Százszázalékos vám az EU-ban?!

Donald Trump egy nemrég Washingtonban zajló telefonkonferencián tette világossá követelését, amelyen magas rangú amerikai és uniós tisztviselők vettek részt. A megbeszélés fő témája az volt, hogyan növelhetik az ukrajnai konfliktus Oroszországra gyakorolt gazdasági költségeit.

Egy amerikai tisztviselő szerint Washington „kész a lépésre, készen áll a mostani lépésre, de csak akkor fogjuk megtenni, ha európai partnereink is csatlakoznak hozzánk”.

Trump álláspontját így idézte a forrás: „Az elnök ma reggel érkezett, és véleménye szerint a legkézenfekvőbb megoldás az, hogy mindannyian drámai vámokat vezetünk be, és addig tartjuk fenn azokat, amíg a kínaiak bele nem egyeznek abba, hogy abbahagyják az olajvásárlást.” Egy másik tisztviselő hozzátette, hogy az USA készen áll arra, hogy „tükrözze” a Brüsszel által Pekingre és Újdelhire kivetett vámokat.

Az EU mérlegeli a lehetséges szankciókat

Az uniós tisztviselők már elkezdték megvitatni a Kína Oroszországból történő energiaimportja elleni lehetséges másodlagos szankciókat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a tárgyalások még korai szakaszban vannak, és nagyban függenek az Egyesült Államok támogatásától.

Új-Delhi ellenáll a nyomásnak

Új-Delhi nem fogadta el a külső követeléseket, hogy csökkentse függőségét az orosz nyersolajtól. A múlt hónapban Trump már 50%-ra emelte az indiai árukra kivetett vámokat, hivatkozva az ország Moszkvával fennálló energiaügyi kapcsolataira.

Indiai pénzügyminiszter, Nirmala Sitharaman szerint a lépés „tisztességtelennek, indokolatlannak és ésszerűtlennek” minősül, kiemelve, hogy Új-Delhi olajpolitikáját a hazai gazdasági szükségletek vezérlik.

Peking is ellenáll

Kína szintén elutasította a nyugati nyomást energia-beszerzései kapcsán, és ragaszkodott hozzá, hogy nemzeti érdekei szerint biztosítja energiaellátását. A kínai tisztviselők figyelmeztettek, hogy „a vámháborúkban nincsenek győztesek”.

Oroszország szerepe

Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása óta Oroszország Kína és India legnagyobb olajszállítójává vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök óva intette a Nyugatot attól, hogy „gyarmati stílusú hangnemet” használjon Peking és Új-Delhi felé. A múlt héten kiemelte, hogy a szankciók célja a két ország gazdasági felemelkedésének lassítása.

Putyin így fogalmazott: „Az olyan országok, mint India – közel 1,5 milliárd lakossal – és Kína – 1,3 milliárd lakossal – hatalmas gazdasággal rendelkeznek, és saját belpolitikai törvényeik szerint élnek. Ilyen hangnemben beszélni ilyen partnerekkel elfogadhatatlan.”