UNCHR: Az új izraeli telepek létesítése sérti a nemzetközi jogot
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (UNCHR) pénteken kijelentette, hogy Izrael terve több ezer új lakóház építésére egy ciszjordániai zsidó telep és Kelet-Jeruzsálem külterülete között a nemzetközi jog értelmében törvénytelen, és erőszakos kilakoltatás veszélyével fenyegeti a közelben élő palesztinokat, ami háborús bűncselekménynek minősül.Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter csütörtökön újabb zsidó telepek létesítését engedélyezte, az erről szóló közleményben a tárcavezető leszögezte: a lépéssel „eltemetik a palesztin állam ötletét”.
Az építkezésre az úgynevezett E1-es, Jeruzsálemet a Maálé Adumim telepesvárossal összekötő, 12 négyzetkilométernyi zónában kerülne sor, így gyakorlatilag elvágná egymástól Ciszjordániát és Jeruzsálemet.
Az UNHCR szóvivője kijelentette, hogy a terv elszigetelt enklávékra töri szét Ciszjordániát, és „háborús bűnnek minősül, ha a megszálló hatalom a saját polgári lakosságát telepíti be a megszállva tartott területekre.”
Mintegy 700 ezer zsidó telepes él a 2,7 millió palesztin között Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Izrael 1980-ban kebelezte be Kelet-Jeruzsálemet, a lépést számos ország nem ismerte el, de hivatalosan nem terjesztette ki a szuverenitását Ciszjordániára.
A legtöbb nagyhatalom szerint a telepek építése csökkenti a kétállami megoldás lehetőségét, miután széttördeli a területet, amelyet a palesztinok a jövőbeli független államuk részének tartanak.
A kétállami megoldás értelmében a palesztin állam – Izrael mellett – Kelet-Jeruzsálem, Ciszjordánia és a Gázai övezet területén jönne létre, amely területeket Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalt el.
Izrael a területhez fűződő történelmi és bibliai kapcsolatokra hivatkozik, a telepek szerint stratégiai mélységet és biztonságot jelenek a számára. Nézőpontja szerint Ciszjordánia vitatott, nem pedig megszállt terület.
