Nagy Márton a SmartMan 2025 konferencián kifejtette, hogy a munka termelékenységének nemzetközi összevetése alapján van még tér a fejlesztések előtt belföldön, és bár a hozzáadott érték bérköltségekhez viszonya aránya alapján Magyarország az EU átlaga felett áll, a munkaerőköltségek még mindig viszonylag alacsonyak. A befektetőknek ez vonzó szempont, másfelől viszont a munkaadók a következő években emiatt erőteljes béremelési igényekkel fognak szembesülni, ezzel pedig csak akkor tarthatnak lépést, ha korszerű alkalmazásokat vezetnek be – hangsúlyozta.

Kétségtelen, hogy hatékonyságjavulással jobb pénzügyi eredményeket lehet elérni, de fordítva is igaz lehet, mert az átgondolt, ütemezett béremelések javíthatják a hatékonyságot – mondta a tárcavezető. Hozzátette, hogy azért is sürgeti a magyar vállalkozások termelékenységi mutatóinak javítását, mert számolniuk kell a külföldi versenytársak térnyerésével, ha nem tartják a lépést a hatékonysági nyomással.

Nagy Márton szerint ebben az államnak is van felelőssége, hiszen képes az innovációk térnyerését jogszabályokkal, anyagi ösztönzőkkel és a kockázatok átvállalásával ösztönözni. Az adócsökkentések sem csak a munkavállalóknak kedveztek, hiszen 2010 óta 28 százalékról 13 százalékra csökkentek a munkáltatói járulékok, amit 2026-ban további 1 százalékpontos csökkenés követhet. Hozzátette: a kormány mindent megtesz azért, hogy az érintettek megállapodjanak a jövő évi 13 százalékos béremelésről, de ebben minden félnek egyet kell értenie.

Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a technológiai folyamatok felgyorsulása indokolta a mesterséges intelligencia stratégia (MI-stratégia) átalakítását is. Magyarország ezt az elsők között készítette el Európában, és a kormány azóta is komoly lehetőségnek tekinti a mesterséges intelligencia használatát – mondta. Hozzátette: a magyar MI 2.0 véglegesítése mellett megkezdődött a továbblépéshez szükséges tudástranszferek, a finanszírozási, jogi és intézményi háttér megteremtése, az adat- és számítási infrastruktúra megalapozása, a Magyarország rendelkezésére álló adatstruktúra felmérése.

A kormánybiztos fontosnak nevezte az együttműködést a külföldi partnerekkel, a Kárpát-medence sajátos adottságai és a közös kihívások miatt szerinte elsősorban a szomszédos országokkal kell összefogni. Magyarország hozzájárulhat a nemzetközi fejlődéshez is, de ebben a nagyobb államoké a vezető szerep, belföldön ezért elsősorban az itt élők jólétére, a magyar gazdaság, oktatás és tudomány fejlődésére kell összpontosítani. Az MI felhasználásához a feltételek, vagyis az adat, a számítási teljesítmény, a jogi és pénzügyi környezet adott, de szükség lesz a fejlesztői kezdeményezések, vállalkozások alapításának állami támogatására is. Palkovics László szerint a fejlődéshez szükséges széles körű ökoszisztéma létre fog jönni Magyarországon, és megjegyezte, hogy „remélhetőleg sikerülni fog” egy MI-hez kapcsolódó magyar Nobel-díj is.

Közölte egyúttal, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet alapján megalakuló MI Tanács piacfelügyeleti és tudományos szerepköröket kap majd, létrejön továbbá egy bejelentő-akkreditációs hatóság, valamint az MI-tartalommal rendelkező termékek vizsgálatára alkalmas bel- és kültéri tesztintézmények. Az MI-vel foglalkozó vállalatok állami forrásból 75 milliárd forint, várhatóan magánfinanszírozással is kiegészülő tőkekihelyezésre számíthatnak. Ebből első elemként a korai fázisú vállalkozások projektenként 200 millió forint támogatásért jelentkezhetnek, a deep-tech tőkealapból projektenként 200 millió és 2 milliárd forint közötti támogatásra lehet majd pályázni. A nagy adatközpontok működtetésére alkalmas infrastruktúra fejlesztésének lehetőségeit a kormány vizsgálja, a feltételek megteremtésének lehetőségéről kormányelőterjesztés készül, az ehhez szükséges szuperszámítógépes és energetikai adottágok Magyarország rendelkezésére fognak állni – tette hozzá Palkovics László.

Hirdetés
Kapcsolódó cikkünk