Fotó: shutterstock.com (AI)
Hirdetés

Az ügy kiindulópontja egy 2021-es, a New York Times-ban megjelent interjú volt, amelyben maga az elnök ismerte el, hogy közvetlenül egyeztetett a gyógyszercég vezetőjével. Az üzenetváltás egy többmilliárd eurós vakcinaügyletre vonatkozott, amelyet később az Európai Unió kötött meg a Pfizerrel. Újságírók az interjú nyomán betekintést kértek a kérdéses SMS-ekbe, ám azokat a Bizottság „nem találta meg”, és nem is tudott elfogadható magyarázatot adni hiányukra.

A májusi ítélet ezzel szemben világossá tette: az ilyen horderejű megállapodás előkészítésével kapcsolatos kommunikáció alapvető közérdekű adatnak minősül, amelyet meg kellene őrizni. Az uniós bíróság ugyanakkor elismerte, hogy az üzenetek „utólagos hozzáférhetővé tétele nehézségekbe ütközhet”, a Bizottság viszont köteles lesz részletesebb magyarázatot adni arra, miért nem rendelkezik ezekkel a dokumentumokkal.

A testület egyik szóvivője hangsúlyozta: a bíróság nem kérdőjelezte meg az uniós dokumentumregisztrációs szabályzatot, és a Bizottság továbbra is „elkötelezett az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a világos kommunikáció” mellett. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy

a legfontosabb kérdés – mi volt az SMS-ekben lefolytatott egyeztetés tartalma – továbbra is megválaszolatlan maradt.

A botrány időközben látványpolitikai következményekkel is járt: július elején az Európai Parlamentben Gheorghe Piperea román képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ursula von der Leyen ellen. Bár az elnök végül kényelmes többséggel túlélte a szavazást, ez volt az első alkalom, hogy nyilvánosan kellett magyarázatot adnia az ügyben. Strasbourgban több vádat is „egyszerű hazugságnak” nevezett.

Az eset komoly vihart kavart nemcsak az átláthatóságot követelő jogvédő szervezetek körében, hanem azok között is, akik már korábban is bírálták az uniós vakcinapolitikát. Számukra a „Pfizergate” megerősítette, hogy az Európai Bizottság a pandémia során informális, zárt csatornákon keresztül, a tagállamok vagy a közvélemény tudta nélkül tárgyalt többmilliárdos üzletekről.

Mivel a Bizottság nem fellebbezett, a bírósági döntés immár jogerős. Továbbra is kérdés azonban, mindennek lesz-e bármiféle következménye. Vajon tényleg nem lehet már visszakeresni az üzeneteket? Vagy csak nem akarják, hogy nyilvánosságra kerüljenek?

(forrás)