Közös pontok a migrációs válság megítélésében
Sok közös pont van Magyarország és Németország között a migrációs válság megítélésében, de Magyarország elutasítja a kötelező elosztást.
Sok közös pont van Magyarország és Németország között a migrációs válság megítélésében, de Magyarország elutasítja a kötelező elosztást és nem enged abból, hogy a biztonság a legfontosabb – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Berlinben a Phoenix német országos közszolgálati televíziónak.
A miniszter elmondta, hogy közös pont a külső határok védelme, amit az is mutat, hogy Magyarország és Németország is támogatja rendőrökkel a macedón-görög határ védelmét.
Hozzátette: teljes az egyetértés abban, hogy erősíteni kell a nemzetközi fejlesztési politikát. Mint mondta, ezért írt alá Gerd Müller nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős német miniszterrel vízgazdálkodási megállapodást, amely olyan afrikai és közel-keleti országokat érint, ahonnan sok menekült érkezett.
Azonban Magyarország szerint a biztonság ügyét kell az első helyre állítani – tette hozzá Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a terrorveszély növekedése mindenképpen összefüggésben áll azzal, hogy „teljesen ellenőrizetlenül vándoroltak be Európába emberek ezrei és százezrei”.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország elutasítja a szolidaritás fogalmának „szelektív, diszkriminatív” értelmezését, és nem tudja elfogadni azt a nézetet, amely szerint a határok védelme nem a szolidaritás kifejezése.
Magyarország minden rendelkezésre álló eszközzel és hatalmas anyagi ráfordítással védi határát, hogy ne vándoroljanak be tömegek illegálisan, és ezzel Németországot, Ausztriát és a skandináv országokat is védi. Mindazok 90 százaléka, akik illegálisan próbálnak átlépni a magyar határon, valójában Németországba akarnak eljutni – emelte ki a miniszter.
Nem szabad megengedni, hogy a biztonság szempontja háttérbe szoruljon, és soha nem lehet elérni a menekültek kötelező elosztását tartalmazó megállapodást, mert Magyarország ezt elutasítja – mondta Szijjártó Péter az interjúban, amelyből a Phoenix késő esti adásában sugároztak részleteket.
A televízió portáljáról teljes egészében elérhető interjúban a „Stop Soros” törvénytervezettel kapcsolatban kiemelte, hogy számolnia kell a következményekkel annak, aki megsérti a magyar nemzetbiztonsági érdekeket. Számolnia kell a következményekkel azoknak a szervezeteknek is, amelyek támogatják a határok megsértését és az illegális migrációt, vagy megpróbálnak menedékjoghoz juttatni olyan embereknek, akik nem jogosultak menedékre – mondta Szijjártó Péter.
Emmanuel Macron francia államfő európai uniós (EU-) reformterveivel kapcsolatban felidézte Angela Merkel német kancellár intelmét, miszerint minden EU-tagországnak el kell végeznie az államháztartás szerkezetét érintő „házi feladatait”. Hangsúlyozta, hogy Magyarország elvégezte ezeket a feladatokat, de nem támogatja a tagállamok között az adózás területén kibontakozott versenyt az egységesítés révén felszámoló törekvéseket és az államadósság törlesztése iránti felelősség közösségi szintre emelését.
Mint mondta, Magyarország nem tartja felelőtlennek a francia elnök javaslatait, de vannak aggodalmai.
Az Oroszország elleni szankciók ügyéről szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország soha nem bontotta meg az EU egységét, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a történelmi tapasztalataiból adódó pragmatikus álláspontja miatt túlzott oroszbarátsággal vádolják.
Ez a kettős mérce megnyilvánulása – tette hozzá, megjegyezve, hogy a szankciók közepette „a felszín alatt” nagyon szoros kapcsolatok épültek ki német és orosz vállalkozások között.
