Ne vegyen készpénznek mindent, amit az újságban olvas – tanácsolta Dömötör Csaba Hegedűs Lórántnénak.

A DK az európai ügyészséghez való csatlakozást kérte számon a kormányon, az MSZP az igazságszolgáltatás „megbundázásával” vádolta a Fideszt, az LMP a Nemzeti Alaptanterv ügyében sürgetett párbeszédet, a Jobbik pedig az önkormányzati választások előrehozásáról kérdezte a kormányoldalt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Kövér László az ülés elején bejelentette, hogy Simani Silva (örmény) nemzetiségi szószóló lemondott megbízatásáról.

   

DK: a fideszesek azért nem akarnak európai ügyészséget, mert félnek börtöntől

Vadai Ágnes DK-s képviselő azt mondta: bár már 21 uniós ország jelezte csatlakozását az európai ügyészséghez, Magyarország ezt nem akarja megtenni, azért, mert a fideszesek félnek a börtöntől.

Úgy vélte: ha nem Polt Péter legfőbb ügyészségének kellene vádat emelnie az uniós pénzeket érintő korrupciós ügyekben, akkor számos fideszes politikus, oligarcha, rokon és barát lenne rács mögött.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a DK-val ellentétben a kormányoldal nem akarja, hogy Brüsszelből irányítsák a magyar ügyészséget és bíróságot. Hozzátette: az Altus milliárdos brüsszeli megrendelésekkel van „kibélelve”, így amikor a DK-nak a már harmadszor kell a „szomorú ellenzéki kenyeret” ennie itthon, akkor Brüsszelből kapnak megrendelést, hogy brüsszeli érdekeket képviseljenek a magyar parlamentben. „Ezt nem tűrhetjük” – jelentette ki az államtitkár, aki szerint a DK a bevándorlás kérdésében is a magyar szuverenitás és az emberek biztonsága ellen küzd.

       

MSZP: a Fidesz a bírósági eljárások „megbundázására” készül

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a Fidesz korábban végrehajtotta a választási rendszer és a médiaviszonyok megbundázásását, most pedig a magyar igazságszolgáltatási rendszer „megbundázása zajlik”, közvetlen politikai irányítás alá került az ügyészség. Polt Péter, a Fidesz ökle, aki szolgálja a Fidesz politikai hatalmát és védi az ellopott pénzt – jelentette ki. Úgy vélte: közigazgatási bíróság bevezetése a bírósági eljárások „megbundázását” szolgálja, amit nem szabad hagyni. Szerinte azonban ennek a rendszernek is vége lesz egyszer, és akkor jön a jogi és az erkölcsi elszámoltatás.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint Magyarországon az ügyészségi szervezet független, a parlamentnek tartozik beszámolással, a kormánynak semmilyen befolyása nincs az ügyészségre és a bíróságok szervezetére. Lehet, hogy az önök idejében ez máshogyan volt – fordult az MSZP-s politikus felé megjegyezve, hogy Polt Péter a szocialista kormány időszaka alatt is az ügyészségen dolgozott, de akkor nem merült fel, hogy pártkatona lenne.

       

LMP: szakmai párbeszéd kell a Nat-ról

Szabó Szabolcs, LMP-s képviselő arról beszélt, hogy bár Csépe Valéria, a Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos szerint túl sok a tananyag és túl kevés a rendelkezésre álló idő, ezért rugalmasabb tantervre van szükség, Kásler Miklós új emberi erőforrás miniszter szerint jó a Nat, csak az ismeretanyag átadása lehetne gyorsabb. A képviselő szerint a miniszter egy interjúban a hagyományokra épülő oktatás fontosságáról beszélt, míg Csépe Valéria szerint az alapkészségek erősítésére, az idegennyelvi ismeretekre, a digitális alapkészségekre és a művészeti készségekre kell helyezni a hangsúlyt. Szerinte a szakmával kell párbeszédet folytatni a Nat-ról.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások minisztériumának államtitkára jelezte: a köznevelési törvénnyel a kormány az oktatás stabil alapjait hozta létre, de a Nat-ot öt évente felül kell vizsgálni, vagyis igazodni kell a változó igényekhez. Az államtitkár csúsztatással és félinformációk közlésével vádolta Szabó Szabolcsot, aki szerinte figyelmen kívül hagyta, hogy Kásler Miklós nyilatkozatában igenis beszélt a korszerű oktatás fontosságáról. Jelezte: Kásler Miklós 44 éve tanít graduális képzésben, oktat Magyarországon és külföldön is, így bővebb ismeretanyaga van ebben a témában, mint Szabó Szabolcsnak.   

