Sorsdöntő csatában a devizahitelesek

„Mindegyik bank becsapta mindegyik devizahitelest. Ezen csak a bankok kerestek egyedül, a bankok jártak a legjobban. A bankokon kell behajtani mindent. A devizahitelesékért azok a bankok feleljenek, akik becsapták őket” – mondta Lázár János június elején a mezőtúri lakossági fórumán, amikor arról beszélt, hogy nemrég született egy európai bírósági ítélet, amely kimondja, hogy az a devizahiteles, akit a bank becsapott, az nem felel semmiért. Ahogy fogalmazott, a kormánynak a devizahitelesek oldalára kell állnia, mert „egy kormány soha nem állhat a bankok oldalára az emberekkel szemben”, mint ahogy 2002 és 2010 között történt. Lázár János hozzátette, az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletével új jogi helyzet állt elő, de a kormány még a Kúria döntésére vár, és jelezte, ha annak kapcsán jogi vita kezdődik, akkor akár jogszabályi változások is jöhetnek. A múlt héten közzé is tették a Kúria jogegységi határozatát, a döntés azonban inkább újabb kérdéseket vet föl, mintsem megnyugtató választ adna a devizahitelesek problémáira.

Az Európai Unió Bírósága a C-630/23 számú ítéletével egyértelművé tette, hogy ha a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról, a szerződés semmis, méghozzá automatikusan, a fogyasztó kérésétől függetlenül. Az adósnak csak a kapott tőkét kell visszafizetnie, kamat, költség és árfolyam-különbözet nélkül. A magyar bíróságok korábban az ilyen szerződéseket utólagos módosítással érvényessé nyilvánították, például az MNB-árfolyam beillesztésével, ezt az EUB most jogsértőnek minősítette. Tehát nem lehet sem jogszabályt (pl. a devizaalapú kölcsönszerződésekre vonatkozó 2014-es jogszabálycsomag), sem bírói mérlegelést arra használni, hogy a szerződés érvényben maradjon.

A Kúria – Varga Zs. András elnök Inforádiónak adott interjúja alapján – úgy értelmezi a fentieket, hogy az Európai Unió Bírósága nem közvetlenül mondta ki, hogy minden olyan devizahiteles szerződés, amely árfolyamkockázati vagy árfolyamrés-kikötést tartalmaz, automatikusan semmis volna. A Kúria értelmezése szerint a tagállami bíróságok az egyedi ügyek alapján mérlegelhetik, hogy az adós kapott-e megfelelő tájékoztatást, és a szerződés emiatt semmissé válik-e a vagy annak elhagyásával még teljesíthető. A szerződések semmissége tehát nem automatikus jogkövetkezmény, hanem feltételhez kötött bírói döntés.

Az EUB ítéletének alapját egy devizaalapú autólízing-szerződés képezte, amelyben az adóst nem tájékoztatták megfelelően az árfolyamkockázatról. Az ügyet dr. Marczingós László vitte Luxembourgba, aki több mint másfél évtizede küzd a devizahitelesek érdekeiért. Az ügyvéd a Demokratának elmondta, a Kúria határozata nem az uniós joggal összhangban készült, hanem megkerülési szándék vezérelte, azzal a céllal, hogy ne kelljen tömegesen érvénytelenné nyilvánítani a szerződéseket a vételi és eladási árfolyamok alkalmazása miatt, amit a magyar jogalkotó már törvénybe foglalt 2015-ben.

