Egyre csökkennek a lakhatási költségek

A legfrissebb Eurostat-adatok szerint 2012 óta 15-ről 9 százalék alá csökkent azon magyar háztartások aránya, ahol a lakhatás költségei a teljes bevétel több mint 40 százalékát teszik ki – nyilatkozta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára vasárnap az MTI-nek.

Fotó: MTI/Marjai János, archív, illusztráció

Ez azt jelenti, hogy egyre kevésbé megterhelő a háztartások alapvető kiadásainak előteremtése, és egyre nagyobb arányban jut a családokban pénz fogyasztásra, kényelmi kiadásokra. E tekintetben Magyarország hatalmas lemaradást ledolgozva jelenleg jobban áll az unió 11,1 százalékos átlagánál. A pozitív változás elsősorban a rezsicsökkentésnek, az adócsökkentéseknek és a béremeléseknek köszönhető – közölte az Emmi államtitkára.

Ismertette, a létfenntartáshoz szükséges kiadások egyre kisebb részét viszik el a családok jövedelmének, így több jut a nem alapvető cikkekre. 2012 óta radikálisan, kevesebb mint a felére csökkent azoknak az aránya, akiknek gondot okoz otthonaik megfelelő fűtése. Míg 2012-ben az emberek több mint 14 százaléka küzdött ezzel a problémával, 2016-ban ez az arány 7 százalék alá csökkent. A rezsicsökkentésnek köszönhetően több mint 1100 milliárd forint maradt a családoknál. Szintén családok mindennapjait segítette a több mint 27 milliárd forintból megvalósuló, mintegy 180 ezer háztartásenergetikai korszerűsítését segítő Otthon Melege Program is – közölte.

További javulás várható a hazai lakhatási viszonyokban is a csoknak köszönhetően. Mindezek következtében emelkedett az építési engedélyek száma is. Míg 2012-ben 6099 építési engedélyt adtak ki, addig ez a szám 2017-re 13 ezer fölé emelkedett a KSH adatai szerint. A különböző támogatásoknak köszönhetően az új és korszerű lakások nem csak komfortosabb feltételeket biztosítanak a családoknak, de lehetővé teszik, hogy a családoknak minél alacsonyabbak legyenek a lakhatási költségei – közölte Rétvári Bence.