A kárpátaljai magyar nemzeti közösséget mindig olyan erőforrásnak tekintettük és tekintjük, amely segít minket abban, hogy Magyarország és Ukrajna között egy kölcsönös tiszteleten alapuló, a két nemzet sikereit elősegítő együttműködés jöjjön létre – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévzáró és diplomaátadó ünnepségén.

Fotó: MTI, Nemes János

Fotó: MTI, Nemes János

A hagyományosan a beregszászi református templomban tartott rendezvényen mondott köszöntőjében Szijjártó Péter köszönetét fejezte ki az ukrán kormány két tagjának, Pavlo Klimkin külügyminiszternek és Lilija Hrinevics oktatási miniszternek, hogy jelenlétükkel megtisztelték a Rákóczi főiskola diplomaátadó ünnepségét. Hozzátette, jelenlétüknek a szimbolikuson túlmutató jelentősége van, ami reményt ad arra, hogy az órákon belül kezdődő magyar-ukrán kormányközi tárgyalások sikerrel járjanak.

A diákokhoz szólva a miniszter köszönetet mondott azért, hogy magyar nyelvű oktatási intézményt választottak. „Akik a beregszászi főiskolát választották, hozzájárulnak a magyar nyelv, a magyar nyelvű oktatás továbbéléséhez, s  ezáltal erősítik mind a kárpátaljai magyar közösséget, mind a magyar nemzetet” – húzta alá. Leszögezte, hogy Magyarország és kormánya mindig is büszke volt a határon túli magyar nemzeti közösségekre, amelyek nemcsak a magyar nemzet sikereihez járulnak hozzá, hanem annak az országnak a sikereihez és teljesítményeihez is, ahol élnek.

„Ezért mi a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget mindig olyan erőforrásnak tekintettük és tekintjük, amely segít minket abban, hogy Magyarország és Ukrajna között egy kölcsönös tiszteleten alapuló, a két nemzet sikereit elősegítő együttműködés jöjjön létre” – fogalmazott. Kiemelte: Magyarország kormánya, ahogy tette eddig, az elkövetkező időszakban is elkötelezetten és jelentős mértékben fogja támogatni a határon túli magyar oktatás ügyét és a határon túl működő magyar oktatási intézmények munkáját. Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány támogatni fogja a jövőben is a határon túli magyar közösségek gazdasági megerősödését.

A végzős diákokhoz fordulva Szijjártó Péter befejezésül hangsúlyozta: „Mi, magyar emberek megadjuk másoknak a tiszteletet, ugyanakkor ugyanezt el is várjuk, s ha nem kapjuk meg, akkor nyilvánvalóan felszólalunk ellene, és tesszük ezt büszkén, hiszen mi egy ezeréves nemzet tagjai vagyunk. Kérem önöket, hogy legyenek erre büszkék a diploma átvétele után, álljanak helyt az életben, és erősítsék nemzeti közösségüket.”         

Beszédében Pavlo Klimkin beszédében arra szólította fel a Rákóczi főiskola diákjait, hogy őrizzék meg önazonosságukat, és legyenek nyitottak. Mint hangoztatta, a beregszászi főiskola büszke lehet arra, hogy több mint két évtizedes működése során több mint háromezer diplomást bocsátott ki. Egyúttal felajánlotta, hogy alkalomadtán előadást tart a főiskola diákjainak.         

Lilija Hrinevics kiemelte, hogy Ukrajna büszke a kulturális és nyelvi sokszínűségére. Emlékeztetve arra, hogy Ukrajna nehéz időszakot él át, elmondta: az ország szuverenitásáért és területi egységéért folytatott harcban Kárpátaljáról elsőként egy beregszászi magyar áldozta az életét. A végzősöknek kifejtette, kinyílt előttük a világ, így Ukrajna állampolgáraiként bárhol megvalósíthatják magukat, hogy visszatérve Ukrajnát gazdagíthassák megszerzett tudásukkal.         

Orosz Ildikó, a kárpátaljai magyarság oktatási, tudományos és kulturális központjának számító Rákóczi főiskola rektora a többi között elmondta, hogy az oktatási intézmény különböző képzési szintjein mintegy 1050 diák számára ért véget a tanév, 102 végzős hallgató kapja  meg a BS-BSe és magiszteri oklevelét, míg 72 hallgató később veszi át speciális szakképzésben szerzett diplomáját. Közölte, hogy a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően tovább folytatódott a főiskola infrastrukturális fejlesztése, így szeptemberre elkészül az egészségügyi és sportcentrum.         

Egynapos kárpátaljai látogatásának következő programjaként Szijjártó Péter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, valamint a kárpátaljai magyar közösség vezetői Alsószlatinán megbeszélést folytatnak az ukrán külügyi és oktatási tárcavezetőkkel a múlt év szeptemberében elfogadott ukrán tanügyi törvénynek az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyével kapcsolatos vitás kérdésekről. 

