Már csaknem 100 millió forintot gyűjtött össze az Együtt – jelentette be nemrégiben Juhász Péter exelnök. A párt azért tarhál pénzt híveitől, mert nem érte el az egy százalékot az országgyűlési választáson, ezért öt alapítójának magánvagyonából kell visszafizetnie a sikertelen kampányra elköltött adóforintokat, mintegy 150 milliót.

Az adakozással nem lenne semmi baj, sokan megtennénk ugyanezt a gesztust, ha az a politikai csoportosulás került volna bajba, amelyik szívünkhöz legközelebb áll. Nem lenne vele semmi baj, ha a balliberálisok nem harsognák nyolc éve ugyanazt a demagóg szöveget, hogy hány és hány lélegeztetőtgépet lehetne venni abból az összegből, amit a kormány például futballstadionok építésére költ.

Nos, ebből az Együttnek felajánlott 100 millióból több mint húsz darab életmentő eszközt tudtak volna vásárolni a magyar egészségügy és a kormány főkritikusai. De nem tették. Nem tették, mert nekik fontosabb, hogy kihúzzanak a pöcegödörből egy töpörödött szavazóbázissal rendelkező, jelentéktelen pártot, amelyiknek drogfogyasztást támogató, feleségével dulakodó bukott elnöke nem a kórházak felvirágoztatása érdekében indított akciót, hanem a saját bőrét próbálja menteni. Aki utolsó erejével még belekapaszkodik híveibe, hogy magával rántsa őket abba az erkölcsi posványba, amiben évek óta vergődik. Aki vagy nem volt hajlandó előzetes felméréseket készíttetni pártja támogatottságáról, vagy figyelmen kívül hagyta azokat, és gátlástalanul költekezett az elmúlt hónapokban.

Kevés ember gondolta volna a rendszerváltás idején, hogy csaknem 30 év elteltével a Munkáspárt elnöke nagyobb szimpátiát vált majd ki egy újgenerációs politikussal szemben a jobboldali közösségből. Thürmer Gyuláék előre gondolkoztak, és egy fillért sem költöttek abból a pénzből, amit saját kampányukra kaptak az állami költségvetésből. Ők addig nyújtózkodtak, ameddig a takarójuk ért, így most nem kell rázniuk szánalmasan a malacperselyt, ahogy azt Juhászék teszik.