A szakértők azonban kételkednek abban, hogy a rendszer valóban működik, vagy csupán propagandacélokat szolgál a kínai vezetés részéről. Eközben Peking a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján egyértelműen az Egyesült Államoknak üzent.

Hirdetés

A tervek szerint Kína szeptember 3-án, a második világháború befejezésének 80. évfordulóján rendezi meg katonai parádéját Pekingben, ahol bemutatják az új lézeres légvédelmi rendszert. A Telegraph beszámolója szerint az eseményen Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Maszúd Peszeskján is részt vesz.

A fegyvert már korábban próbákon bemutatták: egy nyolckerekű teherautóra szerelve, zöld ponyvával takarva áll készen a nyilvános debütálásra. Rob Peters, a Heritage Foundation vezető kutatója szerint azonban kérdéses, hogy valódi technológiai áttörésről van-e szó, vagy csak marketingcélokat szolgál a bemutató.

„Érdemes óvatosnak lenni, amikor Kína új fegyvereket mutat be” – figyelmeztetett Peters.

Olcsó, gyors és precíz: a drónok új ellensége

A próbák során a lézerrendszer mellett más új katonai eszközöket is bemutattak, például négy, Ying Ji osztályú hajók ellen bevethető rakétát, amelyek brit és amerikai hadihajók ellen is alkalmazhatók.

Kapcsolódó cikkünk

A kínai fegyverek egyre nagyobb szerepet kapnak nemzetközi konfliktusokban: az ukrajnai háborúban már mindkét fél használt Kínában gyártott drónokat, míg Pakisztán egy kínai J-10-es vadászgéppel és PL-15-ös rakétával lőtte le az indiai légierő egyik gépét – ez volt az első alkalom, hogy a PLA-technológiát nyugati gyártmányú eszközök ellen vetették be.

A drónok gyors elterjedésével a légvédelmi rendszerek fejlesztése kulcskérdéssé vált. A hagyományos, költséges föld-levegő rakétákat felválthatják a lézeres platformok, amelyek előnye a kedvező költség, a gyorsaság, a pontosság és a környezetbarát működés. Egy drón lelövése akár 10 fontból (kb. 4500 forint) megoldható.

Kína a globális katonai egyensúly új szereplője

Ha Kína valóban hatékony lézeres rendszert mutat be, az komoly hatással lehet a globális katonai egyensúlyra. A katonai parádé egyértelmű üzenet a kínai haditechnika fejlődéséről, és növelheti a fegyverexportot, különösen a fejlődő országokban. A nyugati elemzők azonban óvatosságra intenek, szerintük ezek a fejlesztések inkább propagandacélokat szolgálnak.

2019 óta Kína már a hiperszonikus fegyverek fejlesztésében is vezető szerepet tölt be, a DF-17-es rakéták újításai messze megelőzik a világ többi országát, bár Oroszország saját Oresnyik-rakétáit már bevetette Ukrajnában. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság igyekszik behozni a lemaradást.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján, amely vasárnap kezdődött Tiencsinben, Hszi Csin-ping fogadta Vlagyimir Putyint és Narendra Modit, és bilaterális tárgyalásokat folytattak. A kínai elnök hétfőn bejelentette a „globális Dél” prioritására épülő új globális biztonsági és gazdasági rendet, amivel közvetlen üzenetet küldött az Egyesült Államoknak.

A csúcstalálkozó zárónyilatkozata több évtizedes fejlesztési stratégiát fogadott el 2026–2035-re, többek között a multilaterális kereskedelmi rendszer támogatásáról, valamint a második világháború és az ENSZ alapításának 80. évfordulójáról. Hszi Csin-ping bejelentette, hogy Kína új platformokat hoz létre az energia, a zöldipar, a digitális gazdaság, a technológiai innováció, a felsőoktatás és a szakképzés területén. A szeptember 3-i katonai parádéval pedig azt kívánja jelezni, hogy Kína globális vezetőként is számottevő ellenereje lehet az Egyesült Államoknak, miközben a legmodernebb harci eszközöket is bemutatja.