Gyilkos lehet a Napból érkező UV-sugárzás
Mentsük a bőrünket!
Sorra dőltek meg júniusban a legmagasabb napi hőmérsékleti rekordok, de a havi átlagos középhőmérséklet is csúcsokat döntögetett Magyarországon. Az egyre fokozódó hőérzet jelentősen megterheli a szervezetünket, miközben a magas UV-sugárzás is egészségi kockázatokat rejt. Melyik a legveszélyesebb ultraibolya sugárzás? Milyen árat fizethetünk bőrünk oly „menő” barnaságáért? Csak a drága naptej lehet-e jó?
Az egyre szárazabb és forróbb nyarak mindannyiunktól extrém mértékű alkalmazkodást várnak el. A szélsőséges időjárási körülmények valamennyi kedvezőtlen hatása alól nem tudjuk ugyan kivonni magunkat, de odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk védelméért.
Veszélyesebb párás forróság
Az elmúlt hetekben számos európai ország polgáraihoz hasonlóan mi, magyarok is úgy érezhettük, hogy egyre pokolibban forrók a nyarak. Júniusban még a mediterrán éghajlatú Peloponnészoszi-félsziget déli csúcsán sem volt sokkal szárazabb és melegebb az idő, mint a Kárpát-medencében.
A Hungaromet tájékoztatása szerint az idei júniusi középhőmérséklet – országos átlagban 22,3 Celsius-fok – két és fél fokkal haladta meg az 1991–2020-as időszak átlagát, ami a második legmagasabb érték a XX. század eleje óta. A nemzeti csúcstartó egyértelműen az alföldi nagytáj, ahol a hivatalos mérések kezdete óta júniusban még soha nem regisztráltak a mostani 23 foknál magasabb havi középhőmérsékletet.
De nem csak a hőmérséklet számít. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói néhány éve kísérlettel igazolták, hogy az ember sokkal kevésbé bírja a párás, mint a száraz hőséget. A vörös vonalat korábban 35 foknál húzták meg, de újabb vizsgálatok szerint ennél néhány fokkal alacsonyabban, maximum 31 fokig viseljük el komoly rosszullét nélkül a nedves, párás időt.
De vajon jelent-e halálozási kockázatot hazánkban a magas páratartalom?
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársainak a hőmérséklet egészségkárosító hatásait vizsgáló több évtizedes kutatásából az derül ki, hogy a páratartalom és a halálozás összefüggése a Kárpát-medencében nem meghatározó. Magyarországra ugyanis jellemzően Afrika felől érkeznek a hőhullámokat okozó légtömegek, ezeknek pedig alacsony a relatív páratartalma.
Furcsán hangozhat, de a Föld leggyilkosabb éghajlatát a közvélekedéssel ellentétben nem feltétlenül az afrikai kontinensen kell keresni, a halálos veszélyzónák jellemzőbbek a párás, fülledt tengerpartokon és tóvidékeken.
UV-ábécé
A levegő magas páratartalma és az extrém hőség mellett a Napból érkező, egyre erősödő ibolyántúli sugárzás is jelentős egészségkárosító kockázati tényező.
Az UV-sugárzásnak hullámhosszuk alapján három típusa ismert: az UV-C-, az UV-B- és az UV-A-tartományok eltérő hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.
A legrövidebb hullámhosszú tartomány az UV-C-sugárzás, ez kevésbé érinti a Földön élőket, mert a sztratoszféra ózonrétege majdnem teljes mértékben elnyeli. Ennek a védelmi szerepnek azért van óriási jelentősége, mert az UV-C-sugárzás egyértelműen rákkeltő hatású. Mindez azt is jelenti, hogy az ózonpajzs sérülése esetén magasabb dózisú UV-C-sugárzás érheti a Földet, ami viszont veszélyforrást jelent a bőrdaganatos megbetegedések szempontjából. Az ózonrétegnek a 90-es és 2000-es években, különösen a déli féltekén az Egyenlítő közelében – ahol a napsugarak szinte merőlegesen érkeznek a Földre – észlelt elvékonyodását a klímakutatók az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátásával hozták összefüggésbe. Az utóbbi két évtized klímavédelmi intézkedéseinek köszönhetően ugyanakkor az ózonréteg folyamatosan regenerálódik, ám egyes tudományos vélemények szerint nem az elvárható tempóban és mértékben.
