Szépség és gazdagság

Ha valamire igaz, hogy Janus-arcú, akkor a Schiffer-villára mindenképp. Mert nem elég, hogy a körülötte álló impozáns épületektől eltérően nem az utcafrontra, hanem attól jó néhány méterrel beljebb épült, és szinte alig észrevehetően bújik meg a több mint százéves platánfák takarásában, de modern, már-már puritán homlokzata sem árul el semmit arról a szépségről és gazdagságról, amitől az épületbe lépve szinte elakad a lélegzetünk. Odabent már látszik, hogy építtetőjének a pénz nem számított, mindenből a legjobbat akarta. És Vágó József teljesítette is Schiffer Miksa kérését. A villában minden egyedi, minden mindennel harmonizál. De ki az a Schiffer Miksa, aki Richter Gedeon és Goldberger Leó mellett a két világháború közötti időszak egyik leggazdagabb vállalkozója volt?

Stílusok harmonikus kavalkádja

Ha Schiffer Miksáról nem is, de a központi porszívóval felszerelt és margitszigeti termálvízzel ellátott Palatinus-házakról, illetve Budapest első szabadtéri strandfürdőjéről, a Palatinusról feltehetően mindenki hallott. Mindezek mögött pedig a Palatinus Építő és Ingatlanforgalmi Részvénytársaság, illetve Schiffer állt, aki vasúti mérnökből lett ingatlanvállalkozó és mecénás.

A Műegyetem elvégzését követően a Grünwald testvérek építési vállalkozásában kezdett el dolgozni, majd gyorsan feleségül is vette a leánytestvért, Grünwald Saroltát, így üzleti kapcsolatai a családdal tovább erősödtek. Mesés vagyonát mások mellett olyan sikeres beruházásainak köszönhette, mint a székely körvasút Déda és Gyergyószentmiklós közötti utolsó szakaszának kiépítése; a Böszörményi úti csendőrlaktanya felépítése; illetve Magyarország első és egyik legnagyobb völgyhídjának, a veszpréminek a kivitelezése. És bár vagyonának gyarapodásához ugyan nem járult hozzá, de ő volt a producere az 1931-ben készült első magyar hangosfilmnek, a Kék bálványnak is, amely korszakalkotó jelentősége ellenére végül megbukott.

Schiffer Miksa az 1900-as évek elején bízta meg családi otthonának megtervezésével a korszak egyik legfontosabb építészét, a Lechner Ödön-tanítvány Vágó Józsefet. Az építkezés Budapesten, a Munkácsy utca 19. szám alatt 1910-ben kezdődött el. Vágó nem csupán egy épületet álmodott meg, hanem a korszak legnevesebb hazai képzőművészeivel együttműködve alig két év alatt pazar összművészeti alkotást hozott létre. Vágó József a Schiffer-villa tervezésekor a legapróbb részletre is odafigyelt, SM monogramos kilincstől kezdve a gyöngyházberakásos ajtókon keresztül a monumentális üvegfalig. Mindehhez persze kellett megrendelőjének nagyvonalúsága is, aki szabad kezet adott a mesternek, és miként vállalkozásaiban, itt is mert kockáztatni, nem ragaszkodott kizárólagosan egyetlen stílushoz sem.

– Ennek köszönhetően a villán három különböző stílus figyelhető meg: míg a külső homlokzata díszítetlen premodern, addig a gazdag ornamentikájú belső terekben egyszerre van jelen a késő szecesszió és a korai art deco, amelyek nem egymás ellen hatnak, hanem éppen ellenkezőleg, jól kiegészítik egymást – hívja fel a figyelmünket Millisits Máté művészettörténész, a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum muzeológusa.

