Botrány Ausztriában: örömlányokra költötték az adományokat?
Súlyos botrány rázta meg a legnagyobb ausztriai iszlám szervezetet: a Török–Iszlám Unióhoz (ATIB) tartozó vallási vezetők ellen olyan vádak merültek fel, amelyek szerint a pénteki imák és iszlám ünnepek alkalmával összegyűjtött adományokat „escort hölgyekre”, vagyis prostituáltakra költötték – számolt be a V4NA.
A vádak szerint legalább négy prostituáltat fizettek ki ilyen módon, az illegálisan elköltött összegeket pedig hamis könyvelési tételekkel – például tartózkodási engedélyeknek és bérleti díjaknak álcázva – próbálták elrejteni. Az érintettek között külföldön dolgozó imámok és a Diyanet Alapítványhoz köthető alkalmazottak is szerepelnek. A török Sozcu portál szerint a két fő vádlottat a Diyanet már el is bocsátotta „fegyelmezetlenség és alkalmatlanság” miatt.
A pénzek zarándoklatokból, állati áldozatbemutatásból, könyveladásokból és temetési szolgáltatásokból származtak. Ezeket az összegeket az ATIB-hoz tartozó mecsetekben gyűjtötték, és sok esetben semmilyen átlátható nyilvántartás nem készült felhasználásukról. A Diyanetet autidálni hivatott bécsi ellenőröket állítólag fényűző rendezvényekre hívták meg, hogy így befolyásolják a vizsgálat kimenetelét.
Az ATIB bécsi központja egyelőre nem reagált az osztrák sajtó – köztük az Exxpress – megkereséseire, de török források szerint az osztrák hatóságok már tudnak az ügyről. A bécsi önkormányzat illetékes vallásügyi hivatala vizsgálatot indított, és nyilatkozatot kért a szervezettől a megjelent sajtóhírek kapcsán.
A botrány túlmutat az ATIB működésén: az osztrák közéletben egyre többen kérdőjelezi meg az iszlám szervezetek pénzkezelési gyakorlatát. A V4NA cikke szerint a szintén török hátterű Hasene nevű szervezet hasonlóan jelentős összegeket gyűjt a helyi muszlim közösségtől, ám működése jóval kevésbé átlátható, mint például annak katolikus megfelelője, a Caritas.
Annak ellenére, hogy az adományok után adókedvezmény jár, az osztrák Hasene nem közöl nyilvános elszámolásokat arról, pontosan mennyi pénzt kapnak, és mire fordítják azt.
Az ügy középpontjában nemcsak a vallási vezetők személyes felelőssége áll, hanem az is, miként ellenőrizhetők azok a szervezetek, amelyek külföldi forrásokból működnek, közösségi felhatalmazás nélkül kezelnek több millió eurót, és mégis mentesülnek a szigorú könyvviteli szabályzások alól. A botrány így új lendületet adhat az osztrák iszlám szervezetek átláthatóságát célzó politikai kezdeményezéseknek, és akár hosszú távú következményekkel is járhat az ATIB és társszervezetei működésére nézve.
(forrás)
