Horrorfilmbe illő szarvasokat láttak – emberre is átterjedhet a kór? (18+)
Egyre több helyen bukkannak fel az Egyesült Államokban olyan szarvasok, amelyek testén hatalmas, ijesztő, daganatszerű elváltozások éktelenkednek – számolt be a Daily Mail című brit lap. Az elmúlt hónapokban New Yorkban, Pennsylvaniában és Wisconsinban is lencsevégre kaptak már megannyi állatot, amelyeket a fejüket és a lábukat is beborító, rémisztő kinövések csúfítanak el.
A szakértők – többek között a Washingtoni Hal- és Vadvédelmi Minisztérium munkatársai – a jelenséget fibrómaként, vagy közkeletűbb nevén szemölcsként azonosították. A betegséget egy vírus okozza, amely az amerikai szarvaspopuláció egészében terjed, a szakemberek pedig arra figyelmeztetnek, hogy a nyári hónapokban a fertőzés várhatóan egyre nagyobb méreteket ölt.
A vírus főként vérszívó rovarok, mint például szúnyogok és kullancsok közvetítésével jut át a fertőzött állatokról az egészségesekre. Mivel ezek a kártevők a melegebb időjárásban szaporodnak a leginkább, szakértők szerint egyre többször láthatunk majd ilyesmit a szarvasok élőhelyein. A Washingtoni Hal- és Vadvédelmi Minisztérium közleménye szerint „a papillómák nyár végén és ősszel fordulnak elő a leggyakrabban, ami valószínűleg a megnövekedett rovaraktivitásnak tudható be”.
Idén egyébként nemcsak a szarvasoknál figyelhető meg hasonló járvány: a nyulak és a mókusok között is fajspecifikus vírusok terjednek, amelyek csúnya sebeket és kinövéseket okoznak az állatok testén. A most a szarvasokat érintő betegséget okozó vírusok ugyanabba a papillómavírus-családba tartoznak, amely az embereket is megfertőzheti, és a bőrt, valamint a nyálkahártyákat támadja meg. Emberek esetében a papillomavírusok okozhatnak közönséges, a talpon vagy nemi szerveken megjelenő szemölcsöket, sőt, egyes törzseiket a méhnyak- vagy torokrákkal is összefüggésbe hozták.
Bár mind a szarvasokat, mind az embereket megfertőző vírusok a bőrsejtekben okoznak kinövéseket, a szarvasokat érintő változat fajspecifikus, ami azt jelenti, hogy kizárólag a szarvasok megfertőzésére alkalmas. Emiatt a vírus nem terjedhet át emberre vagy más állatra, mivel a különböző fajok sejtjeibe való bejutás és ottani kapcsolódás módja eltérő.
A szarvasokon megjelenő szemölcsök mérete a borsószemnyitől egészen a futball-labdányi méretig terjedhet, a kinövések szürke, fekete vagy hússzínűek lehetnek. Bár a betegséget a vérszívó rovarok terjesztik, a vírus közvetlen érintkezés útján is átterjedhet az állatok között. Dr. Kristin Mansfield washingtoni vadállatorvos a FOX13-nak nyilatkozva elmondta, hogy a szarvasok akkor is továbbadhatják a vírust, amikor ugyanazt a táplálkozási vagy pihenőhelyet használják. A szemölcsök Észak-Amerikában a fehérfarkú szarvasok teljes élőhelyén megtalálhatók, így nincsenek olyan államok, ahol nagyobb lenne az érintettség, mint máshol.
A Daily Mail cikkében kiemelik: szerencsére a szarvasok betegsége ritkán okoz halált. A szarvasok immunrendszere ugyanis felveszi a harcot a vírussal, és a szemölcsök néhány hónap elteltével maguktól összezsugorodnak, majd eltűnnek. Ritka esetekben, ha a kinövések túl nagyra nőnek vagy baktériumokkal fertőződnek meg, problémákat okozhatnak, például gátolhatják a szarvas látását vagy táplálkozás-képességét.
Egy szakértő a Daily Mailnek azt nyilatkozta, az egyre melegedő hőmérséklet miatt az amerikaiaknak fel kell készülniük arra, hogy az efféle betegségek terjedése folytatódni fog. Dr. Omer Awan, a Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának munkatársa kifejtette, hogy az éghajlatváltozás lehetővé tette a szúnyogok és a kullancsok számára, hogy hosszabb ideig éljenek, és olyan területekre is átterjedjenek, ahol normális esetben nem fordulnának elő. Bár a „szarvasszemölcsöt” az ember nem kaphatja el, az általuk hordozott kullancsok révén terjeszthetik a Lyme-kórhoz hasonló betegségeket az emberek által lakott területeken.
Dr. Awan szerint „a hőmérsékleti változások azt eredményezik, hogy olyan betegségek is elterjednek, és tartósan megmaradnak, amelyek korábban soha nem voltak honosak bizonyos területeken”. A Lyme-kórral kapcsolatban elmondta, hogy már olyan területeken is kezd feltűnni, ahol korábban nem volt jellemző, mint például Kanada déli részén vagy az Egyesült Államok északi államaiban, például Maine-ben.
A „szarvasszemölcs” nem újkeletű betegség, a tudósok szerint évszázadok óta létezik, és az amerikai vadvilágot érintő papillomavírusokkal kapcsolatos tanulmányok az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Bár az utóbbi évek éghajlatváltozása segíti a vírus terjedését, Dr. Awan megjegyezte, hogy azért is látunk többet a fertőzött példányokból, mert a róluk készült felvételek futótűzként terjednek a közösségi médiában. A szakember azt mondta, „az emberek egyre többet beszélnek róla, egyre gyakrabban dokumentálják a közösségi médiában, ezért sokkal többet is beszélünk róla”.