– Ez a jogegységi határozat olyan, mintha nem is volna. Mivel nem egyeztethető össze az uniós joggal, nem felel meg az EUB döntéseinek sem, ezért nem lehet hivatkozási alap az alsóbb fokú bíróságok számára sem. Sérülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelvei is, ugyanis az uniós jog értelmezése kizárólag az Európai Bíróság hatásköre, nem az egyes nemzeti bíróságoké. A Kúria ennek ellenére saját hatáskörében értelmezi és korlátozza az EUB döntéseit, mégpedig úgy, hogy a devizahiteles szerződések semmisségét csak akkor fogadja el, ha az adós kifejezetten arra hivatkozik, miközben az EUB szerint ilyen semmisségnek objektív okon kell nyugodnia, különösen akkor, ha a bank nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról – fejtette ki. Hozzátette, ezt megelőzi azonban a vételi és eladási árfolyamok semmissége, amit a DH1 törvény már kimondott, így a magyar bíróságoknak nincs is külön vizsgálati lehetőségük, ezt jelenti az úgynevezett megdönthetetlen törvényi vélelem. A bíróságok csak abban jogosultak és kötelesek dönteni, hogy ez a szerződés részleges vagy teljes semmisségét okozza-e. Az ügyvéd szerint a Kúria határozata ellentétes az uniós joggal, ezért nem kötelező érvényű, és figyelembevételét minden egyes bíró megtagadhatja.

Dr. Marczingós László szerint az EUB több ítélete egyértelműen kimondja, hogy a devizaalapú hitelszerződésekben alkalmazott vételi és eladási árfolyamok közötti különbség tisztességtelen szerződési feltétel, és ez a szerződés teljes semmisségét vonja maga után. Ezek az ítéletek megállapítják továbbá, hogy a hiányos árfolyamkockázati tájékoztatás a devizahitel-szerződést semmissé teszi, és hogy a bizonyítási teher a bankot terheli, nem az adóst. A legfőbb problémának azt látja, hogy a magyar bíróságok a Kúria jogegységi határozatai révén szisztematikusan megtagadják ezen ítéletek gyakorlati alkalmazását.

Az ügyvéd szerint az Európai Unió Bíróságának devizahiteles döntései azt célozzák, hogy a fogyasztók ne váljanak kiszolgáltatottá az átláthatatlan és egyoldalúan alakított pénzügyi feltételekkel szemben. A vételi-eladási árfolyam alkalmazása ugyanis olyan szerződéses mechanizmust jelentett, amelyet az ügyfelek gyakran nem ismerhettek fel szerződéskötéskor, az ennek megfelelő tájékoztatás szinte minden esetben hiányzott, ez pedig a fogyasztói döntés szabadságát súlyosan korlátozta.

– Ennek ellenére a Kúria megpróbálta korlátozni ezeknek az ítéleteknek a hatályát. A DH-törvényekre hivatkozva azt állította, hogy ezt a problémát a magyar jogalkotás már orvosolta, amikor utólag beépítette az MNB hivatalos árfolyamát a szerződésekbe. Ez a jogtechnikai korrekció azonban a fogyasztót pont ugyanabba a helyzetbe hozza, mintha nem is volna tisztességtelen az adott feltétel. Az uniós jog alapján a fogyasztót az az eredeti ténybeli és jogi állapot helyreállítása illeti meg, amelyben a tisztességtelen feltétel alkalmazásának hiányában lenne. Azaz a szerződésből el kell hagyni a semmis feltételt, ám mással behelyettesíteni nem lehet. Ha a vételi és eladási árfolyamok alkalmazása lehetetlen, akkor a forintból nem lehet kiszámítani a deviza összegét, így a szerződés teljes egészében megdől. A Kúria és a magyar jogalkotó azt akarta, hogy a szerződések ne legyenek érvénytelenek, így visszacsempészték a szerződésekbe azon feltételeket, amelyek kiestek, csak kicsit más tartalommal. Ez a megoldás az EUB ítélete szerint is sérti a fogyasztók jogait – mutatott rá.

