Magyarország célja a béke és a biztonság helyreállítása a Közel-Keleten
Magyarország elsődleges célkitűzése a közel-keleti helyzet szempontjából a regionális béke és biztonság helyreállítása, valamint a további eszkaláció megelőzése – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden a tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.A miniszter aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke által felvázolt javaslatcsomag kapcsán, amely Izraellel szemben szankciós intézkedéseket helyezett kilátásba. Mint mondta, Magyarország ezeket kontraproduktívnak tartja, mivel fontos hogy az unió fenntartsa a konstruktív párbeszédet Izraellel. Ellenkező esetben az unió szava nem fog számítani a közel-keleti rendezés során, és nem tud érdemben részt venni a folyamatokban – mutatott rá.
Bóka hangsúlyozta: a konfliktussal kapcsolatban óvatos, a stratégiai szempontokra is tekintettel lévő kommunikációra van szükség, mert minden kijelentést könnyen felhasználnak egyesek az antiszemita indulatok felkorbácsolására, amelynek számos jelét látni az európai kontinensen.
A miniszter kitért arra is, hogy a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács következő októberi ülésének napirendjén szerepel az európai biztonság- és védelempolitika kérdése. Mint mondta a magyar álláspont az, hogy erről az európai állam- és kormányfőknek kell eszmecserét folytatniuk, mielőtt a bizottság konkrét javaslatokat terjeszt elő. Hangsúlyozta: az európai biztonság- és védelempolitika tagállamok által vezérelt folyamat kell, hogy legyen.
Bóka János fontosnak nevezte az unió versenyképességének erősítését is. Mint mondta, a budapesti nyilatkozat végrehajtásának lendületét fenn kell tartani, és a versenyképességi szempontokat minden szakpolitikában érvényesíteni kell. Rámutatott: a magas energiaárak ügyében az uniós intézményeknek valódi, az árak mérséklését célzó intézkedéseket kellene előterjeszteniük.
Hozzátette: a bizottság elnökének értékelésével szemben Magyarország úgy látja, hogy az orosz fosszilis energiahordozók kivezetése rövid- és középtávon az energiaárak emelkedését okozná. A klímacélokkal összefüggésben kijelentette, hogy az unió pragmatikusabb és reálisabb célokat kell, hogy kitűzzön, figyelemmel a versenyképességi szempontokra is. A 2040-es klímacél javaslatot Magyarország irreálisan magasnak tartja, és erről a tagállami vezetőknek kellene vitát folytatniuk.
A miniszter emlékeztetett: tíz éve annak, hogy a magyar rendvédelmi szervek fegyveres erővel állították meg a magyar határ erőszakos átlépésére kísérletet tevő migránsokat. Hangsúlyozta: Magyarország álláspontját, miszerint Európa külső határait meg kell védeni, az idő igazolta, ugyanakkor Magyarország jelenleg napi egymillió eurós bírságot kénytelen fizetni az uniós bíróság döntése nyomán. Bóka János szerint így nehezen vehető komolyan, hogy az Európai Unió bármilyen fordulatra készülne a migrációs politikájában. „Úgy gondoljuk, hogy Magyarország szuverenitása, illetve a társadalmi stabilitás és a közbiztonság fenntartása érdekében a szigorú határvédelmi intézkedéseket fenn kell tartani” – emelte ki.
Beszámolt arról is, hogy a tanácskozáson az éves jogállamisági jelentésről is szó esett. Hangsúlyozta, hogy Magyarország fenntartja aggályait azokkal a kezdeményezésekkel szemben, amelyek a jogállamisági jelentést és az ajánlásokat összekapcsolnák az uniós költségvetési forrásokhoz való hozzáféréssel, mivel „ez a folyamat számos kívánnivalót hagy maga után, az objektivitás és tagállami egyenlőség szempontjából,” továbbá az Európai Bizottság ezt az eszközt politikai nyomásgyakorlásra használja.
