Ukrajna ismét megtámadta a Barátság kőolajvezetéket pénteken – ez már a harmadik hasonló incidens rövid időn belül. A drónos és rakétás támadás most egy kulcsfontosságú olajszivattyú-állomást érintett Oroszországban, aminek következtében megszakadt az orosz olajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába – emlékeztet a Magyar Nemzet. Szijjártó Péter külügyminiszter az eseményt nemcsak energiabiztonsági kérdésként, hanem olyan kísérletként értékelte, amellyel belerángatnák Magyarországot a háborúba.

Hirdetés

„A most megtámadott Unecsa olajátemelő állomás kifejezetten a Magyarország és Szlovákia felé irányuló szállításokat szolgálja, vagyis Ukrajna ezzel célzottan a mi ellátásunkat akarta ellehetetleníteni”

– mutatott rá Tóth Máté energiajogász Facebook-posztjában.

Hazánk jelentős mértékben segíti Ukrajnát energiabeszállításaival

Nehéz is másként vélekedni, hiszen hazánk a háború kitörése óta jelentős mértékben segíti Ukrajnát energiabeszállításaival. Az elmúlt három és fél évben nemcsak hogy megnőtt, hanem egyenesen többszörösére nőtt a Magyarországról Ukrajnába érkező villamos energia és földgáz mennyisége, ezáltal pedig már kimagasló a magyar részesedés az ukrán energiaimporton belül. Ahogyan a korábbi, augusztus 17-18-i infrastukrúra-támadás alkalmával Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese rámutatott: Magyarország felől az FGSZ Földgázszállító Zrt. rendszerén 2022-höz (620 millió köbméter) képest tavalyelőtt több mint kétszer (1,32 milliárd köbméter), tavaly pedig közel háromszor több földgázt szállítottak Ukrajnába (1,7 milliárd köbméter). Az idén pedig már augusztus közepére elérte a gázexport mennyisége a tavalyi teljes évét (1,65 milliárd köbméter), ez pedig a teljes ukrán gázimport fele – ismerteti a Magyar Nemzet.

Ettől nem sokkal marad el az ukrán áramimportban lévő magyar részarány, amely jelenleg 40 százalék körüli. A magyar–ukrán irányú áramexport 2022 óta 2023-ban és 2024-ben is megduplázódott, 1,09 TWh-ra, majd 2,14 TWh-ra ugorva.

A Magyar Nemzet felidézi azt az emlékezetes eseményt is, amely mindezt lehetővé tette. Ugyanis éppen a háború kitörése miatt hozták előre egy teljes évvel az ukrán és az európai villamosenergia-rendszer szinkronizációját annak érdekében, hogy az ukrán és a moldáv rendszer leválhasson az oroszról és a fehéroroszról.

Annak ellenére, hogy Magyarország kiemelkedő szereppel bír az ukrán energiaellátásban, a viszony mégsem baráti. Igaz, a kereskedést mindig érdemes valamelyest külön kezelni a politikától, most mégsem ez történik, hiszen a Barátság korábbi támadása éppen azután történt, hogy Magyarország nem írta alá az Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását támogató nyilatkozatot. A rongálás, amely az erre adott reakcióként is értelmezhető, komoly következményekkel is járhatott volna, igaz, akkor néhány nap alatt helyrehozták a károkat, a pénteki támadás következménye pedig várhatóan öt nap alatt javítható ki.

A Magyar Nemzet cikke szerint nem véletlen, hogy ennyit támadja ezt az infrastruktúrát az ukrán hadsereg, hiszen hazánk olajellátásának 58 százaléka, évi 5,7 millió tonna érkezik onnan a százhalombattai és a pozsonyi finomítóba.

Ezt a mennyiséget más irányból, teljes egészében nem tudjuk pótolni, az Adria olajvezeték kapacitása erre nem elég, onnan jelenleg 2,1 millió tonna jön. Ráadásul a finomítóink az ural típusú olajra optimalizáltak, bár a Mol 500 millió dollárt költött a finomítók átalakítására, a munka még nincsen kész. És miután Horvátország nemrégiben igencsak megemelte a tranzitdíjat, még akkor is évi 500-600 millió dolláros többletkiadást jelentene az Adria-vezetéken behozni az összes szükséges kőolajat, ha erre a fizikai lehetőség megvolna.

A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.

Kapcsolódó cikkünk