Ebbe a kampányba mindent bele kell adni

– Csak úgy röpködnek az ellentmondó adatok, ahány közvélemény-kutató, annyi eredmény született arról, ki vezet a választási versenyben. Ön szerint ki áll jobban valójában, a kormánypártok vagy a Tisza?

– Szerintem fifty-fifty. Kiegyensúlyozott harc dúl a két nagy tábor között. A közvélemény-kutatásokra nehéz alapozni, mert vagy ide, vagy oda húznak, ezért nagyon nehéz megállapítani, hogy éppen mi a pontos eredmény. Az viszont teljesen új helyzet a magyar politikában, hogy komoly kihívója támadt a Fidesznek. Ennek szerintem alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy Magyar Péterbe, ismerjük el, minden gyengesége, gyarlósága, elviselhetetlen modora, agresszivitása, narcisztikussága ellenére több politikai érzék szorult, mint az elődeibe. A másik fontos körülmény, hogy megszűnt Gyurcsány Ferenc jelenléte – nagyon sokszor írtam erről, meg nyilatkoztam is az elmúlt években, hogy amíg Gyurcsány ott van az ellenzéki térfélen, addig mindent ő határoz meg, mindenről ő dönt, minden pártot bekebelez, megeszik reggelire és így tovább. És ami a legfontosabb, az őszödi beszéd bélyege okán lényegében a Fidesz hátradőlhetett és kérhetett egy kávét, mert Gyurcsány Ferenc miatt az embereknek egy nagyon jelentős része nem volt hajlandó baloldali vagy liberális pártra szavazni. Ez a helyzet Magyar Péter feltűnésével egyik pillanatról a másikra egész egyszerűen megváltozott. Ezért most komolyabb, kiélezettebb politikai verseny zajlik.

– Pedig a tét ezúttal sem kicsi, sőt…

– Jól tudjuk, hogy mi a rossz oldala a Magyar Péter jelenségnek. Amit kínál, az Magyarország számára kártékony és nagyon rossz irányba visz. Kezdve a háborús kérdésektől a migráción keresztül az LMBTQ-ügyekig tudjuk, hogy egy globalista liberális irányzatba indulna el ez a párt, és hát tudjuk azt is, hogy a Néppártnak, a tulajdonképpeni uniós mainstream irányzatnak a szándékát valósítaná meg Magyarországon. Tehát hatalomra kerülése az országnak tragédia lenne, és ezért nyilvánvaló, hogy a magyar társadalom egészének érdeke, hogy ez ne történjen meg.

– Mégis indokolatlanul sokan vannak, akik azt mondják, rá fognak szavazni, mert változás kell…

– Helmut Kohl tizenhat évig volt hatalmon, ’82-től ’98-ig. Négyszer nyert választást, ötödik alkalommal elbukott. Tulajdonképpen semmi különösebb okuk nem volt a németeknek mást választani, a gazdaság jól működött, az országban nyugalom uralkodott. Éppen akkoriban voltam Berlinben ösztöndíjas, sokat beszélgettem a helyiekkel erről, azt mondták, Kohlból elegük van, megunták, új arc kell. A demokráciák természetéhez ez is hozzátartozik, még ha nem is működik rosszul a kormány, mint ahogy nálunk a Fidesz esetében sem, mégis tapasztalható egyfajta belefáradás a választók részéről, és ez jelent most komoly kihívást a kormánypártnak. Erősen érződik a választók egy részénél a hangulat, hogy jöjjön valami más, próbáljunk ki valami újat, attól függetlenül, hogy nem tudjuk, mi lesz az. Ezért ha a Fidesz egymás után ötödszörre is nyerni akar, ahhoz most különösen erőteljes, intenzív és nagyon jó kampányt kell folytatnia. Kell egy olyan többlet, ami eddig még nem volt, és apait-anyait bele kell adni ebbe a választásba.

– Ehhez képest elég sokáig nagy volt a csend a konzervatív oldalon. Most viszont, hogy elkezdtek felpörögni a dolgok, már amennyire meg tudom ítélni a környezetemben, azt látom, hogy visszaköltözött annak a lehetősége a közbeszédbe, hogy itt jövőre kormánypárti győzelmet fogunk látni.

