Biztonságosabbá vált Németország

Biztonságosabbá vált Németország 2017-ben – hangsúlyozta Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter kedden Berlinben a tárca bűnügyi statisztikai jelentésének bemutatóján.

Biztonságosabbá vált Németország 2017-ben – hangsúlyozta Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter kedden Berlinben a tárca bűnügyi statisztikai jelentésének bemutatóján.

A kimutatás szerint tavaly 5 761 984 bűncselekményt regisztráltak, ami 9,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 6 372 526-hoz képest.

Ez a legnagyobb mértékű csökkenés 1992 óta. Százezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott, ami 10 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 7755-höz képest, és harminc éve a legalacsonyabb szám – húzta alá a miniszter.

Azonban továbbra is sok a teendő, a teljes biztonságot pedig nem tudja garantálni az állam – tette hozzá Horst Seehofer. Kiemelte, hogy továbbra is nagy a terrorveszély, bármikor történhet terrortámadás. Kérdésre válaszolva kijelentette, úgy véli, vannak „jog nélküli területek” az országban.

A tavalyi kedvező fejlemények nagy sikert és jó alapot jelentenek a biztonsági szerveknek a munka folytatásához – mondta, rámutatva, hogy főleg olyan típusú bűncselekményeknél csökkent a nyilvántartásba vett esetek száma, amelyek az utóbbi években súlyos aggodalmat okoztak a lakosságban. Így a lakásbetörések száma például 23 százalékkal, a zsebtolvajlások száma 22,7 százalékkal, az erőszakos bűncselekmények száma 2,4 százalékkal csökkent.

Viszont a Németországban élők egyéni, szubjektív biztonságérzetének alakulása nem tükrözi a „mindennapi élet valóságát” rögzítő statisztikai adatokban megnyilvánuló javulás – húzta alá a miniszter. A Forsa közvélemény-kutató intézet adatait idézve elmondta, hogy a németek 87 százaléka ugyan biztonságban érzi magát a közterületeken, de 44 százalék azt mondta, hogy kevésbé érzi magát biztonságban, mint néhány éve.

A lakosság mindenekelőtt jó közvilágítást, több térfigyelő kamerát és erősebb rendőri jelenlétet igényel, ezért ezekre az ügyekre kiemelten kell figyelni – mondta Horst Seehofer, megjegyezve, hogy a rendőrség láthatósága gyakran fontosabb, mint megannyi paragrafus. 

A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek száma 10,5 százalékkal 2 112 715-re csökkent tavaly az egy évvel korábbi 2 360 806-ról. A nem német állampolgárságú gyanúsítottak száma 736 265 volt, ami 22,8 százalékos csökkenés a 2016-os 935 744-hez képest.

A külföldiek közül 167 268-an tartoztak a német bűnügyi statisztika szaknyelvében bevándorlónak nevezett személyek csoportjába. Ez a kategória az országban a menekültügyi rendszer keretében, vagy engedély nélkül tartózkodókat jelöli. Számuk 4,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi 174 438-hoz képest.

Ez azt mutatja, hogy a menekültek körében is csökkent a bűnözés – emelte ki Horst Seehofer. A lehetséges okokról kérdésre válaszolva azt mondta, hogy pontos képet akkor lehet alkotni, ha a fejlemény trenddé erősödik. Az valószínűnek tűnik, hogy a rendőri jelenlét erősítése és a menekültek beilleszkedésének támogatása hozzájárult a javuláshoz.

A kimutatás alapján főleg az észak-afrikai Marokkóból és Algériából, és két európai országból, a Szerbiából és az Albániából származók csoportjára jellemző, hogy az országba érkező menedékkérők körében képviselt arányukhoz viszonyítva  sokan kerülnek a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek közé.

Tavaly a politikai indíttatású bűncselekmények száma is csökkent Németországban, 4,9 százalékkal, az egy évvel korábbi 41 549-ről  39 505-re. Ezzel kapcsolatban Horst Seehofer elmondta, hogy a politikai motivációjú bűncselekmények az összes bűncselekmény csupán 0,7 százalékát teszik ki, de társadalmi jelentőségük miatt külön elemzik a területen zajló fejleményeket.

Kiemelte, hogy a többséget továbbra is a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmények teszik ki, számuk tavaly 20 520 volt, ami 12,9 százalékos visszaesés éves szinten.

Hozzátette, hogy a vallási indíttatású politikai bűncselekmények száma jelentősen az emelkedet. Tavaly 1102 ilyen esetet regisztráltak, ami 52,6 százalékkal több az egy évvel korábbi 722-nél. Az ügyek hátterében csaknem kivétel nélkül a szélsőséges iszlamizmus áll – mutatott rá a miniszter.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke hangsúlyozta: egyetért Angela Merkel kancellárral, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével abban, hogy a nemzetközi migrációs válság révén Németországban megjelent az antiszemitizmus egy új formája, az arab világból behurcolt zsidógyűlölet. Ezt jelzi, hogy az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma 2,5 százalékkal 1504-re emelkedett az egy évvel korábbi 1468-ról.

Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ilyen bűncselekmények alapját változatlanul túlnyomórészt a szélsőjobboldali politikai ideológiák alkotják, a tavaly regisztrált antiszemita bűncselekmények csaknem 95 százaléka a szélsőjobboldali motivációjú bűncselekmények közé tartozik – húzta alá Horst Seehofer.

Azonban az „importált antiszemitizmust” nem mutatja be teljes egészében a bűnügyi statisztika, ezért a tárca kezdeményezi, hogy dokumentálják és elemezzék a vallások együttélését veszélyeztető valamennyi olyan incidenst, amely nem számít bűncselekménynek – mondta a miniszter.

(MTI)