   

Jobbik: fél évvel előrehozzák az önkormányzati választásokat?

Hegedűs Lorántné, jobbikos képviselő egy sajtóhírre hivatkozva arról beszélt, hogy a kormány az alaptörvény nyolcadik módosítására készülhet, fél évvel előrehozza az önkormányzati választásokat, így azt jövőre az európai parlamenti választásokkal együtt tarthatják. Szerinte korábban olyan hírek is voltak, miszerint az 5000 fő alatti települések 2019-ben már sem polgármestert, sem képviselőtestületet nem választhatnának. A Jobbik ezzel szemben a települések megerősítésében látja a jövőt, célja az élhető és éltető vidék megteremtése – hangsúlyozta.

Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt kérte a jobbikos képviselőtől: ne vegyen készpénznek mindent, amit az újságban olvas. Szerinte Hegedűs Lorántné azért beszél álhírekről, hogy elterelje a figyelmet a Jobbik pártszakadásáról, illetve arról, hogy a Jobbik nem akarja a megszavazni a hetedik alaptörvény-módosítást.

A PM az oktatási rendszert bírálta, a KDNP és a Fidesz képviselője pedig az illegális bevándorlásról beszélt hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

PM: folyik az oktatási rendszer „orbanizációja”

Tordai Bence (PM) a tanév végéről szólva azt mondta: nyolc éve folyik az oktatási rendszer „orbanizációja”, az iskolarendszerben bekövetkezett változások Orbán Viktor miniszterelnök „hatalmi mestertervét” szolgálják.

Szerinte a kormánynak másodlagos, hogy a gyermek jól érzi-e magát az iskolában, a fideszes politikát nem az vezérli, hogy fejlődjön a gyermek, hogy az iskola csökkentse a társadalmi egyenlőtlenségeket, hanem csak az, hogy engedelmes alattvalókat neveljenek. A magyar diákok pedig egyre rosszabbul teljesítenek a nemzetközi felmérésekben – hívta fel a figyelmet.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára úgy reagált: neki a PM-ről a privatizáció és a liberalizáció jut eszébe, ezt vallotta ugyanis a párt „szellemi elődje”, az SZDSZ. Több mint 300 helyen zártak be iskolát, 15 ezer tanárt elbocsátottak, és egy teljes havi fizetést elvettek az oktatásban dolgozóktól – bírálta a 2010 előtti kormányt. Kiemelte, hogy ezzel szemben ma 550 milliárd forinttal több van az oktatási költségvetésben, mint nyolc éve.

KDNP: az emberi jogokat helyesen kell értelmezni

Harrach Péter (KDNP) a parlament előtt fekvő, a betelepítést tiltó és az otthon védelmét is tartalmazó alkotmánymódosítási javaslatról beszélt. A bevándorlás ügyében azt mondta: aki bekopog, mert súlyos veszélyben van, azt Magyarország megvédi, akik viszont a jobb élet reményében tömegesen be akarnak jönni, azokat nem engedjük, mert veszélyeztetik az életformát, a szokásokat és a biztonságot. Az országfoglalás joga, amit egyesek „sáskajárásnak” hívnak, nem létezik – hangoztatta.

Az otthonvédelemmel kapcsolatban hangsúlyozta: az otthon több mint egy lakóhely, az otthon biztonságot nyújt, amit az államnak kötelessége megvédeni. A gyülekezési jog és a véleménynyilvánítás szabadsága létező jog, a zaklatás azonban nem, ezért azt meg kell akadályozni – tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára úgy reagált: az ellenzék még mindig képtelen a választók szemébe nézni és állást foglalni Európa jövőjéről, valamint Magyarország megvédéséről a bevándorlási hullámtól. Szavai szerint az ellenzékiek jobban tartanak Soros bosszújától, mint a magyar választók véleményétől, a Fidesz-KDNP-kormány, Soros György „legnagyobb ellenfele” viszont végrehajtja az emberek akaratát. Hozzáfűzte, már Angela Merkel német kancellár is azt mondja, hogy a magyarok Németország határait is védik.

