Soha nem gondoltuk, hogy ezért irigyeljük majd Ausztráliát
Szokatlan időjárási jelenségek borzolták a kedélyeket az elmúlt napokban: míg Ausztrália egyik legnaposabb térségét vastag hótakaró borította be, addig az Északi-sarkkörön tomboló hőhullám döntött rekordokat.
Augusztus 2-án, szombaton, Queensland hegyvidéki területeit – amely a napsütéses és száraz időjárásáról ismert Új-Dél-Wales állam része – hó lepte el. A havazás nem csupán rövid, szimbolikus esemény volt: a hó két órán keresztül hullott, és helyenként 15 centiméteres rétegben fedte be a háztetőket és az utcákat. Több mint száz autó rekedt az utakon. A helyi mentőszolgálat szerint olyan sok hó esett, amilyet még sosem tapasztaltak a térségben.
A havazás különösen meglepő, tekintve, hogy a területen élő felnőttek többsége – a gyermekekről nem is beszélve – életében először látott havat. A The Guardian beszámolója szerint a helyiek közül sokan az utcákra tódultak, hogy saját szemükkel győződjenek meg a számukra ismeretlen természeti jelenségről.
Eközben a bolygó túloldalán épp az ellentéte zajlik: az Északi-sarkkörön több országban is extrém hőhullám sújtja a lakosságot. Finnországban már három hete tart a 30 fok feletti kánikula, míg Norvégiában júliusban 13 napon át mértek hasonló forróságot. A norvég meteorológiai szolgálat szerint az ország három legészakibb térségében legalább egy mérőállomás 12 napon keresztül regisztrált 30 fok fölötti hőmérsékletet.
Svédországban sem jobb a helyzet: Haparandában 14 napja nem esett 25 fok alá a hőmérséklet, míg a lappföldi Jokkmokkban 15 napon át tartott a szokatlan meleg.
A Proto Thema cikke szerint ez az 1961 óta mért leghosszabb, intenzív felmelegedéssel járó időszak a térségben. Mika Radanen, a Finn Meteorológiai Intézet munkatársa megerősítette, hogy a hőhullám továbbra is tart, hozzátéve, hogy a hőmérséklet elérheti a 32–33 fokot is. Ráadásul a sarkvidéki területeken három héten át 25 fok feletti értékeket mértek, és „könnyen lehet, hogy augusztusi rekordok is megdőlnek”.
A meteorológusok szerint a példátlan hőség oka a Norvégia északi partjai mentén felmelegedett tengerfelszín és az ott kialakult magas légnyomású rendszer, amely
akár 10 fokkal is megemelhette a térség átlaghőmérsékletét.
Ezzel egy időben viharok és zivatarok csaptak le Észak-Európa több részére, amelyek következtében tüzek is keletkeztek.
(forrás)
