Skärholmen városközpontja
Fotó: ShutterStock/Alexanderstock23
Hirdetés

A döntés elsősorban azért váltott ki heves vitákat, mert a besoroláshoz használt információforrásoknak átláthatónak és elérhetőnek kellene lenniük mind a bíróságok, mind a menedékkérők számára – olvasható az osztrák Exxpress cikkében, amelyet a V4NA hírügynökség ismertetett.

Az ítélet két bangladesi migráns ügyével kapcsolatban született, akiket a Földközi-tengerből való kimentés után egy albániai menekülttáborba szállítottak. Menedékjog iránti kérelmüket gyorsított eljárásban elutasították, mivel Bangladest biztonságos országnak minősítették. Az Európai Bíróság azonban a menekültek érdekeire hivatkozva megállapította, hogy a besorolás megállapításakor Olaszország nem hivatkozott konkrét forrásokra, ami sérti az uniós jogot.

Az olasz modell alapján a biztonságos származási országokból érkező migránsokat az unión kívülre kell szállítani, mivel szakértők szerint ez az egyetlen járható út a menekültáradat megfékezésére Európában: az unió határain kívül.

Több európai ország is vezet listát az úgynevezett biztonságos származási országokról. Az Európai Bíróság döntése azonban jogi értelemben megkérdőjelezi ezeket a besorolásokat, például akkor, ha a származási országban a homoszexuálisok, nők vagy vallási kisebbségek számára nem biztosított megfelelő védelem. További probléma, hogy a bíróságoknak a jövőben ellenőrizniük kell, vajon az ilyen besorolások naprakész és ellenőrizhető információkon alapulnak-e.

Markus C. Kerber német alkotmányjogász szerint az ilyen ítéletek hamarosan oda vezetnek, hogy a polgárok az uniót saját érdekeikkel szemben működő szervezetnek tekintik majd. A berlini szakértő kijelentette: „Az Olaszországon kívüli menedékjogi kérelmek feldolgozásáról szóló ítéletével az Európai Bíróság megsemmisíti az uniós jogállamisági koncepciót”.

Kerber arra is rámutatott, hogy az Európai Bíróság egy „túlbürokratizált folyamat” elfogadására kényszeríti a tagállamokat, ami végső soron

működésképtelenné teszi a nemzetállamok menekültügyi rendszereit, és megfosztja azokat a hatalmuktól és kompetenciájuktól.

„Az Európai Bíróság által a menedékjogi kérelmek feldolgozása kapcsán meghozott döntés az uniós tagállamok migrációs politikájának kasztrálását jelenti” – fogalmazott a professzor.

Az Exxpress cikke szerint egyértelmű, hogy a „a szociális rendszerek összeomlanak, és a többségi társadalom hajlandósága a migránsok befogadására való drasztikusan csökken”. A bíróság azonban egy olyan szigorú eljárásba kényszeríti a tagállamokat, „amely lehetetlenné teszi a megállítani kívánt migráció ellenőrzését”.

A lap által idézett szakértő hangsúlyozta, hogy a közvélemény egyre inkább úgy fogja érzékelni az EU-t, mint egy saját polgárai ellenében tevékenykedő szervezetet. Feltette a kérdést: „Mi van akkor, ha hirtelen hárommillió ember áll a határnál egy nem biztonságos országból? Mindannyiukat be kellene fogadnunk?”.

„A jóemberkedő igazságszolgáltatás megvédi az unión kívüli állampolgárok jogait, miközben veszélybe sodorja Európa jövőjét” – kommentálta az ítéletet Andreas Rosenfelder, a WELT főszerkesztője.

(forrás)