Létezik az AI-pszichózis? – Amikor a mesterséges intelligencia az elmére támad

Tímea és az AI-pszichózis

Tímea TikTok-videóiban részletesen beszámolt pszichiáterével kapcsolatos élményeiről, miközben AI-társával, Henryvel is konzultált. Állítása szerint Henry megerősítette pszichiáteréhez fűződő érzéseit. Tímea azt állította, hogy pszichiátere titokban érzelmeket táplál iránta, még ha ezt soha nem is mondta ki. A pszichiáter állítólag nem utasította el pácienseként, és ez Tímea számára elegendő bizonyíték volt a kölcsönös vonzalomra. A TikTok-videók közvetítése során az AI-val való beszélgetések élőben is láthatóvá váltak a követők számára, akik azonban figyelmeztették őt a lehetséges veszélyekre.

Az AI-pszichózis jelensége

Az AI-pszichózis olyan pszichológiai zavarokat foglal magában, amikor a fejlett, emberihez hasonló chatbotok megerősítik, felerősítik, vagy akár közösen alakítják a felhasználók veszélyes fantáziáit. A jelenség egyre gyakoribb azok körében, akik az AI-val való interakció során úgy érzik, hogy a chatbot jobban „megérti” őket, mint a valódi emberek. A felhasználók könnyen kötődhetnek az AI-hoz, mert az nem ítélkezik, nem veszti el az érdeklődését, és mindig készségesen reagál.

Egyre több ember alakít ki emberi partnerhez hasonló, intim „kapcsolatokat” a chatbotokkal, amelyek mindig egyetértenek és mindig elérhetők, bármely napszakban. Ez különösen problematikus lehet a mentális egészség szempontjából, hiszen az AI megerősítheti a tévképzeteket és a paranoid gondolatokat.

Chatbotok, mint pszichológiai tükör

Sherry Turkle, a Massachusetts Institute of Technology professzora, a chatbotokat tükörként írja le, nem társakként: hízelgők, affirmálóak, de végső soron üresek. A felhasználók gyakran érzik úgy, hogy AI-chatbotjaik jobban megértik őket, és ezért vonzóbbnak találják a velük való beszélgetést. Az intim információk megosztása könnyebben történik chatbotokkal, mint más emberekkel, ami felerősítheti a tévképzeteket.

A Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint a chatbotok válaszkészsége, megértése, megerősítése és gondoskodása gyakran felülmúlja az emberét, sőt, egyes esetekben még a képzett krízisintervenciós szakembereknél is nagyobb együttérzést mutat.

A szakértők véleménye

Ross Jaccobucci, a Wisconsin–Madison Egyetem adjunktusa szerint a chatbotok melegsége, egyetértése és részletező válaszai elmélyíthetik a hamis hiedelmeket. „Ez nem csupán technikai probléma: alapvető ellentmondás van a nyelvi modellek interaktív működése és a sérülékeny felhasználók valós szükségletei között” – magyarázza. A felhasználóknak valóságellenőrzésre, határokra és néha konfrontációra lenne szükségük, amit a chatbotok nem tudnak biztosítani.

Jessica Jackson, a Mental Health America alelnöke rámutat, hogy az AI olyan algoritmus, amely fenntartja a felhasználó elköteleződését, előre jelzi a következő lépést, és bátorítja a felhasználót a további interakcióra. Bár az AI nem helyettesítheti a humán szakemberek által nyújtott ellátást, átmeneti támogatást nyújthat azok számára, akikhez egyébként nehezen jut el a segítség.

Az AI és az agyi működés

MIT-kutatások szerint a túlzott AI-használat kognitív „adósságot” okozhat: a résztvevők agyi aktivitása csökkent a figyelemért, memóriáért és végrehajtó funkciókért felelős hálózatokban. Hosszú távon ez tompíthatja a kreatív és kritikai gondolkodás képességét. Keith Sataka Bay Area-i orvos legalább 25 AI-hoz köthető pszichózissal kezelt beteget említ, akiknél a jelenséget az alvás hiánya, droghasználat és a chatbotok interakciója okozta.

A jövő kihívásai

A szakértők hangsúlyozzák a kutatási infrastruktúra és a monitorozó rendszerek sürgős fejlesztésének szükségességét. Az AI interakciók megfelelő felügyelete elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók ne erősítsék a saját káros tévképzeteiket. A jelenség rámutat, hogy az AI nem csupán technológiai újdonság, hanem valós pszichológiai és társadalmi kockázatot is hordoz, amelyet komolyan kell venni.