Fidesz: nyílt sisakkal kell harcolni a Soros-hálózat ellen

Kocsis Máté (Fidesz) az illegális bevándorlásról szólva azt mondta: a zűrös hátterű, külföldről támogatott NGO-k tevékenysége azt a célt szolgálja, hogy Európa népességét lecseréljék, kaotikus állapotokat teremtve ezzel, ami törvényszerűen válsághoz vezet, a kontinens tönkretételével pedig az olyan pénzügyi spekulánsok, mint amilyen Soros György is, sok pénzt kereshessenek. „Soros György a pénzét spekulációból és emberek, országok tönkretételéből szerezte (…), vagyona mérhetetlen aljasságra és gátlástalanságra épült” – fogalmazott, hozzátéve: Soros most arra használja a pénzét, hogy Európát migránsokkal árassza el, hogy aztán még több pénzt kereshessen.

Soros Magyarországon is hálózatot tart fenn, amelynek tagjai igyekeznek beavatkozni a kormány működésébe – folytatta Kocsis Máté, aki szerint ez ellen nyílt sisakkal kell harcolni, mert Magyarország nem akar bevándorlóországgá válni, és nem akar a „Soros-terv” végrehajtásán dolgozni, illetve annak áldozata lenni. Soros György vigye el a szennyes pénzét Európából és Magyarországról is! – szólította fel a milliárdost.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a Wiesbadenben történtek jól mutatják, milyen típusú új biztonsági fenyegetéssel állunk szemben. Wiesbadenben megerőszakoltak és meggyilkoltak egy 14 éves lányt, és az elkövető egy olyan bevándorló volt, aki korábban öt erőszakos bűncselekmény ügyében is a hatóságok látókörébe került. Menekültnek állította magát, és miközben nem kapta meg a menekültstátuszt, Németországban maradhatott, és elkövette a bestiális gyilkosságot, majd elhagyta Németországot. Azóta elfogták – közölte, hozzátéve: ez az eset jól illusztrálja, hogy lesz Európa egyre inkább kiszolgáltatva az ilyen bűnözésnek.

Azt is mondta, egyre élénkebb a migráció a nyugat-balkáni útvonalon, de ha hatályba léptetnék a kvótajavaslatot, az Magyarországot is érintené. Eközben például az Amnesty International (AI) kampányt indított azért, hogy a bevándorlókat mindenképpen fogadják be az egyes országok, továbbá sürgetik az áthelyezési programok felpörgetését és a családegyesítések megkönnyítését – mondta, úgy értékelve: az AI követeléslistájában minden ott van „feketén-fehéren”.

A kormány azonban véget vet a „bevándorlásbiznisznek”, ezt szolgálja az alkotmánymódosítási javaslat és a „Stop Soros” előterjesztés, ezeket azonban az ellenzék nem támogatja, szembemenve az ország alapvető biztonsági érdekeivel.

A képviselői mandátumok egyhangú igazolása után letette esküjét hétfőn a parlamentben Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) és Hohn Krisztina (LMP). Megtartotta alakuló ülését az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportja is, majd az interpellációk között az Egyiptomnak szállítandó vasúti kocsikról és az esélyegyenlőségről volt szó.

Képviselői eskütétel

A képviselők egyhangúlag igazolták a Párbeszéd-frakcióban Karácsony Gergely, Zugló polgármesterét váltó Kocsis-Cake Olivio, valamint Hohn Krisztina mandátumát. Utóbbi az LMP frakciójába Gémesi Györgynek, az Új kezdet vezetőjének, gödöllői polgármesternek a helyére ül be. A mandátumigazolás után a két képviselő letette az esküt.

Döntöttek a képviselők több bizottsági tagságról is. Eszerint a kulturális bizottságba Dúró Dóra (független), korábban megüresedett alelnöki helyére Ander Balázs (Jobbik), a mentelmi bizottságba Karácsony Gergely (Párbeszéd) alelnöki helyére Kocsis-Cake Oliviót, a külügyi bizottságba Molnár Gyulát, a mentelmi bizottságba Pintér Tamás (Jobbik) helyett Dúró Dórát (független), a mezőgazdasági bizottságba Gémesi György (LMP) korábban megüresedett  helyére Hohn Krisztinát, a népjóléti bizottságba Ander Balázs helyett Pintér Tamást delegálták 159 igen szavazattal, 1 nem ellenében. 

