Hirdetés

(Folytatás az előző számból)

Klebelsberg Rerrich Béla építésszel együtt járt ki a téglagyárba, hogy az Alföld agyagából speciális égetési technikával kikísérletezzék a klinkertégla előállítását, amelyet ma is oly sokan megcsodálnak a Dóm téren. Klebelsberg többször is hangsúlyozta, hogy az építkezések páratlanul takarékosak voltak. Ugyancsak ekkor épült meg a Dóm orgonája, a földkerekség egyik leghatalmasabb és legszebb hangzású hangszere. Ekkor komponálta Dohnányi a Szegedi Misét, a magyar zeneművészet kiemelkedő alkotását. Ekkor restauráltatta Klebelsberg a Dömötör-tornyot Rerrich Bélával és festette ki Aba-Novák Vilmossal; keresztelőmedencéje a kultuszminiszter ajándéka. Klebelsberg ekkor építtette meg a margitszigeti fedett sportuszodát, a kontinens egyik legszebbikét az úszók és vízilabdázók jobb felkészülése érdekében, és ekkor kezdődött a vízilabdázók máig is tartó világraszóló sikersorozata. De ekkor létesítette Szegeden az ország első fedett sportcsarnokát is a rókusi iskolában. Ugyancsak ezen időszakban (1931) indultak el a Szabadtéri Játékok, amiben Klebelsbergnek döntő szerepe volt.

A Nemzeti Emlékcsarnok ünnepélyes megnyitása 1930. október 25-én volt Horthy kormányzó jelenlétében, amelyen Klebelsberg a római állambölcselőket idézte: „Az egyetértésből a kis dolgok is nagyra nőnek, széthúzás esetén a legnagyobbak is romba dőlnek.” „ Sok minden elpusztul egy ilyen világválságban és leghamarabb pusztulnak el a nagy vagyonok… Pusztulás után új életet kell fakasztani s erre csak azok a nemzetek lesznek képesek, amelyeknek igazi művelődésük lesz” – írja később. Fogadjuk meg miniszterünk tanácsait!

Kapcsolódó cikkünk