Így zajlottak a megbeszélések az amerikai és az orosz elnök között
Donald Trump amerikai elnök régóta vallja, hogy a külpolitika lényege a vezetők közötti személyes tárgyalás, ahol történelmi megállapodások születnek. Most egy olyan lehetőség körvonalazódik, amiről évek óta álmodik: tűzszünet Ukrajnában, egy Vlagyimir Putyinnal megkötendő egyezség révén. A találkozó akár már a jövő héten létrejöhet, ám a két fél álláspontja továbbra is messze van egymástól – írja a The Washington Post.
Donald Trump hónapok óta próbálja rávenni orosz kollégáját a harcok leállítására, de eddig nem mutatott különösebb érdeklődést a megállapodás részletei iránt. Vlagyimir Putyin azonban eddig következetesen elutasította a fegyvernyugvást, hacsak nem teljesülnek az általa szabott feltételek. Miután sem a kijevi kormányra gyakorolt nyomás, sem a Putyinnal folytatott egyeztetések nem hoztak eredményt, Trump egyre inkább úgy látja: csak a gazdasági nyomás fokozása vezethet áttöréshez – olvasható a cikkben.
Ennek jegyében keményebb eszközökhöz nyúlt: szankciókkal fenyegeti azokat az országokat, amelyek orosz energiát vásárolnak. India – a legnagyobb orosz olajimportőrök egyike – már 50 százalékos vámot kapott a nyakába az Egyesült Államokba irányuló exportjára. Más importőröknek, köztük Kínának, szintén magasabb vámokkal kell szembenéznie, ha nem születik megállapodás.
A hét elején Trump különmegbízottja, Steve Witkoff Putyinnal tárgyalt Moszkvában, ám az elnök a találkozó után sem volt bizakodó. „Majd meglátjuk, mit mond” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a döntés végső soron az orosz elnök kezében van. A Fehér Ház azt szeretné, ha a készülő csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen lenne, de Putyin egyelőre csak „elvben” nyitott erre, mondván: „Még messze vagyunk attól, hogy ehhez meglegyenek a feltételek”.
Donald Trump második elnöki ciklusát azzal a magabiztos ígérettel kezdte, hogy 24 órán belül lezárja az ukrajnai háborút – később ezt azonban tréfának nevezte. Zárt körben nem titkolja csalódottságát, amiért 200 nap után sem sikerült áttörést elérnie. Idővel kénytelen volt belátni, hogy a békemegállapodásnak figyelembe kell vennie Zelenszkij és a vezető európai országok álláspontját is, amelyek határozottan elutasítják az oroszok által elfoglalt területek elismerését.
Szakértők szerint az is kérdés, Putyin vajon valóban komolyan gondolja-e a békekötést. Alina Poljakova, a washingtoni Center for European Policy Analysis elnöke úgy fogalmazott: „Putyin világossá tette, hogy számára az ukrajnai háború fontosabb, mint a kapcsolatok az Egyesült Államokkal”. Az orosz elnök ráadásul több évtizede tárgyal már tárgyal amerikai elnökökkel, és többször bizonyította, hogy ügyesen tudja befolyásolni partnereit.
Trump és Putyin már több telefonbeszélgetést folytatott, valamint üzeneteket is váltottak közvetítőkön keresztül. A beszélgetések általában baráti hangvételűek voltak: Trump gyakran beszélt a két ország gazdasági együttműködésének bővítéséről, míg Putyin rendre a Krím és a Donbasz orosz fennhatóságának elismerését követelte. A hívások órákig is eltartottak, Trump pedig türelmesen végighallgatta beszélgetőpartnerét – állítja a The Washington Post.
A feszültség aztán nyáron lett egészen egyértelmű: a júniusi NATO-csúcson Trump „tévútnak” nevezte azt, hogy Putyin nem enged az elképzeléseiből. Július elején a szokásosnál jóval rövidebb, alig egyórás telefonbeszélgetést folytattak, és Trump ekkor szembesült azzal, hogy bár Putyin a tárgyalásokon készségesnek mutatkozik, közben viszont úgy folytatja a háborút, mintha mi sem történt volna.
A múlt hónapban Trump ultimátummal állt elő: ötven napot hagyott Putyinnak a tűzszünetre, majd a határidőt még inkább lerövidítette. Azt ígérte: ha nem születik megállapodás, az Egyesült Államok súlyos szankciókkal sújtja Oroszország legfontosabb energiapiacait. Lindsey Graham szenátor szerint az elmúlt hónapok „pillanatok sorozata” voltak, amelyek végül meggyőzték Trumpot arról, hogy „Putyin csak játszik vele”.
A The Washington Post szerint amerikai és európai tisztviselők attól tartanak, hogy Putyin csak időhúzásként vetette fel a találkozó ötletét. Elképzelhető, hogy olyan kompromisszumot ajánl majd, amely szerint Oroszország megtarthatná az általa megszállt területek egy részét, cserébe kivonulna máshonnan – ezt azonban Kijev és több európai főváros is elutasítaná.
Ennek ellenére a Donald Trumpot jól ismerők biztosak benne, hogy az amerikai elnök nem fogja kihagyni ezt a lehetőséget: szeretné, ha elnöksége egyik legnagyobb diplomáciai sikereként könyvelhetné el a háború lezárását. Ahogy Marc Short, a Fehér Ház korábbi tanácsadója fogalmazott: „Ő akar lenni az az ember, aki megköti a nagy üzleteket. Ez az ő brandje”.
