A német kormány "realitásváltáson" ment keresztül
Bárcsak valaki szólt volna már 15 éve: Berlin áll az európai migrációellenes fordulat élére?
Németország évtizedeken át a nyitott határok, a multikulturalizmus és a menedékkérők védelmének élharcosa volt. Mostanra azonban fordult a kocka: Friedrich Merz kancellár vezetésével Berlin lett az uniós migrációs szigorítás egyik legfőbb motorja – derül ki a Politico részletes elemzéséből. Az irányváltás nem csupán szimbolikus, hanem mélyreható gyakorlati következményekkel is jár egész Európára nézve.
A Merz-kormány hivatalba lépésével új időszámítás kezdődött a német bevándorláspolitikában. A kereszténydemokrata vezetés már nem a humanitárius gesztusokra és vélt vagy valós morális kötelességekre épít, hanem a rend, a szuverenitás és az állami működőképesség megőrzését helyezi előtérbe – derül ki a Politicón megjelent írásból. Berlin ma már nemcsak saját határai védelmére fókuszál, de uniós szinten is a szigorúbb fellépés élére állt.
A változás gyökerei azonban még a korábbi, balközép–zöld–liberális koalíció idején kezdtek kirajzolódni, amikor egyre több német választó fejezte ki elégedetlenségét a menekültügyi rendszer túlterheltsége, a közbiztonság romlása és a társadalmi feszültségek miatt. A Scholz-kormány végül politikai értelemben megbukott, a közvélemény pedig világossá tette: az addigi migrációs modell a továbbiakban nem fenntartható.
A Politico cikke rámutat: ma már Németország az uniós migrációs paktum egyik legfőbb szorgalmazója. A 2024 végén elfogadott, új rendszer kötelezővé teszi a menedékkérők regisztrációját a belépési pontokon, lehetővé teszi a gyorsított eljárásokat, és megnyitja az utat a visszatoloncolások előtt. A tagállamok akár pénzügyi hozzájárulással is kiválthatják a menekültek befogadását, ami a kelet-közép-európai országok – köztük Magyarország – számára régi követelés volt.
A fordulat hátterében nem csupán adminisztratív megfontolások állnak, hanem súlyos tragédiák is.
A legnagyobb felháborodást a májusi mannheimi késelés váltotta ki, amikor egy afgán migráns halálra szúrt egy rendőrt egy nyilvános rendezvényen. Az eset országos sokkot okozott, és Merz kormánya azóta felgyorsította az Afganisztánba irányuló kitoloncolások előkészítését még annak ellenére is, hogy ezt korábban politikai öngyilkosságnak tartották volna.
Berlin emellett új megállapodásokat kötött több afrikai és közép-ázsiai országgal, például Algériával és Üzbegisztánnal, hogy megkönnyítse az elutasított menedékkérők visszafogadását. A belügyminisztérium világossá tette: Németország nem képes tovább ekkora terhet viselni. A cél a menedékkérelmek számának csökkentése, az elbírálási idő lerövidítése, a jogosulatlan menedékkérők minél gyorsabb eltávolítása, és a juttatások szigorítása.
A német közvélemény pedig határozottan támogatja ezeket a lépéseket. A friss felmérések szerint a németek többsége úgy véli, hogy az ország túlságosan megengedő volt az elmúlt években, és a biztonság, valamint a társadalmi rend visszaállítása érdekében keményebb intézkedésekre van szükség. Mindez megágyazott az Alternatíva Németországért (AfD) erősödésének is, amely mára több tartományban is a legnépszerűbb párttá vált.
A Politico szerint Merz nem csupán alkalmazkodik ezekhez a belpolitikai folyamatokhoz, hanem aktívan formálja is azokat. Kancellárként világossá tette, hogy a bevándorlás kérdése nem morális, hanem államszervezési probléma. Az ukrajnai háború elől menekülők ügyét is újraszabályozzák: egyre több olyan esetet tárnak fel, ahol harmadik országbeli állampolgárok próbálnak az ukrán útvonalon bejutni az unióba. Az ilyen visszaélések visszaszorítását szintén prioritásként kezeli az jelenlegi kormány.
A német politikai irányváltás hatása messze túlmutat az ország határain. Berlin már nem automatikusan áll Párizs mellé a liberális migrációs álláspont mögött, sőt, gyakran kerül közelebb a visegrádi országok, köztük Magyarország vagy Lengyelország pozíciójához. A hangsúly immár nem az elosztáson van, hanem a megelőzésen, a határellenőrzésen és a gyors fellépésen.
A cikk német diplomatákra hivatkozva azt írja: a német kormány „realitásváltáson” ment keresztül. Már nem cél mindenkit befogadni, sokkal inkább az, hogy csak azok léphessenek be, akik valóban jogosultak rá. Nancy Faeser volt belügyminiszter egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, „Európa nem tud mindenkit befogadni”, ez az álláspont pedig mára a hivatalos berlini politika központi elemévé vált.
A Politico értékelése szerint a Merz-kormány fellépése markánsan formálja át az uniós politikai pályát. Németország, amely egykor a nyitottság szimbóluma volt, ma már a biztonság és kiszámíthatóság híveként lép fel az uniós színtéren. A szavak helyét a tettek vették át: úgy tűnik, Berlin a migránskérdésben ezentúl nem magyarázkodik, hanem irányt mutat.
