2001. szeptember 11-én reggel 19 al-Kaida terrorista eltérített négy kereskedelmi utasszállító repülőgépet az Egyesült Államokban. Két repülőgép a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódott, mindkét torony összeomlott. Egy harmadik gép a Pentagonnak csapódott, Washington DC közelében. A negyedik repülőgép Pennsylvania vidéki részén zuhant le, miután a legénység és az utasok megtámadták a fedélzeten tartózkodó terroristákat, megakadályozva, hogy eltaláljon egy másik célpontot, amelyről úgy vélik, hogy a Fehér Ház. A támadások közel 3000 ember életét követelték, és világszerte továbbiakat érintettek.

Hirdetés

Szeptember 20-án George W. Bush amerikai elnök „háborút hirdetett a terrorizmus ellen”, kijelentve, hogy a terrorizmus legyőzése most a világ harca. Bár az Egyesült Államok korábban is átélt már terrortámadásokat, egyik sem volt ilyen mértékű vagy jelentős. 

A 2001. szeptember 11-i események megrázták a világot, és formálták a jövő generációját.

Alig egy hónappal később, 2001. október 7-én megkezdődött Afganisztán inváziója. Amerikai, brit és afgán Egyesült Front (Északi Szövetség) erőit vezényelték be az al-Kaida megsemmisítésére és a tálib rezsim eltávolítására, amely a terrorista csoportnak Afganisztánban menedéket adott. A tálib rezsim 2001 novemberében bukott meg. Egy decemberi nemzetközi konferenciát követően új átmeneti afgán kormány alakult.

Létrehoztak egy ENSZ-mandátummal rendelkező többnemzetiségű haderőt, a Nemzetközi Biztonsági Segítségnyújtó Erőket (ISAF), hogy segítsék Kabul biztonságának megteremtését és az új kormányzat támogatását.

Az ISAF kezdeti feladata Kabul biztonságának garantálása volt, majd miután a NATO 2003-ban átvette a parancsnokságot, az ISAF szélesebb körben telepedett le Afganisztán-szerte. A csapatok 2014-ig egyre inkább részt vettek az intenzív harci műveletekben a tálib felkelés ellen.

A 2001. szeptember 11-i események szélesebb körű hatása azt jelentette, hogy a nemzetközi terrorizmus érzékelt fenyegetése uralta a kormányokat és külpolitikájukat. 

Két évvel a támadások után döntés született Irak inváziójáról. A Bush-kormányzat azt állította, hogy Irak uralkodója, Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereket (WMD) fejleszt, amelyek veszélyeztetik a világ békéjét. Miután Szaddámot sikeresen eltávolították a hatalomból, az Egyesült Államok vezette koalíció magára vállalta az ország újjáépítésének felelősségét. Szerepüket azóta a háborús indoklásaikkal együtt szoros vizsgálat alá vették.

Örökség

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás az Egyesült Államok szárazföldjének szívében történt, egy olyan esemény, amelyet az amerikaiak korábban soha nem éltek át ilyen közvetlenül. Ugyanakkor katasztrofális hosszú távú következményekkel is járt világszerte. Több mint 90 ország vesztette el állampolgárait a támadásokban, köztük 67 brit állampolgárt – emlékeztetett az IMW.

A 2001. szeptember 11-i események közvetlenül az afganisztáni háborúhoz, az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborújának kihirdetéséhez, majd később Irak inváziójához vezettek. 

Mindkét országot a mai napig konfliktusok sújtják. A támadások hatásai közelebb is érezhetők voltak, mivel számos kormány, köztük az Egyesült Királyság is, új terrorizmusellenes jogszabályokat kezdett bevezetni a nemzetközi terrorizmus által jelentett fenyegetés leküzdésére. Ez egy történelmi nap volt, amely megváltoztatta a világot, és öröksége a mai napig összetett és folyamatos.

Előző elnöksége alatt Donald Trump amerikai elnök a védelmi minisztériumnál, a Pentagonnál koszorúzott és mondott beszédet.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.