Az ügyvéd állítja, a Kúria ezzel megfosztja az adósokat a valós jogérvényesítés lehetőségétől, mivel nem teszi lehetővé, hogy a szerződések teljes semmisségére hivatkozva számoljanak el. Ez különösen súlyos ott, ahol az ügyfélnek nem kellene bizonyítania semmit, mert maga a törvény és az uniós bírósági gyakorlat törvényi vélelemként állapította meg a tisztességtelenséget. Az ügyvéd rámutatott, a Kúria csak az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányosságainak semmisségi következményét engedi elismerni, és még ott is az adóstól várja el a bizonyítást, ami ellentétes az unió bíróságának ítélkezési logikájával, amely szerint a pénzintézetnek kell igazolnia, hogy megfelelt a tájékoztatási kötelezettségnek. Dr. Marczingós László nem csupán szakmai tévedést lát ebben, hanem egy tudatos jogértelmezési korlátozást, amelynek célja, hogy a banki kartell érdekeit szolgálva elkerüljék a szerződések tömeges semmissé nyilvánítását. Az ügyvéd a sajtóban és politikai fórumokon többször is javasolta a „lex Marczingós” néven elhíresült törvényjavaslat parlamenti előterjesztését, amely eltörölné a devizahiteles törvények azon részeit, amelyek akadályozzák az uniós jog érvényesülését. A törvény tételesen kimondaná az uniós fogyasztóvédelmi ítéletek alkalmazási kötelezettségét és biztosítaná a peres illetékek mérséklését vagy elengedését.

Dr. Marcinzgós László szerint a pénzügyi rendszer jelenlegi viszonyai nemcsak a fogyasztókat károsítják meg, hanem az állam jogi legitimitására is veszélyt jelentenek. A banki lobbi, amely szerinte több tízezer milliárd forint vagyoni előnyt halmozott fel tisztességtelen feltételek révén, beavatkozik a Kúria döntéseibe és nyomást gyakorol politikai döntéshozókra, hogy a szerződések semmisségét elkerülje. Ezért az állami fellépés részeként javasolja a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti mulasztásainak kivizsgálását és a devizahitelezésben főszerepet játszó bankok átvilágítását. Kijelentette, Magyarország az egyetlen tagállam, amely a devizahiteles ügyekben egyik uniós ítéletet sem hajtotta végre.

– Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, de ugyanúgy a déli államok közül Olaszország és Spanyolország is alkalmazzák az uniós bírósági ítéleteket a devizahiteles ügyekben. Ezekben az országokban nem kérdés a szerződések semmissége, ezt jogerősen kimondják az EUB alapján, és a bírói gyakorlatban az elszámolás részletei képezik a vita tárgyát, nem az alapjogi elvek, a bíróságok pedig nem vonják kétségbe az uniós jog primátusát, hanem beépítik az ítélkezési struktúrába. Egy olasz vagy lengyel adós valóban érvényesíteni tudja a jogait, ha a bank nem adott megfelelő tájékoztatást vagy tisztességtelen feltételeket alkalmazott, szemben egy magyar ügyféllel, akinek nincs ilyen lehetősége. Ez sérti az Európai Unió alapelveit, így a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is. Ha Magyarország továbbra is elzárkózik az EUB ítéleteinek végrehajtásától, akkor az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen, a magyar devizaadósok pedig tömeges kártérítési pereket indíthatnak a magyar állam ellen, amiért akadályozta az uniós jog érvényesülését.

Az ügyvéd beszámolt lapunknak arról is, hogy nemrég másfél órás tárgyalást folytatott Lázár János miniszterrel, amelyen a devizahiteles ügyek teljes jogi és politikai súlyát átbeszélték.

– Lázár János megértette, hogy a magyar bírói gyakorlat nem áll összhangban az uniós jogrenddel, és azt is belátta, hogy a jelenlegi rendszer nem védhető sem jogi, sem politikai szempontból – értékelte a találkozót, amely szerinte fontos előrelépésnek tekinthető, mert olyan politikai felismerést eredményezett, amelyből intézkedések is születhetnek.

Hogyan dőlhet el a jogértelmezési vita? Az Európai Unió Bírósága újabb ítéletekben pontosíthatja a devizahiteles szerződések jogkövetkezményeit, akár cáfolva vagy megerősítve a Kúria álláspontját. Nemzetközi szinten az Európai Bizottság panasz alapján eljárást is indíthat Magyarország ellen, ha úgy ítéli meg, hogy az uniós jog nem érvényesül, de a hazai bírói gyakorlat alulról is megváltozhat, ha az alsóbb fokú bíróságok elkezdik az ügyvédi értelmezést követni. Végül a kormány is hozhat egy olyan jogalkotási csomagot, amely a vitát a devizaadósok érdekében dönti el, ahogy azt Lázár János is kilátásba helyezte.