A woke vért akar

A 22 éves Irina Zarucka a háború elől menekült Ukrajnából az Egyesült Államokba. Jogosítványa nem lévén augusztus 22-én az Észak-Karolina állambeli Charlotte-ban szokása szerint felszállt a vonatra. Nem csinált semmi feltűnőt, pólót, nadrágot, baseballsapkát viselt, telefonján szerelmével csetelt. Legfeljebb abban tűnt ki, hogy körülötte mindenki más fekete volt. Charlotte lakosságának egyébként szűk egyharmada fekete, de a tömegközlekedésen jellemzően ők utaznak. Mögötte a 34 éves, fekete Decarlos Brown ült, aki eleinte csak fészkelődött, kiszúrta magának a lányt, aztán egyszer csak felpattant és nyakon szúrta. Aki látta a térfigyelő kamera azóta világhírűvé vált felvételét, aligha felejti el – sem a szerencsétlen lány rémületét, sem pedig azt, hogy nem sietett a segítségére senki. Decarlos Brownt, aki a késelés után sajtóhírek szerint azt mormogta, hogy „elkaptam a fehér lányt”, leszállás után elfogták. Mint kiderült, korábban már tizennégyszer tartóztatták le különböző bűncselekmények miatt, nem is volt teljesen épelméjű, de mégis mindig visszaengedték az emberek közé. Charlotte város igazságszolgáltatását kemény bírálatok érték az ügyben. „Amikor szörnyű gyilkosságok történnek, szörnyű intézkedéseket kell hozni. És azok az intézkedések, amelyeket mi hozunk, semmit sem érnek” – jelentette ki Donald Trump elnök, élesen bírálva az óvadék nélküli szabadlábra helyezés eszközét, amit Decarlos Brown esetében is alkalmazott Teresa Stokes békebíró.

– Észak-Karolinában és további harmincegy államban a kisebb szabálysértések esetében eljáró békebírók nem szükséges hogy jogi diplomával rendelkezzenek – magyarázza lapunknak Balogh Máté Gergely Amerika-szakértő.

A közösségi oldalakon óriási volt a felháborodás a balliberális mainstream sajtó hallgatása miatt. Irina Zarucka meggyilkolása ugyanis csak szeptember elején lett hír. Internetes kampányok indultak, Eoghan McCabe, az Intercom vezére pedig félmillió dollárt ajánlott fel egyenként tízezer dolláros támogatások formájában azoknak, akik az Egyesült Államok kiemelt helyszínein falfestményen örökítik meg Irina Zarucka arcát. Elon Musk, a Tesla és az X közösségi oldal tulajdonosa egymillió dollárt ígért erre a célra. Ismeretes ugyanis, hogy George Floyd halálát követően a fekete drogfüggő bűnöző arcképei szinte valamennyi amerikai városban megjelentek a falakon.

– Irina Zarucka erőszakos halála megrázta az amerikai társadalmat, sokakat ráébresztett az Amerika bizonyos részein egyre inkább elharapódzó, elfogadhatatlan erőszakra, és hogy a hatóságok, úgy tűnik, nem tudnak vagy nem akarnak ellene fellépni – tette hozzá Balogh Máté.

Szeptember 10-én jött a következő sokk, amiről azonban már egyenes adásban értesülhetett mindenki. Charlie Kirk, a Turning Point USA nevű konzervatív szervezet vezetője a Utah Valley University egyetem kampuszán, Orem városban vett részt Prove me wrong, azaz Cáfolj meg címet viselő rendezvényének egyik állomásán, aminek a koncepciója szerint a hallgatók szabadon kérdezhették és vitázhattak vele. Charlie Kirk éppen megválaszolt egy kérdést, amikor lelőtték. A nyakán találták el, a jelenet sokkoló volt. A tettes, a 22 éves Tyler Robinson egy közeli épület tetejéről tüzelt. Másfél nap után került rendőrkézre, amikor felismerték a helyszínen készült felvételeken. A gyilkos fegyvert azonnal megtalálták a környéken. A töltényhüvelyekre woke ideológiára utaló üzeneteket véstek. Sajtóhírek szerint egyébként bár Robinson konzervatív, mormon családból származik – egyébként már gyerekkorában megismerkedett a lövészettel –, jelenleg egy transznővel, vagyis „nővé válás” útjára lépett férfival élt együtt.