   

A napirend elfogadása után megtartotta alakuló ülését a parlamentek világszervezetének, az Interparlamentáris Uniónak (IPU) a magyar nemzeti csoportja. Elnöknek Balla Mihályt (Fidesz) választották 162 szavazattal, egyhangúlag a képviselők, akik ezt követően döntöttek az IPU elnökségéről is.

Interpellációk

Jobbik az Egyiptomnak szállítandó vasúti kocsikról

Gyöngyösi Márton arról beszélt, hogy amikor a kormány néhány éve „elegánsan lenyúlta” a Jobbik keleti nyitásra vonatkozó elképzeléseit, bizakodással várták az eredményeket. Hamar kiderült, ez csak a mérsékelt diktatúrák hatalomgyakorlási módszereinek és korrupciós rendszereinek átvételére való nyitottságot jelentette. A magyar Ganz egyiptomi tendere jelenthetett volna kivételt, de a kormány a fejlesztést megtorpedózta és orosz kézre játszotta át. Mi van annak hátterében, hogy a kormány cserbenhagyta a magyar cég dolgozóit, s a projektet orosz kézre játszotta át?

Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára szerint a Jobbik reménytelen helyzete egyenesen arányos retorikájának durváságával. A keleti nyitás egy több mint 6 éve indult, sikeres orientációja a kormányzatnak. Úgy látta: az eredmények alapján volt értelme azt elindítani. Valóban formálódik egy komoly üzlet: az egyiptomi vasúti részvénytársaság mintegy 1400 új vasúti kocsit rendelne. Az viszont a képviselő félretájékoztatása, hogy a projekt veszélyben volna. A volumene sem felel meg az elmondottaknak, az ugyanis már jóval nagyobb, mint arról kezdetben szó volt – jelezte, hozzátéve: a vetélytársak közül a siker érdekében az oroszokkal való együttműködés mellett döntöttek.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 115 igen, 37 nem és 2 tartózkodással elfogadta.

MSZP az esélyegyenlőségről

Gurmai Zita azt kérdezte, miért nem biztosítja a kormány a valódi esélyegyenlőséget, az egyenlő béreket. Mint mondta, a nők és férfiak közötti egyenlőség az uniós alapjog egyik alapelve. Szerinte nem csak az uniós jog, hanem számos nemzetközi egyezmény is kiemelten kezeli ezt a kérdést.

A magyar alaptörvény ugyanakkor nem tartalmazza az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményét – jegyezte meg. Azt kérdezte: támogatja-e a kormány az általa benyújtott országgyűlési határozatot.

Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkár közölte: 2016 augusztusában és novemberében az említett országgyűlési határozatot képviselőtársai már benyújtották. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint nagyon fontos kérdésről van szó, és elkötelezettek a nők jogainak érvényesítése érdekében, mindent megtesznek a férfiak és nők közötti bérkülönbségek megszüntetése érdekében. Ugyanakkor nem sajátos magyar jelenségről van szó, 28 tagállam közül nálunk az átlag alatti az eltérés – jegyezte meg az államtitkár, aki kitért arra is: a női foglalkoztatottak száma 2010 óta 280 ezerrel nőtt.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament a választ 120 igen, 35 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta.

DK: miért a magyarokkal fizettetik meg az uniós büntetést?

Varju László (DK) arra kérdezett rá, miért a magyar adófizetőknek kell megfizetniük az uniós büntetést azután, hogy az Európai Bizottság egy vizsgálat eredményeként 150 milliárd forintnyi forrás visszaadására kötelezte az országot?

Kijelentette: a kormányoldal szerinte ellopta a támogatásokat, ezzel „szennyes pénzt csinált az unió pénzéből”.  Elhibázottnak nevezte a közbeszerzési rendszert és korruptnak az azt működtető kormányzatot.

Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy felelt: megszokott, hogy egyes politikusok folyamatosan áskálódnak a kormány ellen, mert nem veszik jó néven, hogy valaki megakadályozza „önsorsrontó tervüket a migrációval kapcsolatban”. Méltatlannak nevezte, hogy olyan párttal kell vitázni a Házban, amelynek európai képviselője évek óta aláássa az ország tekintélyét Brüsszelben.

