A spekuláns, aki országokat döntött be, és büszke rá – Soros György 95 éves
Kilencvenöt évvel ezelőtt ezen a napon született Soros György. Köszöntsük a spekulánst a jeles napon azzal, hogy megkapargatjuk azt, amit az általa finanszírozott hálózat aligha szeretne a kirakatban látni: hogy a neve egyet jelent a globális pénzügyi spekulációval, országok gazdaságának megingatásával és az ebből kovácsolt milliárdos haszonnal.
A világ egyik leghírhedtebb devizaspekulánsa évtizedek óta alkalmazza ugyanazt a taktikát: sebezhető nemzeti valutákat támad meg, majd amikor azok meginognak, kiszáll – a romokat másoknak kell eltakarítani. A gazdasági háborúk egyik legveszélyesebb fegyvere a shortolás, és Soros ennek a játszmának a nagymestere. A kérdés csak az:
erkölcsi határok nélküli világban élünk, vagy ő maga tologatja a határokat?
Soros és az OTP
A spekuláns Magyarországon kétszer is megpróbálta térdre kényszeríteni a legnagyobb hazai pénzintézetet, az OTP-t. Az első akciója 1994-re datálható, amikor a rendszerváltozás utáni privatizációs lázban a kormányok a legértékesebb vállalatokat is tálcán kínálták fel külföldi befektetőknek. Az OTP megszerzése azonban nem jött össze Sorosnak – a háttérben komoly politikai csatározások zajlottak. Bokros Lajos és a pénzügyminiszterek a Soros-féle tőkeinjekcióban látták a jövőt, míg
Csányi Sándor, a bank vezére Horn Gyula miniszterelnök támogatásával meg tudta akadályozni, hogy az OTP a spekuláns kezébe kerüljön.
Ez azonban csak a történet egyik fele. 2008-ban, a világválság idején Soros ismét célba vette az OTP-t. A londoni tőzsdén keresztül shortolták a részvényeket, a tőzsde beszakadt, a forint megingott, a pénzpiac befagyott. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megállapította, hogy piacbefolyásolás történt. A spekuláció miatt több százezer részvényt adtak el – Soros profitált, a magyar gazdaság kapott egy pofont.
Soros és a brit fekete szerda
Ez azonban korántsem egyedi eset. A brit történelem egyik legsúlyosabb gazdasági krízise, az 1992-es fekete szerda is a spekuláns nevéhez fűződik. Akkor a brit fontot támadta meg, kihasználva az Európai Árfolyam-mechanizmus (ERM) hibáit és a brit kormány tétovaságát.
A stratégia ismerős: a fontot shortolta, vagyis arra tett, hogy gyengülni fog. A Bank of England kamatemeléssel és tartalékok felélésével próbálta védeni a valutát – hiába. Szeptember 16-án Soros 10 milliárd dollár értékű fontot öntött a piacra. Este hét után a brit pénzügyminiszter bejelentette: kilépnek az ERM-ből, a fontot leértékelik. Soros egy nap alatt egymilliárd dollárt keresett, a brit adófizetők viszont több mint harmincmilliárdot buktak.
Okkal merül fel a kérdés: ha a piac szabályait betartva hajtották végre ezt a manővert, akkor mi is a probléma? A válasz az erkölcsi dimenzióban rejlik. Soros maga mondta a France24-nek adott interjúban:
nem érdeklik a következmények, csak a pénz.
A brit gazdaság később ugyan helyreállt – de a válság politikai romokat hagyott maga után. A Konzervatív Párt 1997-ben elvesztette a választásokat, és csak 2010-ben térhetett vissza a hatalomba.
Soros és maláj válság
Ha él a gyár, él a város – tartja a mondás. De mit lehet tenni, ha a pénzügyi manipulációk miatt a gyárak is bezárnak? 1997-ben a délkelet-ázsiai régió országai – Thaiföld, Malajzia, Indonézia – látványos gazdasági növekedést produkáltak, miközben a nyugati világ stagnált. Ez szemet szúrt a globális spekulánsoknak is. Soros ismét lecsapott: ezúttal a thai bátot és a maláj ringgitet vette célba.
A forgatókönyv ugyanaz volt: short pozíciók, valuták eladása, jegybanki intervenciók, de már későn. A valuták leértékelődtek, az országok súlyos recesszióba süllyedtek.
A maláj miniszterelnök, Mahathir bin Mohamad nyíltan kimondta: Soros pénzügyi bosszút állt, amiért Malajzia támogatta Mianmar felvételét az ASEAN-ba
– egy olyan katonai junta vezette országét, amelyet Soros Nyílt Társadalom Alapítványa kritizált.
A maláj jegybank hatmilliárd dollárt veszített, a gazdaság két évre visszaesett. Malajzia nem kért segítséget az IMF-től – saját erejéből állt talpra. De a társadalmi és gazdasági károk mély sebeket hagytak. 2017-ben a New Straits Times arról számolt be: petíció indult Soros terrorlistára vételéért.
Aki soha semmit nem bánt meg
Soros György tehát messze nem csak pénzpiaci szereplő – hanem egy globális hálózat kulcsfigurája. Egyesítette a politikai és pénzügyi hatalmat: hálózatait nemcsak az ideológiai befolyásolásra, hanem konkrét pénzügyi manőverek előkészítésére is használja.
Miközben filantrópként mutatkozik, a spekulációit soha nem bánta meg. Büszkén nyilatkozik arról, hogy „megszerezte, amit meg lehetett”, és
nem titkolja: a hatalmat nem a parlamentekben, hanem a piacokon gyakorolják.
A devizatámadások nem „véletlen piaci reakciók” voltak, hanem előre megtervezett, tudatos hadműveletek. A cél mindig ugyanaz volt: válságot generálni, majd nyereséggel kiszállni.
