A német politikus azzal indokolta a javaslatot, hogy Oroszország a fosszilis energiahordozók értékesítéséből származó bevételeket használ a háború finanszírozására, ami közvetlenül hozzájárul az ukrajnai konfliktus folytatásához.

Hirdetés

A kriptovaluták is célkeresztbe kerültek

A bizottság vezetője elmondta, hogy a következő, immár 19. uniós szankciós csomag kiemelt figyelmet fordítana a pénzügyi szektorra, az energiahordozókra és azokra a kriptovaluta-tranzakciókra, amelyeket az orosz gazdaság a szankciók megkerülésére használ. Ursula von der Leyen a beszélgetést „építő jellegűnek” nevezte, és kiemelte: az EU célja az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás fokozása.

Az uniós cél: teljes olajembargó 2027-ig

A Bizottság terve szerint 2027 végére leállna az orosz nyersolaj importja az EU-ban, miközben a földgáz esetében a teljes kivonást 2028-ra tervezik. Bár a háború kitörése óta csökkent az import, 2024-ben még mindig jelentős mennyiségű, mintegy 13 millió tonna orosz kőolaj érkezett az uniós piacokra. A siker azonban kétséges: Trump további szankciókhoz kötötte az amerikai támogatást, miközben egyes országok, például Magyarország, Szlovákia és Törökország, továbbra is jelentős mennyiségű orosz energiát vásárolnak, így kérdéses, hogy az EU kezdeményezése elégséges lesz-e.

Kapcsolódó cikkünk