Németország megkurtítaná az ukrán menekülteknek járó juttatásokat
A német kormánykoalíció jelentős változtatásra készül az ukrán menekültek támogatási rendszerével kapcsolatban – derül ki a Reuters által megszerzett törvénytervezetből. A javaslat szerint a 2025. április 1-je után érkező menekültek már nem kapnák meg a jelenlegi, magasabb összegű „állampolgári támogatást”, hanem a többi menedékkérőre vonatkozó, alacsonyabb juttatásra lennének jogosultak. A becslések szerint ez havonta akár 100 euróval, vagyis mintegy 40 ezer forinttal kevesebb pénzt jelentene fejenként.
Jelenleg az Európai Unió ideiglenes védelmi irányelve lehetővé teszi, hogy az Ukrajnából érkezők külön menekültügyi eljárás nélkül, közvetlenül igényelhessenek szociális juttatásokat. Ez eddig automatikusan magasabb ellátást biztosított számukra, ám a mostani tervezet ezt az újonnan érkezők esetében megszüntetné. A német kormány ezzel a lépéssel a folyamatosan növekvő szociális kiadások csökkentését célozza, mivel a költségvetésre nehezedő teher egyre elviselhetetlenebb.
Hivatalos adatok szerint Németországban jelenleg mintegy 1,25 millió ukrán menekült él, közülük körülbelül 21 ezren 2025. április 1. és június 30. között érkeztek először az országba. A tervezet életbe lépéséhez a szövetségi kormány és a Bundesrat jóváhagyása is szükséges, a cél pedig az, hogy a módosítás még az év vége előtt hatályba lépjen.
Az ukrán menekültek ellátásának mértéke hosszú ideje komoly politikai viták tárgya. Markus Söder bajor miniszterelnök vasárnap kijelentette: nemcsak az újonnan érkezők, hanem az összes ukrán menekült esetében meg kellene szüntetni a magasabb támogatásokat. Szerinte a jelenlegi, rendkívül nagyvonalú rendszer fenntarthatatlan, és a német költségvetés teherbíró képessége már most elérte a határát.
A munkaerőpiaci adatok sem festenek kedvező képet: a Német Munkaügyi Hivatal jelentése szerint 2025 júliusában a nyilvántartásban szereplő ukrán állampolgárok 64,1 százaléka nem dolgozott – ideértve a munkanélkülieket, a képzésben részt vevőket és a foglalkoztatást elősegítő programokban lévőket is. Ez rávilágít arra, hogy
a menekültek munkapiaci beilleszkedése továbbra is komoly kihívás a német állam számára.
A tervezett szigorítás nem pusztán pénzügyi lépés, hanem politikai üzenet is: a jövőben érkezők nem számíthatnak ugyanarra az ellátásra, mint a háború első hónapjaiban befogadott honfitársaik. A javaslat várhatóan komoly vitát vált ki, hiszen a nemzetközi humanitárius kötelezettségek könnyen ütközhetnek a belpolitikai és gazdasági érdekekkel.
(Reuters)
