Fotó: ShutterStock/Frederic Legrand – COMEO
Hirdetés

A francia elnök a szerdai kormányülésen élesen fogalmazott: „Félniük kellene tőlünk. De nem féltek eléggé” – idézte Macront egy neve elhallgatását kérő, a kabinethez közel álló forrás. Macron ezzel arra utalt, hogy az EU nem használta ki kellően gazdasági erejét, és nem tudott nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra a kedvezőbb feltételek érdekében.

Az egyezség értelmében az EU a jövőben 15 százalékos vámtarifát fizet a legtöbb, az amerikai piacra sánt exporttermékére. A megállapodást követően több tagállami vezető is megszólalt: míg például a német kancellár, Friedrich Merz és az olasz kormányfő, Giorgia Meloni pozitívan értékelték a megállapodást, addig Franciaországból határozottan kritikus hangok hallatszanak. Macron ugyan elismerte, hogy az alku rövid távon némi stabilitást hoz, ám azt is jelezte: ez messze nem a végállomás. „A történetnek nincs vége, és itt nem állunk meg” – jelentette ki.

Szerinte a tárgyalások nehéz körülmények között zajlottak, és elismerően szólt az európai tárgyalódelegációról, amely szerinte igyekezett védeni a francia és uniós érdekeket. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy

az EU-nak ezúttal nem sikerült olyan pozíciót elfoglalnia, amely valódi erőt mutatott volna az Egyesült Államok felé.

Különösen éles a kontraszt az Egyesült Királyság által kiharcolt feltételekkel: a poszt-Brexit Nagy-Britannia ugyanis a legtöbb exportcikk esetében csupán 10 százalékos vámtarifát fizet, szemben az EU 15 százalékos kötelezettségével. Ez a különbség csak tovább erősítette a kritikákat az uniós tárgyalások hatékonyságával szemben.

A megállapodás a francia belpolitikában is komoly visszhangot váltott ki. A miniszterelnök egyenesen „sötét napnak” nevezte a paktum aláírásának vasárnapját, míg Benjamin Haddad Európa-ügyi miniszter és Laurent Saint-Martin kereskedelmi miniszter az Európai Bizottság fellépésének radikális újragondolását sürgeti. A két politikus felszólította Brüsszelt, hogy ne habozzon bevetni az úgynevezett „anti-koerciós eszközt” (ACI), amely lehetővé tenné az unión kívüli cégek kizárását a közösség közbeszerzési, befektetési és pénzügyi piacairól, ha hazájuk gazdasági eszközökkel nyomást gyakorol az EU-ra.

Bár Franciaország hivatalosan támogatta a Bizottság tárgyalási stratégiáját, a háttérben több alkalommal is megkérdőjelezték Ursula von der Leyen csapatának alapállását, és erőteljesebb fellépést sürgettek. Mindeközben Párizs komoly lobbitevékenységet folytatott annak érdekében, hogy a francia bor- és szeszipart mentesítsék az esetleges szankciók alól.

Védekezésképpen Brüsszel azt állítja, hogy a most megkötött alku az adott körülmények között a lehető legjobb ajánlat volt. A Bizottság szerint sikerült elkerülni a Trump-adminisztráció által belengetett 30 százalékos vámtarifákat, és így komoly engedményt értek el. A bírálókra pedig úgy tekintenek, mint akik utólag próbálják megmondani, hogyan kellett volna tárgyalni, anélkül, hogy ők maguk részt vettek volna az éles tárgyalásokon.

(forrás)