– Így van, nagyon sokáig úgy tűnt, hogy mintha Tisza javára kezdene eldőlni ez a választási verseny. Nyáron azonban szerintem is fordulat történt. Felismerte a Fidesz–KDNP, hogy nagy a kihívás, és ennek megfelelően elkezdett újszerű és hatékony módon reagálni. Rájöttek, hogy a megszokott panelek és sablonok már nem működnek, viszont elkezdték erősíteni többek között az online megjelenést. Először a Harcosok Klubjával, majd a digitális polgári körökkel. Ez rendkívül fontos, a Fidesz ebben valóban hátrányban volt az ellenzékkel szemben. Ezen változtatni kellett, ez teljesen egyértelmű, enélkül nem lehet választási győzelmet aratni. Ez tehát az egyik nagyon markáns dolog, ami magával hozta, hogy a nyár igazából a Fideszről szóljon, megspékelve persze a maximum 3 százalékos lakáshitellel, ami más lapra tartozik, de természetesen kellenek nagyon ezek a hangulatjavító és a lakosság helyzetét segítő intézkedések is a választási győzelemhez, és valószínűleg lesznek is még ilyenek a továbbiakban. Tegyük azonban hozzá, bár talán erről mostanában kevesebb szó esik, az online térben való megjelenés mellett az offline világot sem szabad elfelejteni. Tehát megítélésem szerint az ősz arról is fog szólni, hogy az online jelenléttel párhuzamosan az offline térben zajló, vagyis közvetlen kapcsolattartás az emberekkel, a közvetlen beszélgetés, a meghallgatások, a kérdésekre adott őszinte válaszok is hangsúlyosak lesznek. Nagyon helyesen; szerintem a közvetlen jelenlét pontosan ugyanolyan fontos, mint az online. Egyik sem mehet a másik rovására. Föl kellett hozni az internetes tevékenységet, ez rendben van, de mindenféleképpen az offline aktivitásra is nagyon nagy hangsúlyt kell helyezni, és én ebből a szempontból Lázár János személyét rendkívül fontosnak tartom, aki a Lázár-infókkal ezt a fajta direkt kapcsolatépítést hozta vissza, hiszen nagyon sokszor kimegy és beszél, válaszol minden kérdésre. Tehát most lényegében Lázár János testesíti meg ezt a vonalat, és szerintem ez nagyon-nagyon fontos. Annál is inkább, mert amiben Magyar Péter erős, az az országjárás, és jegyezzük meg, hogy egyáltalán nem csinálja rosszul.

– Azért most már a hibák is sorjáznak; ha a tiszások valamit elárulnak a tényleges terveikről, az valahogy ritkán sül el jól, lásd progresszív adórendszer…

– Az jól látszik, hogy Tisza egyszemélyes párt, és Magyar Péteren kívül lényegében nincs benne tehetséges politikus. A holdudvara harmatgyenge. Tarr Zoltán, Kollár Kinga, satöbbi sorban szerepelnek le, ráadásul olyanokat mondanak, amik elriasztják a választópolgárt. A legkevésbé sem tartom kizártnak, hogy a Tisza is arra a sorsra jusson, hogy amint közeledünk a választásokhoz, annyi hibát követ el és annyi félreérthető dolgot mond, vagy annyi elfogadhatatlan javaslattal áll elő – amelyek egyébként naponta változnak –, hogy mindezek önmaguktól is lefelé húzzák Magyar Pétert. Láttunk már ilyet, négy évvel korábban Márki-Zay Péter a választási kampány vége felé, ahogy a szomszédban a háború kitört, nagyobbnál nagyobb baromságokat kezdett beszélni, és ezzel lényegében ledarálta az összefogó baloldali ellenzék esélyeit. Elképzelhető, hogy ez a forgatókönyv megismétlődik, de erre nem lehet alapozni, a pakliban az is benne van, hogy a Tisza már ez év végére összekapja magát.

– A Fidesz tehát nem számolhat azzal, hogy Magyar Péter megteszi azt a szívességet, hogy lenullázza saját magát. Mi most a legfontosabb teendő?

– A következő hónapok egyik legfontosabb feladata a közhangulat átalakítása. Jelenleg érzékelhető egyfajta elégedetlenség az országban, miközben természetesen van egy elégedettebb réteg is. A kihívás nagy, ugyanakkor teljesíthető: a közhangulat irányát igenis meg lehet fordítani. Ehhez azonban nem elegendő a megszokott kampánytempó. Mint mondtam, jóval intenzívebb, határozottabb munkára, új ötletekre és friss megközelítésekre van szükség. Olyan vezető személyiségek tudják kiharcolni ezt a változást, akik képesek megszólítani a társadalom széles rétegeit. Orbán Viktor ebben a tekintetben kulcsfigura, mellette pedig olyan politikusok, mint Lázár János és más tapasztalt szereplők is meghatározó szerepet kaphatnak. A feladat tehát világos: hét hónap alatt meg kell fordítani az elégedetlenség uralta hangulatot, és pozitívabb, bizakodóbb közszellemet kell létrehozni. Ez nagy kihívás, de megfelelő erőfeszítéssel, karizmatikus vezetőkkel és kreatív eszközökkel megvalósítható.