Idilli Paradicsom

Arról, hogy Schiffer villájában a különböző stílusok ellenére minden mindennel harmonikus, hamarosan meg is győződhetünk. A több mint hét méter magas reprezentatív fogadóhelyiségbe lépve nem győzzük kapkodni a fejünket. Tekintetünket először az a Kernstok Károly tervezte hatalmas üvegfal vonzza, amelynek idilli világa – Árkádia, Paradicsom, Békesség, Termékenység, Szépség – a villa egész művészeti programját meghatározza. Bár az eredeti, feltehetően Róth Miksa műhelyében készült alkotás a II. világháborúban megsemmisült, a rekonstrukció hűen adja vissza a festett üveg eredeti szépségét köszönhetően annak, hogy Vágó József a kész épület belső és külső tereit fényképpel dokumentálta. A hall falait két méter magasságig különleges – sehol máshol nem használt színű – Zsolnay csempék borítják, a padló burkolatához pedig erdélyi bányákból hozatták a márványt különböző színekben. Ha pedig a talpunk alatt futó geometrikus minták láttán hiányérzetünk támadna, nem tévedünk: kiderül ugyanis, hogy a terem közepén Schiffer Miksa idején egy kis medence, feltehetően szökőkút állt, két oldalán Ádámot és Évát megjelenítő bronzszobrokkal. Ha visszapillantunk a bejáratra, mellette Ligeti Miklós vagy Borsos Miklós kis torzóját, felette pedig hazánk egyik legnagyobb Kernstok-pannóját láthatjuk, melynek közepén maga Schiffer áll, akit talán két sógora fog közre. A képen megjelenik mindaz, ami a tulajdonos életében meghatározó szerepet játszott: férfiak és nők, egy vasúti híd, ami a mérnöki munkát szimbolizálja és a kedvenc szórakozása, a lósport is. Az eredetiben megmaradt alkotások sora Fémes Beck Vilmos tervezte, háromféle márványból készített virágtartóval zárul. Merthogy a villa egyéb bútoraiból és műtárgyaiból mára szinte semmi sem maradt a helyén. És bár tudjuk, hogy Schiffer dolgozószobáját Iványi-Grünwald Béla nagy méretű olajfestménye, Schifferné hálószobáját pedig Csók István Tavasz című képe díszítette, ezek eredetijét a nagyszalon – Schiffernét és négy lányukat ábrázoló – Rippl-Rónai-festményével együtt ma már a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye őrzi.

Az adózás múzeuma

Schiffer Miksa 1944 áprilisában hunyt el – hivatalosan szívinfarktusban –, nem sokkal az után, hogy a Gestapo elvitte, majd mégis szabadon engedte. Családja ezt követően hagyta el a később államosított villát, amely ettől kezdve egészen az 1980-as évek végéig a Hungarofruct vállalat központjaként működött. A rendszerváltozást követően az időközben emeletráépítéssel bővült épület új tulajdonosa a Vám- és Pénzügyőrség lett. Ekkor kezdődtek el azok a rekonstrukciós munkálatok, amelyeknek köszönhetően a villa ma közel olyan, amilyennek Vágó és a Schiffer család megálmodta. A felújítást követően a reprezentatív terekbe a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum költözött, amely ingyenesen látogatható, de csoportoknak előzetesen be kell jelentkezniük.

– A múzeum alapítása azonban ennél jóval korábbra tehető, és Bittermann Béla pénzügyőr főfelügyelő nevéhez fűződik, akinek köszönhetően 1930. október 4-én a Fiumei úti pénzügyőr-laktanyában nyitották meg, Európában második csempészmúzeumként a Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeumot – magyarázza Turi Zsolt pénzügyőr alezredes, szakértő az előtt az emlékvitrin előtt állva, amelyben mások mellett a szakértő Bittermann Béla életéről írt könyve is megtalálható. – A múzeum értékes anyagának jelentős része a II. világháborúban megsemmisült, ami megmaradt, azt hosszú évtizedekig dobozokban tárolták. 1995-ben aztán Arnold Mihály altábornagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka a Schiffer-villába hozatta a gyűjteményt, ahol ma már állandó kiállításon mutatjuk be a magyar pénzügyőrség történetét Mária Teréziától napjainkig.

A múzeum vitrinjei pedig legalább olyan izgalmas titkokat rejtenek, mint maga az épület. Kiderül például, hogy milyen módszerekkel próbálták a csempészek kijátszani a hatóságokat; mi történik a lefoglalt hamis áruval és az is, miért viseltek a pénzügyőrbiztosok kakastollat a csákójukon.