Forrás: Wikipedia

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmárnémeti szervezete kezelésében álló Túr folyó menti magyarországi és erdélyi területek fejlesztése 1,3 millió ezer euró értékben valósul meg 2025 tavasza és 2027 ősze között.

Hirdetés

Az erdélyi Vámfalu határán eredő folyó a magyar–ukrán–román hármashatárnál, az ország legkeletebben fekvő lakott területén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Garbolc térségében lép hazánk földjére, majd szakadatlan csipkés kanyargással kalandozva Nagyarnál fogadja be egyik ágát a Tisza. A csaknem száz kilométer hosszú folyónak nagyjából az egyharmada esik hazánk területére.

Ez a vadregényes vidék ihlette 1847-ben Petőfi Sándornak A Tisza című versét, amelyben így ír a Tisza és a Túr eggyé olvadásának romantikus helyszínéről:

Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.

Kapcsolódó cikkünk

Mámorító szépség

A Tisza egyik bal oldali mellékfolyója, a tiszta vizű Túr és környezete még őrzi a természet érintetlenségét.

A Magyarország és Románia területén – a Túr folyó alsó szakasza mentén – található természetvédelmi oltalom alatt álló övezeteket kezelő szervezetek célja az élőhelyek és a fajok állapotának monitorozása, illetve kölcsönös védelme.

Az együttműködés kiterjed mások mellett a vizes élőhelyek védelmére, mesterséges denevér-, és madárodúk kihelyezésére, illetve legelők fásítására, hogy azok új élőhelyeket biztosítsanak a különböző fajok részére.

Az ökológiai helyreállítási tevékenységek élő tananyagként is szolgálnak, mind a természetvédelmi szakemberek, mind a helyi közösségek, köztük a földtulajdonosok, az erdőgazdálkodók és az oktatási intézmények diákjai számára, akik közvetlenül is megfigyelhetik a bekövetkező változásokat.

A program további kiemelt küldetése, hogy a Túr mentén élő közösségek tagjai felismerjék és megértsék a védett területek megóvásának szükségességét. Mindazt a mámorító szépséget, amelyet a reformkor költője a már korábban idézett versében ekképpen foglalt szavakba:

Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.