A nosztalgia segíthet a gyász feldolgozásában?
A nosztalgia mint pszichológiai jelenség nem új keletű tárgya a kutatásoknak: évek óta vizsgálják, miként hat a közérzetre, a társas kapcsolatokra és az érzelmi stabilitásra.
Egy 2020-ban a Cognition and Emotion című szaklapban megjelent tanulmány szerint „a nosztalgiára hajlamos személyiségek körében alacsonyabb szintű distressz mutatható ki a gyászolók között.” A kutatásban 133 egyetemista vett részt, akik az elmúlt két évben veszítettek el valakit, aki közel állt hozzájuk. A vizsgálat három szakaszból állt: egy kezdeti laboratóriumi találkozóból, majd két online követéses felmérésből, amelyekre egy héttel, illetve egy hónappal később került sor.
Az első alkalommal a résztvevők beszámoltak elveszített szerettükkel való kapcsolatukról, valamint kérdőíveket töltöttek ki a gyászuk kezdeti szakaszáról, a nosztalgiaérzéseikről és a veszteség következtében átélt pszichés megterhelésről. Ez utóbbit az úgynevezett „eseményhatás skálán” mérték, amely három fő kategóriát tartalmazott: az önkéntelenül előtörő gondolatokat (intruzív emlékek), a túlzott érzelmi és fizikai reakciókat (hiperarousal), illetve az elkerülő magatartást (például a fájdalmas emlékeket idéző helyzetek kerülését). A későbbi online felmérések ezek változásait vizsgálták.
Megküzdési stratégia a veszteséggel szemben
Az eredmények jelentős eltéréseket mutattak azok között, akik hajlamosabbak voltak a nosztalgiára, és azok között, akik kevésbé. Az előbbiek esetében idővel csökkentek az önkéntelenül felbukkanó, fájdalmas gondolatok, míg az utóbbiaknál nem mutatkozott ilyen javulás. A túlzott érzelmi reakciók – például ingerlékenység, feszültség – szintén csökkentek a nosztalgikusabb résztvevőknél, míg a kevésbé nosztalgikus egyéneknél ezek idővel még erősödtek is.
Fontos megállapítás, hogy a nosztalgiára hajlamos résztvevők nem mutattak fokozott elkerülési stratégiákat. A nosztalgiát gyakran tekintik menekülési mechanizmusnak, egyfajta érzelmi visszavonulásnak a múlt biztonságos emlékei közé, ám ez a vizsgálat nem támasztotta alá ezt az elképzelést. Az érintettek ugyanis nem kerültek gyakrabban fájdalmas emlékeket idéző helyzeteket, mint kevésbé nosztalgikus társaik.
A csökkenő intruzív gondolatok és a mérséklődő hiperarousal tehát nem annak tudható be, hogy a résztvevők elkerülték volna a veszteségüket felidéző ingereket – éppen ellenkezőleg: a nosztalgia segítette őket abban, hogy ezeket egészséges módon dolgozzák fel.
A vizsgálat eredményei szerint a nosztalgia hatékony eszköz lehet a gyász feldolgozására – képes érzelmi egyensúlyt teremteni egy destabilizáló, fájdalmas életesemény után. A kutatás arra is rámutatott, hogy a nosztalgikus gondolkodásmód képes „csillapítani a gyász hosszú távú hatásait anélkül, hogy menekülő magatartást idézne elő”.
