Hirdetés

Az amerikai vezetés éles váltást mutat eddigi politikájához képest, amiről a védelmi tárca helyettes államtitkára, Elbridge Colby már tájékoztatta is európai partnereit egy zárt ajtók mögött zajló megbeszélés során. Egy, a tárgyalásokról információkkal rendelkező NATO-tisztviselő szavai szerint „ennek a dolognak a fizikai megvalósítása Európára hárul… Az USA nem kötelezi el magát teljes egészében semmire”. Ez a váratlan fordulat súlyos fejtörést okoz Washington és az európai fővárosok vezetőinek, mert félnek attól, hogy a Trump-adminisztráció a jövőben kizárólag az öreg kontinensre támaszkodik majd a tartós ukrajnai béke fenntartásában.

Az amerikai elnök korábban már egyértelműen kijelentette: amerikai katonák nem állomásoznak majd ukrán földön annak érdekében, hogy szavatolják a biztonsági garanciákat. Donald Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az európai vezetők előtt is megerősítette ezt a szándékát.

A bejelentés azzal egyidőben érkezik, hogy Washington fokozza a békemegállapodásra irányuló erőfeszítéseit. Az amerikai elnök augusztus közepén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott Alaszkában, ahol a beszámolók szerint a felek „többségében megállapodtak” a biztonsági garanciák és a területi cserék kérdésében. Trump emellett a két államfő kétoldalú találkozóját, majd egy háromoldalú csúcsértekezletet is tervez, amelyen mindhárom elnök részt venne.

Egyértelmű az ellentét a háború kezdeti szakaszában tanúsított amerikai elkötelezettség és a jelenlegi, minimalista megközelítés között. Miközben a Biden-adminisztráció alatt Amerika volt Ukrajna legfőbb támogatója mind katonai, mind pénzügyi téren, a Trump-vezette kormányzat egyértelműen a saját érdekeinek előtérbe helyezésére törekszik, és a konfliktus rendezésének felelősségét igyekszik szövetségeseire hárítani. A Fehér Ház álláspontja azt sugallja, hogy a katonai és gazdasági támogatás helyett a diplomáciai megoldásokra fókuszálnak, amelyeknek végső célja a gyors és végleges rendezés, még akkor is, ha ez területi engedményekkel járhat Kijev részéről. Az amerikai vezetés a gyors béke érdekében kész korábbi álláspontját feladni, és a geopolitikai status quo megváltozásához alkalmazkodva az orosz elnökkel is hajlandó közvetlen párbeszédet folytatni, aminek eredményeként már most körvonalazódnak olyan megállapodások, amelyek mindkét fél számára elfogadhatók lehetnek.

Az európai vezetők aggodalmai megalapozottak lehetnek, hiszen a kontinensnek eddig is jelentős szerepe volt a konfliktus kezelésében, de az Egyesült Államok teljes támogatása nélkül a helyzet fenntarthatósága megkérdőjeleződik. A korábban idézett NATO-diplomata szavai jól tükrözik a szövetségesek bizonytalanságát, akik arra a kérdésre keresik a választ, vajon milyen mértékben számíthatnak Washington támogatására a jövőben. A Fehér Ház új stratégiája nem csupán az ukrán-orosz háború lezárását célozza, hanem az Egyesült Államok globális szerepének átformálását is, ahol az amerikai csapatok helyett a szövetségesek viselik a terheket, ezáltal biztosítva az amerikai erőforrások más, stratégiailag fontos területekre történő átcsoportosítását.

A Trump-adminisztráció új stratégiája, amely a biztonsági garanciák területén minimális szerepre törekszik, egyértelmű üzenet Európa számára: a kontinensnek fel kell készülnie arra, hogy a jövőben a saját lábára álljon és magára vállalja a békefenntartás és a stabilitás biztosításának feladatát a közvetlen szomszédságában zajló konfliktus után. A Politico által feltárt információk azt mutatják, hogy a geopolitikai sakktáblán új játszma vette kezdetét, amelynek tétje nem csupán Ukrajna jövője, hanem Európa biztonsági architektúrájának teljes átalakulása is. A washingtoni döntés egyúttal azt is jelzi, hogy az amerikai vezetés a katonai konfrontáció helyett a diplomáciai eszközökben látja a megoldást, még akkor is, ha ez az eddigi szövetségi rendszerek átértékelését követeli meg.

(Politico)