Mikor érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú takarékoskodást?
Negyven évesen már késő?
A magyar felnőttek túlnyomó többsége saját időskori anyagi biztonságát fenyegető tévedésben van, ugyanis alulértékeli a nyugdíjpénztárak teljesítményét és a valóságoshoz képest sokkal gyengébbnek tartja az önkéntes kasszák által elért hozamot. Ez a tévhit is hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek nem kezdik el időben a rendszeres nyugdíjcélú takarékoskodást egy új országos, reprezentatív felmérés szerint.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából készült felmérés során mások mellett arról kérdezték a felnőtt korú válaszadókat, hogy szerintük milyen hozamokat produkáltak az önkéntes nyugdíjpénztárak 2024-ben. Tízből kilenc válaszadó megközelítőleg sem adott jó választ a kérdésre, miközben a többség alulbecsülte a pénztárak teljesítményét.
A válaszadók közel harmada vélte úgy, hogy a pénztárak legfeljebb 5 százalékkal gyarapították a lakosság megtakarításait, egy másik harmad pedig 5 és 10 százalék közé tette a becsült hozamot. Pedig a pénztáraknak tavaly bőven sikerült felülmúlniuk az inflációt, az átlagosan 12 százalék feletti teljesítményükkel.
Az, hogy ennyire alulbecsülik a nyugdíjpénztári megtakarítással elérhető hozamot, szerepet játszhat abban, hogy az indokoltnál jóval kevesebben választják ezt az öngondoskodási formát – hívja fel a figyelmet Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke. – Ez hosszú távon költséges tévedést jelent, hiszen lemondanak az időskori anyagi biztonság egyik fontos pilléréről. Szerencsére egyre többen ismerik fel a nyugdíjpénztári tagság előnyeit, így tavaly újra növekedésnek indult a nyugdíjkasszák taglétszáma, ami immár eléri az 1,05 millió főt. Ugyanakkor ez a szám a hazai munkavállalók 4,7 milliós táborához képest még mindig szerény eredmény, amivel egybevág a kutatás azon megállapítása is, amely szerint a megkérdezettek bő háromnegyede nem nyugdíjpénztári tag – hangsúlyozza az elnök.
A különböző korosztályokat tekintve a leginkább jólinformáltak a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb álló 50 felettiek. Velük szemben a 30-asok kirívóan rosszul teljesítettek, amikor a hazai pénztárak valós hozamát kellett volna megtippelniük.
A felmérés szerint a magyar felnőttek túlságosan későn ébrednek rá a nyugdíjcélú öngondoskodás jelentőségére. A téma iránt jellemzően 40 év felett kezdenek el komolyan érdeklődni és tájékozódni, illetve pénztári tagságot létesíteni, pedig minden szempontból célszerűbb volna sokkal korábban belevágni.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy minél hamarabb válik valaki pénztártaggá, annál kisebb havi befizetések is elegendők lehetnek a későbbi nyugdíjcél eléréséhez. Ráadásul a fiatalabb kortól takarékoskodók a jelenleg akár évi 150 ezer forintos szja-visszatérítési lehetőséget is sokkal többször igénybe vehetik aktív koruktól a nyugdíjba vonulásukig.
Éppen ezért a szakemberek azt tanácsolják, hogy aki anyagi helyzete alapján valóban képes rá, már a 30-as éveiben kezdje el az öngondoskodást saját időskori biztonsága érdekében.
