Ma azért kell harcolni, hogy ne bontsák tovább a nemzeti kisebbségek jogait
Nincs előrelépés a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén Európában, ma már azért kell harcolni, hogy ne bontsák tovább a ’90-es években megszerzett jogokat – mondta Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik csütörtöki pódiumbeszélgetésén.
A Nyelvi jogaink, visszaszolgáltatási ügyeink – hogy állunk ma? című rendezvényen a miniszteri különmegbízott felidézte: Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik feltétele volt, hogy alapszerződéseket kössön azokkal a szomszédos államokkal, amelyekben jelentős számú magyar közösségek élnek. Ezen szerződések mindegyike évente ülésező kormányközi kisebbségi vegyesbizottságokra bízta a kisebbségi kérdés kezelését, de például a magyar-román vagy a magyar-szlovák vegyesbizottság utolsó plenáris ülésére 2011-ben került sor.
Az ET közgyűlésével 2014-ben még sikerült elfogadtatni A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című, Kalmár Ferenc által összeállított jelentést, amely a nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítását is előírja – idézte fel a miniszteri különmegbízott.
Szerinte a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez az Európai Uniónak kellene hoznia a tagállamokra kötelező érvényű keretszabályozást, de az EU nem akar ezzel foglalkozni, amit a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés félresöprésével is nyilvánvalóvá tett. Európában a kisebbségi jogokat az Európa Tanács (ET) közgyűlése által elfogadott keretegyezmény és nyelvi charta szabályozza, de a ’90-es években meghozott, „soft law” kategóriába sorolható nemzetközi egyezmények betartatásával is gondok vannak.
Kalmár Ferenc a nyelvi jogok vonatkozásában kiemelte: kisebbségi helyzetben az anyanyelv hivatalos használatának lehetősége fontos eszköz a nyelvromlás megelőzésére. A külhoni területeken kisebbségben élő magyar közösségek esetében senki sem szorgalmazza a magyar nyelv országos szintű hivatalossá tételét, mint ahogy azt Finnország tette a svéd kisebbség esetében, de jogos elvárás regionális hivatalos nyelvként elismerni a magyart azokon a területeken, ahol a magyarság többségben van.
Megemlítette: Szlovéniában nemcsak regionális, hanem önkormányzati szinten is hivatalos nyelvként ismertek el kisebbségi nyelveket, a lendvai polgármesteri irodában például hivatalos nyelvnek minősül a magyar is.
Nem kétséges, hogy egy új világrend van kialakulóban, ezért fontos napirenden tartani a kisebbségi jogok kérdését is, mert ha ezeket most ötven évre lesöprik az asztalról, akkor lehet, hogy már nem lesz kiért ismét felvetni a kérdést – mutatott rá a tusnádfürdői fórumon a miniszteri különmegbízott.
