanyolország. Náluk 35 millió sertést nevelnek összesen a gazdaságok, az olcsó ukrán kukorica így jelentősen javítja az ágazat helyzetét. Vagy vegyük Hollandiát, amely abban érdekelt, hogy kikötői minél nagyobb forgalmat bonyolítsanak le, itt például a Mercosur-beszállítások és a megnövekedett ukrán export is jelentősen növelheti a bevételeket.

Brüsszel arra törekszik, hogy a tervezetet ne egyöntetű, hanem többségi döntéssel fogadtassa el. Erre törekedett akkor is, amikor aláírta az Egyesült Államokkal az úgynevezett szójaegyezményt. Cseh Tibor úgy véli, az amerikai szójatermesztés a GM-technológia alapjain nyugszik, terményeit eddig Kínának adta el, de a Peking és Washington közötti feszültség fokozódásával most az európai piac felé fordul. Itt is született egy tiltás, ezek szerint a behozott szóját csak takarmányozásra lehet felhasználni, valószínűleg ezt is épp azzal a hatékonysággal ellenőrzi majd az unió, mint az ukrajnai GMO-moratóriumot. Egy jegyzet lesz a mindent elbíró papíron, és kész.

Trágya a ház előtt

Végszóra meg kell említenünk még azt a brüsszeli törekvést, amely egy kalapba öntené az uniós kifizetéseket, konkrétan a kohéziós forrásokat és a KAP (közös agrárpolitika) kifizetéseit a következő, 2028–2034-as költségvetési ciklustól fogva. Leírtuk már, hogy az EB szeretné átalakítani, tulajdonképpen eltörölni a földalapú támogatás intézményét, nyilatkozta Jakab István. Aki 90 hektárnál nagyobb területen gazdálkodik, az már sokkal kevesebb pénzt kapna, 450 hektár fölött pedig semmit. Ez hazai viszonylatban alsó hangon is 160 ezer gazdálkodót és családi gazdaságot érintene. Ráadásul az EB úgy tervezi, hogy 2032 után a nyugdíjas korban lévő termelők már semmilyen támogatáshoz sem juthatnának. Mindez azt jelenti, hogy Brüsszel pénzeket szabadítana fel a fegyvergyártás felpörgetéséhez és Ukrajna támogatásához. Az unió látványosan megroggyant gazdasága ehhez nem termel elegendő profitot. Brüsszel Ukrajna-politikájához az úgynevezett gigakölcsön sem lesz elegendő, főként úgy és akkor nem, ha Amerika kiszáll a folyamatokból, vagy megkéri a tényleges árát minden ukrajnai fegyverszállításának. Elemzők szerint akár 30 százalékra is rúghat majd az elvonás mértéke. Ezt nem engedhetjük, mondta Nagy István, számunkra a magyar gazdák és a magyar agrárium érdeke az első.

Kemény konfrontáció alakul az ügyben. Hetven európai gazdaszervezet tüntetett Brüsszelben a tervezett változtatások ellen, ezzel párhuzamosan Budapesten is tartottak figyelemfelkeltő demonstrációt a gazdák. Súlyos üzenettel, hiszen trágyát öntöttek az Európai Unió Háza elé. Ha nem lesz eredménye ezeknek a megmozdulásoknak, akkor Jakab István szerint szeptember, október idején indulnak a traktorok… A magyar miniszterelnök mindenesetre az ellenállás legradikálisabb formáját ajánlotta, a lázadást!