Kijev és Brüsszel Tisza párti fordulatban bízik

– Az Európai Unió dán soros elnöksége „maximális nyomást” akar gyakorolni Magyarországra. Mire van ténylegesen lehetősége az elnökségnek?

– A soros elnökségnek nem az a feladata, hogy politikai alapon nyomást gyakoroljon egy tagállamra, hanem az, hogy tisztességes közvetítőként járjon el a tagállamok között. Sajnos a dán elnökség már az első megszólalásaiban letette a voksát egy ideologikus irány mellett, Ukrajna gyorsított csatlakozását erőltetve és Magyarországot célkeresztbe állítva. Magyarország ezzel szemben az objektív, érdemalapú csatlakozási folyamat híve, amelyben minden tagjelöltnek – így Ukrajnának is – teljesítenie kell a világos feltételeket. A háborús pszichózis, az erőszakos mozgósítás és a jogállamisági hiányosságok nem hagyhatók figyelmen kívül. Magyarország elvárja, hogy ezekről nyílt és őszinte vita folyjon, nem pedig politikai zsarolás. Készen állunk az együttműködésre, de azt elutasítjuk, hogy Brüsszel vagy épp a soros elnökség diktálja a feltételeket. Ukrajna EU-tagsága nem lehetséges Magyarország és a magyar emberek támogatása nélkül. A magyarok véleménye egyértelmű: a Voks2025 szavazáson részt vevők 95 százaléka elutasította Ukrajna uniós csatlakozását.

– Az Európai Bizottság még jelentősebb összegekkel akarja támogatni Ukrajnát. Pontosan mekkora összegről van szó?

– Brüsszel eddig 165 milliárd eurót küldött Ukrajnának, most pedig újabb több mint tízmilliárdot ígértek, komolyan már számolni se győzi az ember. Az ukránok közben folyamatosan követelik a pénzt, 1000 milliárd eurót kérnek az ország helyreállítására. Mindeközben a háborúnak nincs vége, és a csatlakozási feltételek teljesítése is hiányzik. Az EU idén Ukrajna külső finanszírozásának 84 százalékát állja, és már készülnek arra, hogy a következő költségvetésből újabb százmilliárdokat adjanak. Ez egyértelműen ukránbarát költségvetés.

– Honnan teremtik elő ezeket a pénzeket?

– Ez a pénz a tagállamoktól, így a magyar gazdáktól, vállalkozásoktól és családoktól fog hiányozni. Közös hitelfelvétellel eladósítanák Európát – mindezt anélkül, hogy bárkit megkérdeztek volna. Mi ezt világosan visszautasítjuk: a magyar pénznek a magyar embereket kell szolgálnia, nem egy végtelen háborút.

– Elsősorban mely országok látják ennek kárát Európában?

– Minden olyan ország, amely ma kedvezményezettje az uniós fejlesztési, kohéziós vagy agrártámogatásoknak, vesztes lesz. Magyarország évi több száz milliárd forintot bukhat – iskolákból, utakból, gazdák támogatásából, munkahelyteremtő beruházásokból. És nem csak mi: a lengyel, a román, a bolgár, sőt még a spanyol és olasz régiók is forráscsökkentésre számíthatnak. Az Ukrajna csatlakozása miatt várható forrásátrendezés brutális hatással lenne az unió belső egyensúlyára.

– A magyar kormány szerint egy esetleges Tisza párti kormány lefeküdne Brüsszel és az Európai Néppárt akaratának.

– Nem véletlen, hogy Ukrajnában nyíltan kormányváltást sürgetnek Magyarországon. Volodimir Ohrizko volt ukrán külügyminiszter világosan kijelentette: „A helyzet jövőre, a magyarországi választások után változhat. Akkor valódi esély nyílhat Ukrajna gyorsított EU-csatlakozására.” Ez kódolt üzenet: Kijev Brüsszellel együtt egy Tisza párti fordulatban bízik, ami feltétel nélküli csatlakozást és pénzcsapot jelentene Ukrajnának. A magyar érdekek háttérbe szorulnának, a gazdáink és vállalkozóink, a magyar emberek fizetnék meg az árát. Ezért van szükség nemzeti kormányra – nem Brüsszelnek engedelmeskedő bábkormányra.

– Ukrajna ügyén kívül milyen egyéb Magyarországnak fontos szempontok vannak a következő hétéves uniós költségvetésnél? Mire számít?

– Nem túlzás azt állítani, hogy az előző bizottsági ciklus minden idők egyik legsikertelenebbje volt – és minden jel arra utal, hogy a következő még katasztrofálisabb lesz. Ursula von der Leyen politikai programja világos: erőltetett ukrán csatlakozás, korrupcióval átitatott háborús finanszírozás, gazdasági visszalépés, migráció, genderpropaganda és a nemzetállamok szisztematikus leépítése. A cél nem más, mint a patrióta kormányok eltakarítása és egy brüsszeli központból vezérelt birodalom felépítése. A következő többéves pénzügyi keretből világossá fog válni, hogy miben más Brüsszel és Magyarország Európáról alkotott képe. Brüsszel a magyarok pénzét Ukrajnába küldené, mi itthon tartanánk. Brüsszel hagyná elvándorolni az európai munkahelyeket, mi megvédenénk őket. Brüsszel ajtót nyitna az illegális migrációnak, mi megállítanánk. Brüsszel központosítana és hatásköröket vonna el a tagállamoktól, mi a tagállamokat erősítő együttműködésben hiszünk. Brüsszel ma már a kohéziós és agrárforrásokat is Ukrajnának adná, ezzel súlyos hátrányba hozva a magyar gazdákat, régiókat és vállalkozásokat. Ráadásul mindezt újabb közös hitelfelvételekkel finanszíroznák – vagyis Európát adósítanák el egy olyan háborús projektért, amelynek végét még belátható távolságban sem látjuk. Eközben Európa versenyképessége folyamatosan romlik Amerikával és Kínával szemben.