Hirdetés

Prognózisát arra alapozza, hogy Nyugat-Európában a polgárháború szinte minden strukturális előfeltétele adott, méghozzá abban a formájában, amelyet az irodalom ideálisnak ír le.

David Betz a londoni King’s College hadtudományi intézet Háború a modern világban tanszékének professzora. Felkelésekkel és felkelés-elhárítással, információs hadviseléssel és a kiberhadviselés kutatásával foglalkozik.

Fotó: ShutterStock/Shutterstock AI Generator

A Berliner Zeitungnak adott interjújában kifejti, hogy létezik egy veszélyes tényező-együttállás, amely egyre valószínűbbé teszi a polgárháborút.

Ezek a tényezők:

  • a mély megosztottság,
  • a többségi lakosság leértékelődése
  • és az intézményekbe vetett bizalom drámai hanyatlása.

„A múltban a politikai viták ténykérdések körül forogtak – ma az identitás és a csoport-hovatartozás határozza meg a gondolkodást”

– elemzi a mai nyugati társadalmakra jellemző szembenállás lényegét a Berliner Zeitungnak adott interjújában.

Példaként Nagy-Britanniát említi: Ott „egy muszlim politikai mozgalom van kialakulóban, amely gyakorlatilag egyetlen kérdéssel foglalkozik, a nemzetközi muszlim érdekekre összpontosít, jelenleg elsősorban Gázára, miközben a brit belpolitika kevés figyelmet kap.”

A többség hanyatlása

Betz szerint több európai országban az őshonos lakosság egy generáción belül kisebbségbe kerül a saját hazájában.

Az Egyesült Királyságban ez várhatóan 2060 körül, más országokban pedig ennél előbb vagy utóbb fog bekövetkezni.

A „leminősítés” alatt azt érti, hogy a korábbi többség nyelve, értékei és politikai prioritásai többé már nem relevánsak.

Fotó: ShutterStock/Djordje Kostic

Tömeges bevándorlás: Az elit projektje

A migrációval kapcsolatban Betz megjegyzi: A tömeges bevándorlás nem a lakosság, hanem az elitek projektje. Nagy-Britanniában soha nem volt olyan választás, amelyen a választók tudatosan a korlátlan migráció mellett döntöttek volna. A hivatalos irányvonal mindig az ellenőrzés és korlátozás volt – a valóságban a csapot teljesen kinyitották.

Betz szerint a bizalom az a kötőanyag, ami minden társadalmat összetart:

„A bizalom egy társadalom társadalmi tőkéje. Évtizedek óta szisztematikusan erodálták – a politikában, a médiában, a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban, sőt még az egyházban és az orvostudományban is. Ma a politikai pártok egy része sok országban csak egyszámjegyű támogatottságot élvez. Csakhogy bizalom nélkül csökken a konfliktusok békés megoldásának képessége. A társadalmak így »társadalmi csődbe« mehetnek – ahogy a vállalatok is pénzügyileg.”

A gazdasági hanyatlás mint gyorsító tényező

Történelmileg a jólét, a jó kormányzás és egy egységes elit akadályozta meg a polgárháborúkat. Betz szerint ez a három pillér veszélyben van Nyugaton: a termelékenység és az innováció évek óta stagnál, a bürokrácia pedig megbénítja az apparátust. Az államháztartással kapcsolatban leszögezi:

„Németország például egykor a költségvetési fegyelem modellje volt, ma rövid idő alatt több százmilliárdtól több billió euróig terjedő hiteleket vesznek fel.”

Az energiával és az iparral kapcsolatban úgy véli,

„A politika tönkreteszi a versenyképességet – Németország már nem támaszkodik az orosz energiaforrásokra, és elveszíti olyan kulcsfontosságú exportpiacait, mint Kína.”

Ehhez jön még a fiatalabb generáció helyzete: „A jövedelem, a lakástulajdonlás, a családalapítás és a nyugdíjtervezés tekintetében rosszabb helyzetben vannak, mint a szüleik, sőt egyes esetekben a várható élettartam is csökken.”

A konfliktus két tengelye, ami legalább három

Betz két fő területen tartja valószínűnek a potenciális erőszakot:

  • Az egyik a „kormányzottak” lázadása az elit ellen, akik az ő kárukra változtatják a szabályokat.
  • A másik a „bennszülöttek kontra újonnan érkezők” – potenciális városi erőszak, etnikai törésvonalak mentén.

Ezeken felül a baloldali forradalmi elképzelések is szítják a szembenállást: A városi infrastruktúra elleni szélsőbalos támadásokat a hatalom megragadásának eszközeként vázolják fel.

Betz szerint hosszú távon „a nemzeti eszme fog érvényesülni, mert a posztnacionalizmus sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem életképes.”

Mekkora a kockázat?

Betz hangsúlyozza: tézisei megalapozott kutatásokon alapulnak. Barbara Walter, Robert Putnam, Monica Duffy Toft nevét említi.

Az a feltételezés, hogy a Nyugat „immunis” a polgárháborúra, tudományosan tarthatatlan. Barbara Walter politológus szerint a strukturális feltételeknek megfelelő országokban a bekövetkezés éves valószínűsége körülbelül 4 százalék. Öt évre extrapolálva körülbelül 18,5 százalék.

Betz ennél pesszimistább, felhívja a figyelmet arra, hogy a polgárháborúk gyakran átterjednek a szomszédos országokra is:

„Ha egy ilyen konfliktus Franciaországban tör ki, nagy a valószínűsége annak, hogy a zavargások átterjednek a szomszédos államokra.”

Ami a valószínűséget illeti, Betz több európai ország esetében akár 60 százalékos ötéves valószínűséget is kiszámol, hozzátéve, hogy a bekövetkezés esélyét növeli, hogy ez idáig nem látni komoly politikai korrekcióra utaló jeleket.

forrás: Berliner Zeitung, Exxpress.at