Charlie Kirk meggyilkolását a politikai paletta mindkét oldalának politikusai elítélték. Donald Trump az igazság és a szabadság mártírjának nevezte, J. D. Vance alelnök pedig, aki évek óta közeli barátja volt, személyesen kísérte Charlie Kirk koporsóját az alelnöki különgépen Utah államból Arizonába, ahol a konzervatív aktivista feleségével és két kisgyerekével élt.

A Newsweek már a nyáron felhívta a figyelmet az amerikai baloldal egyre erőszakosabb természetére, példaként említve, hogy a UnitedHealthcare nevű egészségbiztosító vezérigazgatóját, Brian Thompsont meggyilkoló Luigi Mangione popkulturális ikonná nőtte ki magát, tömegek ünneplik a tettét. A lap szerint miközben a mainstream média rendszeresen elemzi és elítéli a szélsőjobboldalt, a konzervatívok úgy látják: a baloldali politikai erőszak már jóval kevesebb figyelmet kap, és ha mégis, akkor is elkenik a jelentőségét.

Erre a veszélyre nemcsak a konzervatív hangadók, hanem a Rutgers University egyik kutatóintézete is felhívta a figyelmet. A Network Contagion Research Institute (NCRI) vezetője, Max Horder szerint létrejött egyfajta „merényletkultúra” (assassination culture), a jobboldali közszereplők elleni erőszak a baloldal egy jelentős részének szemében legitimnek számít. A friss kutatásukban megkérdezett baloldaliak 56 százaléka nevezte valamilyen mértékben igazolhatónak Donald Trump esetleges megölését, míg Elon Muskét 50 százalék. Elon Musk autógyára, a Tesla szalonjainak feldúlását a baloldaliaknak 60 százaléka támogatta. Ilyen esetre egyébként már bőven volt példa. Joel Finkelstein, az NCRI alapítója szerint „nemcsak az számít, ki húzza meg a ravaszt,” hanem az is, hogy „ki marad csendben, ki oszt meg egy mémet, ki viccelődik egy milliárdos meggyilkolásával” – azaz hogy miként teremtődik meg az a közeg, amely elfogadja, támogatja az erőszakot.

A YouGov közvélemény-kutató tanulságos felmérést készített a Donald Trump ellen tavaly elkövetett merényletkísérlet után: az amerikaiak 54 százaléka mondta azt, hogy az akkor még elnökjelölt Trump együttérzést érdemel, míg a Demokrata Párt hívei közt ez az arány csak 31 százalék volt. Amikor egy hónappal később ismét megpróbálták meggyilkolni Donald Trumpot, egy másik kutatásban a megkérdezettek 17 és a demokraták 28 százaléka mondta azt, hogy jó lenne az országnak, ha a republikánus politikus meghalt volna.

Balogh Máté Gergely szerint Amerikában az 1960-as évek óta nem történt olyan horderejű politikai gyilkosság, mint a mostani.

– Akkor néhány éven belül sikeres merényleteket követtek el többek között John F. Kennedy elnök, testvére, Robert F. Kennedy, valamint Martin Luther King, Jr. és Malcolm X polgárjogi aktivisták ellen. Bár a CATO intézet kutatása alapján a politikai természetű gyilkosságok szerencsére viszonylag ritkák az Egyesült Államokban, sokan tartanak attól, hogy Amerika egyre mélyebbre kerül a politikai erőszak örvényében – mondta.

– Ebben bizony mindkét politikai oldalnak megvan a maga felelőssége, és most arra volna szükség, hogy összefogva álljanak ki az erőszak ellen – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy sajnos azonban az interneten sok megdöbbentő videón, reakción látható, hogy ez nem mindenkinek egyértelmű: vannak, akik megelégedéssel fogadták Charlie Kirk halálát, vagy arra utaltak, hogy nézetei miatt megérdemelte, ami vele történt.

– Az elmúlt években több példa volt arra, hogy akár magas rangú baloldali politikusok is kétértelmű kijelentéseket tettek a politikai erőszakkal kapcsolatban, különösen a Black Lives Matter kapcsán, vagy például vonakodtak elítélni az itthon is ismert Antifához hasonló szervezeteket – idézte fel. A szakértő abban bízik, hogy talán a mostani tragikus gyilkosság hatására ez megváltozik, hiszen az amerikaiak jelentős többsége elítéli a politikai természetű erőszakot. Sokan várják ezért Trumptól és a kormányzattól, hogy határozottan lépjen fel az erőszakos politikai szervezetek ellen.

