Kéz-Mű-Remek címmel megnyílt a Nemzeti Szalon legújabb kiállítása szombaton, Budapesten a Műcsarnokban.

A megnyitón Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke köszöntőjében a köztestület legfontosabb éves rendezvényének nevezte az anyaország és Erdély számos tájegységéből csaknem 500 népi kézműves mester és iparművész mintegy 3500 munkáját felvonultató Népművészeti Nemzeti Szalont.

Fekete György beszélt arról is, hogy a Nemzeti Szalonok rendszere a maga ötéves rotációs rendjével 10 millió magyar nézőt tudósít évről-évre arról, mi történik a képzőművészet, az építészet, az iparművészet, a filmművészet és az élő népművészet világában.

Mint mondta, az élő népművészet különböző műfajainak tekintetében ilyen méretű, jelentőségű, gazdagságú kiállítást ma sem Európában, sem a világon máshol nem tud egyetlen ország sem rendezni. Beszélt arról is, hogy a Nemzeti Szalonok sorában 2019-ben ismét az építészet kerül majd terítékre.

Szegő György, a Műcsarnok Művészeti igazgatója az ünnepségen úgy fogalmazott: a szalon kiállítói a népi kultúra élő örökséget tárják a látogatók elé, a hagyományból táplálkozó és napjainkban is használható, szerethető, gyönyörű tárgyak formájában.

„A hetvenes évek nomád nemzedéke, táncházas generációja új, friss szemléletet hozott a népművészetről korábban alkotott képbe. A néptánc lekerült a színpadról, és a használat, a funkció és a forma előtérbe helyezésével életre keltek a kézműves tárgyak. Mindezek hatására a népi kultúra megélhetővé vált” – idézte a kiállítás vezető kurátorának, Beszprémy Katalinnak az ismertetőjét Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ igazgatója.

Elmondta, hogy a vasárnap záruló Budapesti Tavaszi Fesztivál több programja is a hagyományőrzés jegyében telt. Ezek között említette a 37. Országos Néptánc Találkozót, a Budapesti Tavaszi Vásárt. Mint mondta, a vasárnapi fesztiválzáró promenádon pedig több száz hivatásos és amatőr táncos, énekes, zenész működik közre.

A kiállítást Andrásfalvy Bertalan néprajztudós nyitotta meg, aki köszöntő beszédében a művészet közösségteremtő erejét, a művészeti tevékenység fontosságát hangsúlyozta. A néprajztudós úgy fogalmazott: a magyarok veszélyben vannak, melynek oka, hogy kevés az emberi kapcsolat, nem beszéljük meg a problémáinkat, csak ítélkezünk. „Elmagányosodtunk, nincsenek közösségeink, barátaink” – tette hozzá.

Andrásfalvy Bertalan szerint ez a kiállítás arra bíztat, hogy adasson meg mindenkinek a lehetőség az alkotásra, hiszen a művészet közösséget, barátságot, szolidaritást tud kialakítani. „A művészetet újra arra kell használni, hogy a közösségben a szeretet kifejeződésének eszközét lássuk” – hangsúlyozta. Mint mondta, a parasztság volt az utolsó olyan társadalmi réteg, ahol mindenki „költő, táncos, énekes volt (…) a legunalmasabb munkákat is megszépítette a mese, a játék, a művészet”.

Megemlékezett arról, hogy több mint 250 éve indult meg az a mozgalom, amelynek célja az volt, hogy a nép kultúráját, hagyományait megismertesse mindenkivel és amelynek ez a kiállítás is egy állomása. „Fogjunk össze a szép alkotás örömében, az énekben a kézi munkákban, a mesékben, az együtt alkotásban, és legyünk végre egységes nemzetté, akkor legyőzhetetlenek leszünk (…)” – mondta Andrásfalvy Bertalan.

A kiállításon a közönség megismerkedhet több kézműves dinasztiával, betekintést nyerhet a tárgyrekonstrukciók készítésébe, a népi hangszerek világába, de a tárlat még a népi építészetbe is bevezetőt nyújt.

A látogatók nemcsak megtekinthetik, de ki is próbálhatják a népművészet számos fortélyát, különleges hangszereket szólaltathatnak meg és a kísérőprogramok során közös táncban, éneklésben is részt vehetnek a kiállítás augusztus 20-i zárásáig.

MTI