Az UV-sugárzás következő komponense a közepes hullámhosszú UV-B-sugárzás, amely a bőr felső hámrétegébe jutva idézi elő a festékképződést és a barnulást. Ennek pozitív élettani hatása is, van, hiszen hozzájárul a csont- és immunrendszerünket erősítő D-vitamin képződéséhez is. A mértékletesség ugyanakkor fontos, mert a magas UV-terhelés a bőr és a szem sejtjeinek DNS-ét roncsolva rákos folyamatokat indíthat el. A tavaszi és a nyári hónapokban akár már napi tíz perc napon, szórt fényben vagy félárnyékos helyen eltöltött idő elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű sugárzás érje a bőrünket a csonterősítő vitamin képződéséhez, ősszel és télen pedig minden korosztálynak ajánlott a tabletta, csepp vagy kapszulás készítmények formájában történő D-vitamin-pótlás.
Az UV-sugárzás leghosszabb hullámhosszú szegmense az UV-A-sugárzás, amely már a bőr legmélyebb rétegeibe is eljutva károsíthatja az irha rostjait, akár bőröregedést, ráncosodást, rákos megbetegedést okozva. Hazánkban az utóbbi húsz évben majdnem megduplázódott a bőrrákos esetek száma, ami európai tendencia. A legveszélyeztetettebbek a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozó férfiak, de az erős UV-indexű trópusi övezet országaiba gyakorta utazó turisták is a rizikócsoportba tartoznak.
A HungaroMet weboldalán folyamatosan, napra lebontva követhetjük az aktuális vészjelzési rendszert. Az UV-index a június–júliusi hőhullámok idején számos alkalommal az egész ország területén meghaladta az extrém sugárzás alsó határát, a 7,5-es értéket. Riasztási küszöb feletti érték esetén célszerű fokozottan betartani a bőrtípusunkra vonatkozó ajánlásokat.
Ami jó a babának…
A már unalomig ismételt, ám nagyon is hasznos figyelmeztetések szerint a legmelegebb órákban ajánlatos kerülni az órákig való tartózkodást a tűző napon. Napozás esetén pedig tanácsos minél magasabb, de minimum 15 SPF (Sun Protection Factor) jelzéssel ellátott fényvédő naptejet vásárolni, amely UV-A- és UV-B-fényt visszaverő réteget képez a testfelületen.
A leégés azért is nagyon veszélyes, mert például minél több alkalommal történik meg 18 éves korunk előtt, annál nagyobb az esély arra, hogy a szervezetünk emlékezni fog a daganatkeltő hatásra, így a későbbi életünk során nagyobb eséllyel alakulhat ki melanóma vagy más típusú bőrdaganat.
A szakemberek szerint a kisbabáknak kifejlesztett bőrbarát naptejet a felnőttek, kiváltképp az érzékeny bőrűek, az allergiára hajlamosak vagy a rosaceával (gyulladásos bőrbetegség) küzdők is bátran használhatják. A gyermeknaptejek ugyanis olyan ásványi alapú formulákat tartalmaznak, amelyek nem szívódnak fel, hanem a bőr felszínén megülve blokkolják az UV-sugarakat. Bár zsírosabb állagúak lehetnek és akár fehéres árnyalatot is hagyhatnak, mégis kiváló alternatívát nyújthatnak a bőrirritációra hajlamos felnőtteknek. A gyengéd fényvédők további előnye, hogy illatanyag- és alkoholmentesek, képesek ugyanazt a védelmet nyújtani, mint a prémium kategóriás, felnőtteknek szánt készítmények, de az áruk sokkal alacsonyabb.
