„Amit a hernyó meghagyott…”

A „magyar tenger” déli partján, különösen az erősen fényszennyezett Siófokon idén nyáron három évtizede nem tapasztalt mértékű árvaszúnyograjzás zajlik, amelyet a kutatók már tavasszal előre jeleztek. Aki nem hallott a figyelmeztetésről, vagy dacol vele, annak valóban bosszúságot okozhatnak ezek az egyébként ártalmatlan rovarok.

Az árvaszúnyog jelenléte Magyarországon egyébként természetes, sőt, a Balaton ökoszisztémájában kulcsszerepe van: több tonna szerves anyagot tüntetnek el e rovarok, és táplálékul szolgálnak a halaknak, madaraknak, hüllőknek és kétéltűeknek is. Hogy idén ilyen mértékben elszaporodtak, az főképp az elmúlt évek tartósan meleg időjárásával magyarázható, akárcsak azoknál a kártevő rovaroknál, amelyek csupán néhány éve jelentek meg hazánkban, de ma már komoly problémát okoznak a gyümölcs- és zöldségtermelőknek.

A nyolcadik csapás

Az Alföldön immár harmadik esztendeje irtózatos sáskajárástól szenvednek a gazdák. Idén minden eddiginél nagyobb kárt okoztak a hívatlan vendégek, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint pedig a következő években csak súlyosbodni fog a helyzet, különösen az aszálytól leginkább sújtott térségekben. A legnagyobb pusztítást Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye homokterületein észlelték, ahol a többszöri rovarölős védekezés ellenére többhektáros termőföldeket taroltak le. A sáskák ráadásul nem válogatnak: megtámadják a homoktövist, a burgonyát, a karfiolt, a kukoricát, a lucernát, a sárgarépát, a tökféléket, a spárgát, a babot, a paprikát, sőt, a kalászosokat is. Idén a megszokottnál korábban kezdődött a rajzásuk, és az utóbbi hetekben olyan intenzitást ért el, hogy a Nébih a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara kezdeményezésére négy növényvédő szerre szükséghelyzeti engedélyt adott ki. Közülük kettő kiskerti felhasználásra is engedélyezett, így a kisebb gazdaságok és magánkertek is védekezhetnek a kártevők ellen. A gazdák szerint a marokkói, az olasz és a vándorsáska korábban azért nem okozott gazdasági kárt, mert augusztusra nem maradt kint érzékeny kultúra, idén azonban a hideg tavasz miatt később kezdődött a vegetáció: a tavaszi vetések elhúzódtak, így a sáskák a fiatal, sérülékeny növényeket célozhatták meg. Hogy milyen mértékben képesek szaporodni ezek a kellemetlen vendégek, azt a kazahsztáni populációjuk növekedése példázza legjobban. Ott 2024-ben 2,5 millió hektárnyi területet taroltak le, másfélszer nagyobbat, mint egy évvel korábban. Mindez arra utal, hogy a probléma nemcsak helyi, hanem globális léptékű kihívás.

Gyümölcsöt is, levelet is

Szintén a folyton melegedő éghajlatnak köszönhetően szaporodott el hazánkban a zöld vándorpoloska is. Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán a napokban figyelmeztetett: közeleg az újabb invázió. Az élénk színéről könnyen felismerhető kártevő Kelet-Afrikából, Etiópia vidékéről származik, behurcolt fajként 2002-ben jelent meg Magyarország déli felén. Azóta az ország szinte minden részén tömegesen előfordul. A sáskákhoz hasonlóan sokféle növényt szeret, a zöldség, a gyümölcs, a dísznövények és a gabonafélék sincsenek biztonságban tőle. Hazánkban évente két nemzedéke fejlődik ki, a telet kifejlett alakban vészeli át, gyakran lakásokba is behúzódva.

Kártételének módja kettős: szúrásai nyomán a növények megbarnulnak, rothadásnak indulnak, majd elszáradnak, bűzmirigyeinek váladéka pedig beszennyezi a termést, így az élvezhetetlenné válik. Veszély esetén erős, kellemetlen szagú illatanyagot bocsát ki, ami a ragadozó rovarokat is távol tartja, ezért természetes ellensége kevés akad. Védekezni ellene elsősorban az adott országban engedélyezett rovarölő szerekkel lehet. A szakemberek emellett hangsúlyozzák, hogy mivel a kifejlett poloska az elhalt növényi részek alatt telel át, javasolt ezeknek a téli búvóhelyeknek a felszámolása, így kevesebb nőstény tud áttelelni a kertben és a környékén. A mentát, a fokhagymát és a gilisztaűző varádicsot nem szereti, ezért érdemes ilyeneket ültetni a veteményes közelébe. Kihelyezhetünk csapdákat is, például sárga vödröket félig megtöltve mosószeres, étolajos vízzel vagy sárga ragacsos lapokat, amik foglyul ejtik az egyedeket.

Potenciális veszélyforrás

Az ázsiai lódarázs 2004-ben bukkant fel először Európában, egészen pontosan Franciaországban. Valószínű, hogy áruval megpakolt ládákban érkezett egy kínai településről. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan terjedt el a kontinensen, 2023-ban elérte hazánkat is. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kimlén észlelték először: egy méhész fogott be két dolgozó darazsat, amelyek később a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe kerültek. A méhészeti szervezet azonnal felhívta a lakosság és a méhészek figyelmét az inváziós fajra, amely súlyos veszélyt jelent a beporzókra, különösen a méhekre. Azóta Magyarországon újabb egyedet vagy fészket nem azonosítottak, de a szakértők azt mondják, számítani kell rá, hogy újra felbukkan.

Az ázsiai lódarázs elszaporodása komoly fenyegetést jelent a hazai ökoszisztémára és a mezőgazdaságra. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem együttműködésében jelenleg is zajlik egy új generációs rádió-telemetriás (jeladós) eszköz fejlesztése, amely lehetővé teszi a rovar fészkének gyorsabb és hatékonyabb felderítését. Emellett a társadalmi felelősségvállalás is fontos. A szakemberek arra kérnek mindenkit, ha látnak egy vagy több példányt, azonnal jelentsék a hatóságoknak, ha pedig fészket találnak, semmi esetre se próbálják önmaguk elpusztítani, kérjenek szakértő segítséget. A szóban forgó faj ugyanis sokkal agresszívabban védi a territóriumát, mint a hazánkban őshonos lódarázs. Mivel társas lények, amint a kolónia riasztást kap, csoportosan támadhatnak, ami növeli az emberre leselkedő veszélyt.