Szerinte szándékosan keltenek zavart az uniós forrásokkal kapcsolatban, keverve a közbeszerzést a pályázati eljárással. „A DK romboló, kirekesztő és a magyar embereket egymás ellen fordítani vágyó politikából nem kérünk” – fogalmazott -, a választóknak is ez volt a világos döntése.     

Varju László nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 117 igen szavazattal, 37 ellenvoks és 3 tartózkodás mellett.

A baranyai esetleges atomhulladék-temetőről, az inflációról, a gazdasági növekedésről, valamint a felsőoktatási bérekről is szó volt az Országgyűlés hétfői ülésén, az interpellációk sorában.

LMP: mikor kérdezik meg az embereket a bodai atomtemetőről?

Keresztes László Lóránt (LMP) arra várt választ, mikor kérdezik meg az embereket a bodai atomtemetőről? Emlékeztetett Orbán Viktor korábbi ígéretére, miszerint az emberek megkérdezése nélkül nem döntenek arról. A projektre már milliárdokat költöttek – mutatott rá. Ki vállalja a felelősséget az eddig elköltött forrásokért? Arra szólította fel a kormányzatot: készítsen hatásvizsgálatokat a legalkalmasabb helyszínről.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy felelt: folyik a helyszín kiválasztásának folyamata, végeznek kutatást azzal a céllal, hogy meghatározzák, melyik a legkisebb térrész, amelynél komolyabb kutatást kell végezni.  Ha azok alátámasztják, hogy a bodai helyszín alkalmas lehet, ott egy föld alatti laboratóriumot kell létrehozni a további vizsgálatokra.

Az atomtörvényben lévő tájékoztatási kötelezettség nem sérül, informálódnak a térségben a helyiek véleményéről – tette hozzá, hangsúlyozva: elsődleges szempont a biztonság lesz, nem a gazdasági érv.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen: 116 igen szavazattal, 34 nem 2 tartózkodás mellett.

Párbeszéd: kárpótolják-e az infláció veszteseit?

Burány Sándor (Párbeszéd) az üzemanyag emelkedő árára hívta fel a figyelmet, amelynek hatása más termékek árába is begyűrűzik, jelentős az élelmiszerek inflációja. Rámutatott a forint gyengülésének következményeire is, és kifogásolta, hogy sem a családi pótlék, sem a gyes, sem a nyugdíjminimum nem emelkedett 2010 óta, „mintha nem is létezne infláció”.

Azt kérdezte: kárpótolják-e azokat, akiket mindezek miatt veszteség ér?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára kijelentette: az üzemanyag már olcsóbb, mint májusban, és szerinte annak ára nem hat ki azon társadalmi csoportra, amelyekről a képviselő beszélt. Közölte: többek között a fuvarozókra sincs hatással az áremelkedés.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a családi adókedvezmény mértéke nem bagatellizálható el -, azt több mint 1 millió család kapja. A legszegényebbek sem maradnak ki a juttatásokból, ingyenétkezést, ingyenes tankönyvet kapnak. Szerinte a közszférában dolgozók sem kérnek védelmet, életpályájuk bevezetésével növekedett a jövedelmük, ahogy a külföldre utazók sem szorulnak Burány Sándor védelmére.

Burány Sándor nem fogadta el a választ. A Ház azonban megszavazta azt, 117 igen vokssal, 34 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett.

Fidesz: minek köszönhető a jó gazdasági teljesítmény?

Bánki Erik (Fidesz) a jelentős gazdasági növekedésre mutatott rá, amely tavaly is meghaladta a 4 százalékot, 2018 első negyedévében pedig 4,4 százalékos volt. Kifogásolta, hogy ennek ellenére most is vannak hitetlenkedő baloldali sztárközgazdászok, akik szerint ez hosszútávon nem fenntartható. Azt nem mondják, hogy a lemaradás a szocialista kormányoknak köszönhető – tette hozzá.

Kijelentette: az a gazdasági növekedés jó, ami nem borítja fel a pénzügyi egyensúlyt. Olyan sikereket értünk el az elmúlt 8 évben, amelyek európai szinten is kiemelkedőek, hajtóereje nemcsak az export, hanem a „belső motorok fűtőképessége”. Minek köszönhető a jó teljesítmény? – tette fel a kérdést.