Nem csorbulhatnak a kárpátaljai magyar közösség jogai
A jó magyar-ukrán kapcsolatokban „vagyunk érdekeltek, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség jogai semmilyen formában se csorbulhassanak” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Ungvárhoz közeli Alsószlatina gyógyüdülőhelyen.
A külügyminiszter azután beszélt erről újságíróknak, hogy Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével együtt, a kárpátaljai magyarság vezetőinek részvételével megbeszélést folytatott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Lilija Hrinevics oktatási tárcavezetővel az új ukrán oktatási törvény kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvi cikkelyével kapcsolatos kérdésekről.
A tárgyalást követő nagy ukrán médiaérdeklődés mellett megtartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország kormánya jó kétoldalú magyar-ukrán kapcsolatokban érdekelt, és már-már nosztalgiával tekint a tavaly szeptember előtti időszakra, amikor a kétoldalú kapcsolatok még infrastrukturális beruházásokról, új határátkelőhelyek létesítéséről szóltak. „Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy tavaly szeptember óta az akkor elfogadott új ukrán oktatási törvény jelenti a kizárólagos témát a kétoldalú kapcsolatokban, s ez így nincsen jól, hiszen országaink érdekeinek döntő többsége egybeesik” – tette hozzá, megjegyezve: ezeket az érdekeket nagymértékben tudnánk érvényesíteni, ha azt a bizonyos szekeret egy irányba húznánk. 
A miniszter a magyar kormány álláspontját hangsúlyozva elmondta: „Azzal együtt, hogy mi a jó magyar-ukrán kapcsolatokban vagyunk érdekeltek, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség jogai semmilyen formában se csorbulhassanak.” Kifejtette, a kisebbségi jogokat nemzetközi szabályok és kétoldalú megállapodások rögzítik, „és mi ragaszkodunk ahhoz, hogy ezeket a nemzetközi jogszabályokat és kétoldalú megállapodásokat egytől egyig tartsuk tiszteletben”. 
A megbeszélésekről szólva közölte, nem kívánnak vitába bocsátkozni arról, hogy az ukrán oktatási törvény hogyan kívánja hatékonyabbá tenni az államnyelv oktatását. „Mi csupán egy dolgot kérünk, hogy ezt ne a kisebbségi nyelven történő oktatás kárára tegyék, s a magyar nyelven történő oktatás ne szenvedjen kárt amiatt, hogy az oktatási törvény az államnyelv oktatását hatékonyabbá kívánja tenni” – mondta. Jelezte, hogy az egyeztetésen történtek előrelépések, amelyeket üdvözlendőnek tart, de – mint fogalmazott – „az előttünk álló út még hosszú, és sok erőfeszítést kell tennünk annak érdekében közösen, hogy a tavaly szeptember előtti kontextushoz vissza tudjunk térni”.
A tárcavezető azt is elmondta, örömmel nyugtázták Hrinevics miniszter kijelentését, amely szerint Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását. Reményét fejezte ki, hogy az állásfoglalás alapján az ukrán kormány el tudja érni, hogy az ukrán parlament végre szavazza meg az oktatási törvény átmeneti időszakának meghosszabbításáról szóló jogszabályt, amit megígértek a tárgyalópartner ukrán miniszterek. Hozzáfűzte, várjuk azt is, hogy a Velencei Bizottság előírásának megfelelően a magániskolák kerüljenek ki az új oktatási törvény hatálya alól, annál is inkább, hogy az ukrán kollégáknak – állításuk szerint – ez ellen nincs kifogásuk.
Szijjártó Péter üdvözölte az ukrán oktatási tárcavezető bejelentését, hogy júliusban újabb konzultációt tart a kárpátaljai magyarokkal az oktatási kerettörvényen belüli egyes törvények formulázásáról. „Ezeknek az ígérteknek örülünk, jóllehet az ígéretekről akkor derül ki, hogy mennyit érnek, amikor végrehajtják őket, ezért szurkolunk az ukrán kormánynak, hogy keresztül tudja vinni ezen elköteleződését az ukrán törvényhozáson, és várakozással tekintünk a júliusi konzultáció elé, amikor ki fog derülni, hogy az ígéretek milyen formában fognak testet ölteni” – mondta, jelezve, hogy a magyar kormány állandó kapcsolatban marad a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) a kárpátaljai magyarságot érintő minden kérdést illetően.
Pavlo Klimkin konstruktívnak, dinamikusnak ítélte az egyeztetést a magyar féllel az ukrán oktatási törvényt illetően. „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar közösségünk tagjai, akik ukrán állampolgárok, megmaradjanak száz százalékig magyarnak, megőrizzék anyanyelvüket, nemzeti identitásukat, ez fontos európai érték számunkra, de ezzel együtt szeretnénk őket érdekeltté tenni abban, hogy megfelelő szintű ukrán nyelvtudásra tegyenek szert, hogy senki ne érezze közülük, hogy hátrányt szenved az önmegvalósításban” – mondta a miniszter. Hozzáfűzte: olyan szintű ukrán nyelvtudást kell biztosítanunk magyarjaink számára, hogy tudják, milyen országban élnek, ismerjék Ukrajna történetét, földrajzát, mely kérdéseket az elkövetkező konzultációk során kell megoldanunk.
Lilija Hrinevics kifejtette: az ukrán oktatási tárca egy dologban érdekelt, mégpedig abban, hogy minőségi tudást biztosítson minden gyermek számára nemzetiségtől függetlenül. „Fontos számunkra, hogy a gyermekek megőrizzék nemzeti azonosságukat, de szabadon beszéljék az államnyelvet, mert csak ez biztosíthatja számukra az önmegvalósítást Ukrajnában” – mutatott rá, megjegyezve, hogy sajnálatos módon az oktatási rendszer jelenleg nem tudja ezt nyújtani. A helyzet javítása érdekében a magyar nyelvű iskolák számára a magyar anyanyelvű gyermekek számára megfelelő nyelvoktatási módszertant, tanterveket, tankönyveket, szótárakat kell kidolgozni és készíteni, tanárokat kell kiképezni, amin jelenleg már dolgozik az oktatási tárca – mondta az ukrán oktatási miniszter. (MTI)