Hirdetés

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az idei évben eddig mintegy hatvan lövöldözés történt a belga fővárosban, ezek közül minden harmadik a nyári hónapokban, amelyek során két ember életét vesztette. Quintin mindezt „katasztrófának” nevezte, hozzátéve, hogy a bűnbandák egyre vakmerőbbé válnak, és már a rendőri jelenlét sem riasztja el őket. Mint mondta: „a rendőregyenruha önmagában nem tartja vissza a bűnözőket”, ezért indokolt a hadsereg bevonása is, amely szerinte „sokkhatást” gyakorolhat.

A tervek szerint vegyes egységek – katonák és rendőrök közösen – járőröznének a legveszélyesebb negyedekben. A miniszter hangsúlyozta, hogy a cél a „bűnözési gócpontok” lefedése, elsőként Brüsszelben, de a bevetések más városokra is kiterjedhetnek. Szavai szerint „Brüsszelben a legsúlyosabb a helyzet, ezért ott kell kezdeni, de megvizsgáljuk, szükség lesz-e hasonló intézkedésekre más településeken is”. Példaként Antwerpen került szóba, amely szintén a kábítószer-kereskedelem egyik központjának számít Belgiumban.

A kormányzati javaslat még nem végleges: a minisztertanácsnak és a szövetségi parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ugyanakkor támogatják azt a nagyobb politikai erők, köztük a Reformista Mozgalom és az Új Flamand Szövetség. A brüsszeli városvezetés viszont ellenállásának adott hangot: Philippe Close polgármester szerint a katonai jelenlét nem segítene a főváros egyes negyedeiben, és inkább Antwerpenben lenne szükség fokozott járőrözésre, különösen a kikötő térségében, ahol a nemzetközi kábítószer-csempészet egyik központja működik.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy csak idén több mint hétezer gyanúsított ellen indult eljárás Brüsszelben, közülük mintegy 1250-en feltételezett drogkereskedők – derült ki Julien Moinil brüsszeli ügyész tájékoztatásából. Moinil, aki saját biztonsága érdekében rendőri védelem alatt áll, úgy fogalmazott, hogy „Brüsszelben bárki egy eltévedt golyó áldozatává válhat”, ezért sürgette, hogy a hatóságok több forrást biztosítsanak a fegyveres és kábítószer-bűnözés elleni küzdelemre.

A belga közéletben heves vita bontakozik ki arról, mennyiben oldhatja meg a problémát a hadsereg bevonása. Míg a kormány a helyzet rendkívüli súlyosságával indokolja a katonák utcai jelenlétét, a kritikusok attól tartanak, hogy a katonai erő inkább tüneti kezelést jelent, miközben a bűnszervezetek megerősödése mélyebb társadalmi és gazdasági okokra vezethető vissza. Az azonban a politikai spektrum több szereplője számára is világos: a jelenlegi állapot tarthatatlan, és Brüsszel közbiztonsága sürgős beavatkozást igényel.