Július 1-től minden olyan számlát lát az adóhivatal, amelynek az áfa-értéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A jogkövető, az átállásban partnerként közreműködő vállalkozásokat azonban nem éri joghátrány, ha az általuk használt számlázó-program esetleg még nem képes az online adatszolgáltatásra – tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A pénzügyminiszter elmondta: a zökkenőmentes átállás érdekében azt kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, hogy ha az adatok július 31-ig beérkeznek, akkor a hivatal az érintett vállalkozókkal szemben semmilyen szankciót ne alkalmazzon. Előfordulhat ugyanis, hogy egy vállalkozás nem áll készen július 1-én az adatszolgáltatásra annak ellenére, hogy megkezdte a felkészülést. A számlázó program működési problémáit nem értékelheti a vállalkozók terhére az adóhivatal, ez nemcsak az ügyfél-centrikussággal, de az online számla egyik fő céljával, az adminisztráció-csökkentéssel is ellentétes lenne. A NAV tehát július 31-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a vállalkozás már regisztrált az Online Számla rendszerben és a számlaadatok az időszak végéig, utólag megérkeznek az adóhivatalhoz – jelentette ki Varga Mihály.

A vasárnap induló online számlázás a gazdaságfehérítés újabb fontos állomása – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette: az adóhivatal rendelkezésére álló számlaadatok kockázatelemzések és ellenőrzések széles körű lefolytatására adnak lehetőséget, jelentőségük pedig azok azonnaliságában és automatikusságában rejlik. Ez azt jelenti, hogy az információ már a bevallások beérkezése előtt a hatóság rendelkezésére áll, így számos csalás felderítését teheti eredményesebbé akkor is, ha a bevallások beérkezéséig az érintettek esetleg már nem elérhetők. A bevallások ugyanis a korábbi időszakokról adnak számot, így a csaló vállalkozók kétes ügyleteiről, például a fiktív számlakiállításáról eddig csak utólag értesült a NAV. Emiatt nemcsak az államkasszát károsítják meg jelentős mértékben, hanem a tisztességes piaci szereplőket is, akik árversenyt futnak a fiktív számlagyártókkal – összegezte az új rendszer lényegét a pénzügyminiszter.

A jövőbeni lehetőségekről Varga Mihály elmondta, hogy ezek az információk fokozatosan az adózók adminisztrációs terheit is jelentősen könnyítik. A beérkező számlaadatok – az adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatokkal összekötve – a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan más bevallások adóhatósági kiajánlásához is felhasználhatók lesznek.

Az étel- és italautomatákat is nyomon követi a NAV

Július 1-jétől már csak olyan étel- és italautomaták üzemeltethetőek, amelyeket felszereltek automata felügyeleti egységgel (AFE), amelyen keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomon követheti az automaták forgalmát.

Az AFE beszereléséről, működtetéséről és összekötéséről az adóhivatal informatikai rendszerével a Magyar Posta gondoskodik felügyeleti szolgáltatóként. Az automataberendezések üzemeltetői gépenként 120 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhettek a telepítés költségeire. 

A NAV szerint a rendszer az automata üzemeltetőjének is előnyös, hiszen a bevételek alakulása mellett az is kontrollálható, hogy mikor kell feltölteni a készüléket.  Az étel- és italautomaták piacán bevezetett új rendszer az online pénztárgépekhez és az elektronikus közúti árufuvarozási ellenőrzési rendszerhez (EKÁER) hasonlóan az adóbevételek növelését, a gazdaság fehérítését szolgálja.