Tállai András szerint az eredmények visszaigazolják a kormányzati erőfeszítéseket, amelyek közül kiemelkedik a hatéves bérmegállapodás,az ugyanis jelentősen növeli versenyképességünket, növelve a kiszámíthatóságot. Már tavaly jelentős jövedelemkiáramlás történt, ez a fogyasztásra is jelentős hatással volt – mutatott rá.

Olyan gazdasági környezet is szükséges, ahol minden befektető megtalálja a számítását – hangsúlyozta, fontosnak nevezte az adók és a munka terheinek csökkentését. Elmondta: cél, hogy a szociális hozzájárulási adó 2022-re 11,5 százalékos legyen a korábbi 27 százalékból.

A választ a képviselő elfogadta.

Jobbik: alacsonyak a felsőoktatásban dolgozók bérei

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy a felsőoktatási szakemberek bérviszonyai egyes „banánköztársaságok szintjén mozognak”. A doktoranduszhallgatók fizetése gyakran magasabb, mint az oktatóiké, illetve az egyetemi tanársegédek illetménye megalázóan kevés a közoktatásban dolgozókhoz képest – fogalmazott.

A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt hangsúlyozta, hogy idén összességében több mint kétezer milliárd forintot fordítanak oktatásra. A felsőoktatásban 2010 óta 38 százalékos a növekedés, ebben az évben 247 milliárd forintot költenek az ágazatra – közölte.

Az egyetemi tanárok illetményminimuma 554 ezer 400 forintra emelkedett, miközben a pályakezdő oktatók esetében még inkább érezhető a növekedés – hangsúlyozta.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont megtette ezt 118 igennel, 32 nem és egy tartózkodás ellenében.

KDNP: milyen feltételekkel vállalhatnak munkát a diákok?

Juhász Hajnalka (KDNP) arról érdeklődött, hogy milyen feltételekkel vállalhatnak munkát a nyári szünidőben a diákok és ezt hogyan támogatja a kormány. Kiemelte, hogy az egyes szakmákban a munkaerőhiányt is lehet így orvosolni. Hozzátette, hogy sok diák annál a cégnél helyezkedik el később, ahol a nyári munkáját végezte.

Tállai András államtitkár válaszként arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás során rögzíteni kell a diákok feladatait és az azokhoz kapcsolódó díjakat. A fiatal munkavállalókat speciális törvényi garanciák is védik – mondta.

A kormány 2018-ban hárommilliárd forintos támogatási összeggel hirdetett nyári diákmunkaprogramot – emelte ki.

Azonnali kérdésekkel folytatódott a parlament hétfői ülésének napirendje. A képviselők lakhatásról, a MÁV-ról, és nemzetbiztonsági kérdésekről is kérdezték az államtitkárokat.

Jobbik: mit tesz a kormány az alacsonyabb albérletárakért?

Farkas Gergely, a Jobbik képviselője az azonnali kérdések sorában elsőként azt kérdezte az illetékes minisztérium államtitkárától, hogy mit tesznek azért, hogy csökkenjenek az albérletárak. Mint kifejtette: árrobbanás történt az elmúlt években, egyes városokban másfélszeresére, Budapesten a duplájára nőttek az árak, jelenleg átlagosan 130-140 ezer forintot kell fizetni havonta egy albérletért. Szerinte ez a fiatalokat is nagyon súlyosan érinti, mivel sok fiatal kénytelen albérletbe menni, mert kollégiumba nem veszik fel őket.

A fiatalok közül sokan a hitelfelvételbe nem mernek belevágni egy új lakás vásárlásához, ezért ők is albérletbe mennének, ha a fizetésük megengedhetné ezt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára erre válaszul közölte: a lakáspiacot a kereslet és a kínálat befolyásolja, a kormánynak közvetlen ráhatása erre nincs, de intézkedéseket tehet a hatás csökkentése érdekében. Ezért törölték el az egészségügyi hozzájárulást lakás bérbeadás esetén, és tették lehetővé a társasági adóból való levonást munkásszállás kialakítására és 5 milliárd forintos pályázatot írtak ki munkásszállások építésére.

Válaszában Farkas Gergely azt mondta: ezek az intézkedések nem használtak, a kínálatot kellene növelni bérlakás-építési programmal, vagy akár Berlinhez hasonlóan felső plafont is szabni lehetne a bérleti díjaknak.

Tállai András viszonválaszában azt mondta, kollégium fenntartására 3, lakhatási támogatásra pedig 3,8 milliárd forintot különítettek el, és figyelnek a kollégiumi férőhelyek bővítésére is.

