Újra magyar Gripenek őrzik a Baltikum légterét – riportunk Litvániából
Augusztus 1-jén ismét felszállnak a magyar Gripenek a Balti-tenger térségének védelmében: a Magyar Honvédség negyedik alkalommal csatlakozik a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójához, ezúttal vezető nemzetként. A művelet keretében a magyar kontingens Litvániából, a Siauliai katonai repülőtérről látja el a feladatokat, Spanyolországgal és Olaszországgal szoros együttműködésben.
A misszió célja továbbra is egyértelmű: a balti államok légterének megóvása és a szövetség elrettentő erejének demonstrálása.
„Magyarország megbízható szövetséges a NATO-ban, a balti országok számíthatnak a magyar légierőre”
– hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a litvániai Siauliai melletti légibázison július 31-én, amikor a magyar légierő négy JAS-39C Gripen vadászgépe a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében, a spanyol légierővel közösen átvette a lengyel és a román légierőtől a balti államok légterének felügyeletét.
A 2004-ben NATO-taggá vált Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik saját vadászrepülőgépekkel.
A kollektív védelem elve alapján a szövetséges országok négyhónapos váltásokban biztosítják számukra a légtérrendészeti szolgálatot. Ez a küldetés nem harci bevetés, hanem egy folyamatos, gyorsreagálású készültségi rendszer, amely elrettent, ellenőriz, és szükség esetén fellép a légtérsértések ellen.
Magyarország idén negyedik alkalommal vállalja a feladatot: 2015, 2019 és 2022 után ismét négy JAS-39 Gripen vadászgéppel, valamint közel 80 főnyi állománnyal vesz részt a misszióban. A műveleti bázis ezúttal is a litvániai Siauliai repülőtér, ahonnan a 69. BAP váltás keretében hajtják végre a magyar katonák a NATO által meghatározott feladatokat.
A kontingens gerincét a kecskeméti MH Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár pilótái és műszaki szakemberei adják, de a művelet valódi csapatmunka: a veszprémi MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár, valamint a pápai MH 47. Bázisrepülőtér kijelölt katonái is kulcsszerepet játszanak.
A Gripenek üzemeltetését biztosító szakemberek mellett a napi szolgálatot irányító törzs – beleértve a parancsnokot, a törzsfőnököt, logisztikai, informatikai és kommunikációs tiszteket – szintén nélkülözhetetlen a misszió sikeréhez. Emellett meteorológusok, NATO-összekötők és más különleges beosztású szakemberek is erősítik a magyar jelenlétet.
A magyar Gripenek fő feladata a gyors reagálás: ismeretlen vagy nem azonosított légi járművek elfogása, azonosítása, esetleges kísérése. A NATO egy jól összehangolt légi vezetési és irányítási rendszer révén biztosítja, hogy a készültségi gépek perceken belül a levegőbe emelkedhessenek, ha erre szükség van. A három balti ország ehhez befogadó nemzeti támogatással járul hozzá, biztosítva az infrastruktúrát és a helyi koordinációt.
Bár a misszió békés célokat szolgál, a geopolitikai helyzet – különösen az orosz–ukrán háború árnyékában – fokozott éberséget kíván. A balti országok Oroszországgal szomszédos államként különösen érzékenyek a légtérsértésekre és a katonai jelenlétre. A NATO válasza erre a fenyegetésre egyértelmű: fokozott jelenlét, folyamatos légvédelmi készültség és szoros nemzetközi együttműködés.
A magyar részvétel nem csupán biztonságpolitikai szempontból jelentős a nemzetközi környezet, az idegen bázis és a NATO-irányítás alatt végzett műveletek komoly tapasztalatszerzési lehetőséget nyújtanak a Honvédség számára – különösen a Gripen-pilóták és műszaki személyzet számára, akik így valós körülmények között bizonyíthatják felkészültségüket.
A Balti Légtérrendészeti Szolgálat tehát nem pusztán egy kötelező NATO-vállalás – sokkal inkább egy olyan erődemonstráció, amelyben Magyarország évről évre megbízható partnerként bizonyít. A 2025-ös küldetés különösen fontos abból a szempontból, hogy hazánk vezető nemzetként irányító szerepet is vállal.
A küldetés 2025. november 30-ig tart. A következő négy hónapban a magyar katonáké lesz a felelősség, hogy hozzájáruljanak a NATO egységéhez, és biztosítsák a balti égbolt nyugalmát. A kecskeméti Gripenek ismét a biztonság szimbólumaivá válnak – ezúttal nemcsak hazánkban, hanem Európa egyik legérzékenyebb pontján is, miközben augusztus 1-jétől hét ország légterét védik a Magyar Honvédség vadászrepülőgépei – a három balti ország mellett többek között Szlovákiában és Szlovéniában is ellátják ezt a feladatot.
