Lassan öl, mégis naponta iszod
Mérgező vegyi anyagok a magyar csapvízben is?
Egy friss tudományos vizsgálat szerint az ivóvízben megtalálható PFAS-vegyületek – közismertebb nevükön „örök vegyszerek” – akár harminchárom százalékkal is megnövelhetik bizonyos daganatos megbetegedések előfordulásának kockázatát.
Mit takar az „örök vegyszer” kifejezés?
A PFAS (per- és polifluor-alkil anyagok) olyan mesterségesen előállított vegyületek, amelyek rendkívüli kémiai ellenálló képességük miatt nem bomlanak le természetes módon sem a környezetben, sem az emberi szervezetben. Ezek az anyagok hosszú évtizedekig megmaradhatnak a vízben, a talajban és az élő szövetekben is.
Eredetileg víz-, hő- és zsírlepergető tulajdonságaik miatt alkalmazták őket széles körben: jelen voltak például tapadásmentes serpenyőkben, gyorséttermi csomagolóanyagokban, szőnyegekben és tűzoltó habokban is.
Riasztó eredmények az amerikai kutatásból
A kutatók elemzése alapján azokban a közösségekben, ahol a lakosság hosszabb távon PFAS-szennyezésnek volt kitéve, harminchárom százalékkal magasabb volt a rákos megbetegedések előfordulása.
Kiemelkedően magas volt a kockázat a máj- és vesedaganatok, valamint az endokrin rendszert érintő daganattípusok esetében. A tanulmány azt is kimutatta, hogy már alacsony koncentráció mellett is komoly egészségügyi kockázatok jelentkezhetnek hosszú távon.
Hogyan jutnak ezek az anyagok a csapvízbe?
A PFAS-vegyületek több forrásból is a környezetbe kerülhetnek: ipari tevékenységek, hulladéklerakók, régi bevonatok, valamint tűzoltáshoz használt habok révén szivárognak a talajba, majd onnan a felszín alatti vizekbe. Egyes országokban a csapvíz jelentős része érintett lehet, és Magyarországon is indokolt a fokozott ellenőrzés.
Milyen hatással vannak a szervezetre?
A PFAS-anyagok az alábbi módokon befolyásolhatják az egészséget:
- Felhalmozódnak a véráramban, a májban és más szervekben
- Megzavarják a hormonális egyensúlyt
- Gyengíthetik az immunrendszer működését
- Elősegíthetik a rákos elváltozások kialakulását
A WHO korábban már figyelmeztetett arra, hogy ezen vegyületek esetében nem létezik biztonságos szint – minden kimutatható mennyiség potenciális veszélyt jelenthet.
Mit lehet tenni?
Szűrés: Háztartási víztisztító rendszerek – például aktív szén vagy fordított ozmózis alapú szűrők – hatékonyan képesek csökkenteni a PFAS-szinteket.
Jogszabályi korlátozás: Egyes országokban már szigorú szabályokat vezettek be ezeknek az anyagoknak a használatára vagy teljes betiltására.
Innováció: Folyamatosan zajlanak a kutatások olyan technológiák fejlesztésére, amelyek hatékonyan képesek megtisztítani a szennyezett vizeket.
Miért kell most komolyan venni ezt a problémát?
A kutatás rámutat: az ivóvíz minősége közvetlen hatással van a lakosság egészségi állapotára. A PFAS-vegyületek elleni fellépés nemcsak környezetvédelmi, hanem sürgető népegészségügyi feladat is.
A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek: ha nem történnek átfogó szabályozási intézkedések, akkor a következő évtizedekben az ezzel összefüggő rákos megbetegedések száma tovább emelkedhet.