   

MSZP: hogyan fordulhat elő, hogy a nyílt pályán leáll a vonat?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) felszólalásában azt a hírt idézte, amely szerint a Budapestről Nyíregyházára tartó Dália IC mozdonyvezetőjének lejárt a munkaideje, ezért Füzesabonynál megállt és várnia kellett a váltótársára. Mint mondta, a beruházásoktól a vasút minősége nem lett jobb, az utasok fogadták el, hogy a rendszer ilyen. Azt kérdezte, hogyan fordulhat elő a XXI. században, hogy a nyílt pályán leáll egy vonat, mert nincs ott a váltótárs?

Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára válaszában kifejtette: a felsővezeték leszakadása miatt késett a vonat, ezért nem tudta a mozdonyvezető végigvinni a szerelvényt, 10 órás munkaideje időközben lejárt. Ezt jelentette, majd 22 perc állás után megérkezett a váltótársa. Hozzátette: mindenki a szabályoknak megfelelően járt el.

Bangóné Borbély Ildikó válasza szerint nem „bombasztikus hír”, hogy leszakad a felsővezeték, a baj, hogy nagy a munkaerőhiány a MÁV-nál és lehetetlenek a munkakörülmények és semmit nem tesznek azért, hogy ebben előre lépjenek.

Fónagy János viszonválaszában azt mondta, tavaly 3 éves bérmegállapodást értek el a vasútnál, 30 százalékkal nőttek a bérek, a MÁV késési mutatója pedig csökken, de nem tökéletes.

DK: felbontják-e a szerződést a Kaspersky Labbal?

Vadai Ágnes, a DK képviselője azzal kezdte felszólalását, hogy azt egy olyan, a képviselőknek adott laptopon írta meg, amelyen az orosz Kaspersky Lab vírusirtója van. Emlékezetett, hogy az Egyesült Államok és Izrael is Oroszországnak való kémkedéssel vádolta meg a céget, az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma meg is tiltotta ezen vírusirtók használatát. Azt kérdezte, meddig lesznek még a képviselők és állami szervek „bekötve a Kremlbe”?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kibertér védelme érdekében a tárolt adatok sértetlensége első számú prioritás, ezt csak úgy lehet elérni, ha több vírusirtót egyszerre használnak. Ennek eredménye, hogy több behatolási kísérlet ellenére nem tudták feltörni a magyar rendszereket, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet nem regisztrált adatvesztést.

Vadai Ágnes azt mondta, az lett volna a korrekt válasz, hogy felbontják a szerződést a Kaspersky Labbal, de ezt „Putyin nem engedi”.

Kontrát Károly viszonválasza szerint nem ők, hanem a baloldal engedte be az oroszokat a belbiztonsági szolgálatokhoz, a Fidesz bezárta az ajtót.

LMP: hogyan lehet Zaid Naffa még ma is tiszteletbeli konzul Magyarországon?

Demeter Márta (LMP) azt a kérdést tette fel, hogyan lehet Zaid Naffa még ma is Jordánia tiszteletbeli konzulja Magyarországon. Azt közölte: Zaid Naffa megbukott a Terrorelhárítási Központ (TEK) átvilágításán, amely egy terrorszempontú kockázatelemezés volt. Szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc arab üzletemberéről van szó, akit a kormány bármikor nemkívánatos személlyé nyilváníthatna.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a tiszteletbeli konzul tevékenységével kapcsolatban az illetékes intézmények a mai napig nem jeleztek kockázatot, ezért a külügyi tárca nem tervez lépést a kérdésben.

Párbeszéd: a Fidesz szétlopja az uniós pénzeket

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal szerint „a Fidesz és vidéke szétlopja az uniós pénzeket”, legutóbb pedig az Európai Bizottság is bírálta az uniós támogatású projektek közbeszerzési ellenőrzését. Szavai szerint minden magyar állampolgár 10-15 ezer forint büntetést fizet ezért a „lopásért”.

Cseresnyés Péter, az innovációért és technológiáért felelős tárca államtitkára azt válaszolta: Tordai Bence egy olyan európai bizottsági jelentéstervezetet idézett, amelyben a vizsgálat még folyamatban van. Egyúttal visszautasította a képviselő sugalmazásait.