Charlie Kirk nagyon fiatalon, középiskolás évei végén kezdte politikai pályafutását. Álma az volt, hogy létrehozza Amerika legnagyobb ifjúsági politikai szervezetét, és ez valóra is vált, hiszen 2012-ben, tizennyolc évesen alapította meg a Turning Point USA-t, ami mára több mint 3500 egyetemen és középiskolában van jelen országszerte. Ezzel Charlie Kirk talán a legbefolyásosabb jobboldali véleményformáló volt. A fiatalok körében mindenképpen, ugyanis nagy szerepe volt Trump 2024-es győzelmében többek között a kulcsállamoknak számító Coloradóban és Pennsylvaniában.

– Kirk mérsékelt konzervatív nézeteket vallott, és ahogy a halála utáni reakciók is mutatják, jó kapcsolatot tartott fenn az amerikai jobboldal szinte minden szereplőjével – tette hozzá Balogh Máté Gergely. A szakértő felidézte, hogy Charlie Kirk szorgalmazta a politikai oldalak közti párbeszédet, rendszeresen járta az egyetemeket, ahol vitapartnerének a kellő tiszteletet megadva, nyugodt hangnemben vitatkozott a más véleményt képviselőkkel.

– Kirk politikai gondolkodása sokat fejlődött élete során, fontosnak tartotta a hagyományos értékeket, a házasságot, a családot, a keresztény hitet, és erre buzdította követőit is.

Sohrab Ahmari publicista, a magyarul is megjelent Szakadatlan szál szerzője az UnHerd portálon arra kereste a választ, hogy mit vesztett Amerika az influenszer halálával. „Kirk gyilkosa – bármi volt is a motivációja vagy ideológiája – a következő üzenetet közvetítette az áldozat rajongóinak: hogy egy száguldó golyó legyőzhet bármilyen érvet; hogy egy szillogizmus nem vehet fel versenyt egy másodpercenként több ezer láb sebességgel süvítő lövedékkel; hogy végső soron egy jól célzott puska dönti el a vitákat” – írta. Sohrab Ahmari figyelmeztetett: „Minden, ami jó, tisztességes, dinamikus és nagyszerű Amerikában, el fog hervadni és el fog pusztulni, hacsak mi, többiek a következő hónapokban és években nem bizonyítjuk be, hogy a merénylő tévedett.”

A szerző szerint Charlie Kirk egyik legfontosabb tulajdonsága a nyitottsága volt, „tudatosan vállalta, hogy az egyetemi kampuszokon minden fiatal kihívóval lefolytat egy vitát: szenvedélyesen, de udvariasan”. „Nem számít, hogyan teljesített ezekben a vitákban – olykor jól, olykor kevésbé” – írta Sohrab Ahmari, hozzátéve: „ami számít, ahogyan J. D. Vance alelnök a lövöldözést követően rámutatott, hogy Kirk azon kevés terek egyikét biztosította, ahol az amerikai bal- és jobboldal találkozhatott, és őszinte, civilizált feltételek mellett ütköztethette nézeteit.” Hangsúlyozta, Charlie Kirköt „éppen akkor ölték meg, amikor azt gyakorolta, amit hirdetett: a félelem nélküli, erőteljes vitát, amelyet a való életben folytatott, nem pedig egy online avatar mögé bújva”.

Ami a következményeket illeti, Sohrab Ahmari szerint elkerülhetetlen, hogy a közéleti szereplők nyilvános megjelenéseit nagyobb biztonsági intézkedések kísérjék, így „militarizálva” a vitákat. Ennél is rémisztőbbnek tartja azonban, hogy Amerika elvesztheti a hitét abban, hogy lehet beszélgetni, vitázni, politizálni erőszakmentesen, miközben a nyugati társadalmak már most is magányos és dühös emberekkel vannak tele.

Balogh Máté Gergely különösen felkavarónak nevezte, hogy miután Charlie Kirk egyik utolsó üzenetében az X közösségi oldalon a rettegve gyilkosára néző Irina Zarucka képe alá azt írta, „Amerika soha többé nem lesz ugyanolyan”, ez még inkább igaz Kirk halálát követően.